Hollandia I/2

NEDERLANDEN, A MÉLYFÖLD

(1986. augusztusában Hollandiában jártunk)
Gyémántcsiszolás és virágtőzsde

Alig akad turista, akit ne vinnének el valamelyik gyémántcsiszoló műhelybe és az ahhoz tartozó üzletbe, aminőből bizony nem egy akad itt, Amsterdamban. Spanyolországból (annak idején menekült) zsidók tették világhírűvé és virágoztatták fel Hollandia ezen ágazatát. Mielőtt a vásárlásra szánt kollekciót bemutatnák, részletes tájékoztatást kapunk a gyémánt kezeléséről, megmunkálásáról, minősítéséről és értékéről. Ennyi kincs láttán nem csodálkozunk, hogy a kirakatok golyóálló üvegből készülnek, készenlétben van a riasztó berendezés, végső esetre pedig biztosítást is kötöttek. Igen érdekes rejtett fénnyel világított vitrin alatt irigykedve bámuljuk a gyémántcsodákat. Ahogy elhaladunk az üvegszekrények előtt, s járás közben a látószögünk is változik, a kövek félelmetes kígyószemekként villannak, mintha a dzsungel vadja bűvölné a betévedt áldozatot: kék, sárga, vörös, arany, zöld, lila sugarak folyton változva és hunyorogva. Elmondják, hogy az itteni gyémántköszörűsök lassanként berendezkednek az ipari gyémánttermelésre is. Ebből az iparban nélkülözhetetlen fúrófejek készülnek.

A hollandiai séták arculatához hozzátartozik az utcai zenész: a hegedűs, a gitáros, a verklis és az énekes is. Azt tartják, hogy ezek aláfestik a hollandus városok életét. Megáll a járókelő, a biciklis, sőt még udvariasságból az autósor is lassít, a verkli közelében kinyílnak az ablakok, és kialakul a gyermekgyűrű, hallgatják a verkliből előhívott régi melódiákat.

Hollandiát a világ legtisztább országának tartják. Magunk is meggyőződhettünk arról, hogy a derék háziasszonyok szappannal és gyökérkefével mossák le még a járdát is. A városok utcáján egy csipetnyi szemét sem látható. A holland ember szereti a tisztaságot, de utcaseprőnek már nem jelentkezik. Ezt a fontos funkciót vendégmunkások és bevándorlók látják el. Itt is dúl a kutyakultusz, ami viszont komoly veszélyt jelent a makulátlan járdákra...

A napi hajtatott és fokozott lelkesedéstől fűtött nézgelődés után holtfáradtan zuhantunk le az első utcai székre, ahol rövid tanácsokozást tartottunk, hogy kibír-e a pénztárcánk egy pohárka környezettanulmánnyal összekötött jellemző hollandus szíverősítőt. Rászántunk magunkat, és egy pohárkára bekukkantottunk a Kelderhof Bodegába, ahol a vendégek többsége külföldi. Mennyezetét fagerendák tartják. A helyiséget piros színű lámpák világítják meg. A pincérek, hogy érdekesebb legyen, portugál torrero viseletben hordják szét a tálakat.

A hollandok spórolására jellemző az itt elterjedt mondás, miszerint "Az olasz az utcán él, a francia a kávéházban, a német a sörcsarnokban, a holland pedig otthon."

Ismerkedjünk meg két nagyon jellemző holland fogalom jelentésével. Mit is jelent a deftig és a gesellig? Előbbi annyit, hogy sohase feledkezz meg emberi méltóságodról, a bajban és örömben is légy mértékletes. Ugyanis bárhol vagy, a szomszéd mindig figyeli, hogy mit csinálsz! Ha nem vigyázol, a szájára vesz, sőt minden baj között a legsúlyosabb, ha ki is nevet!

A geselligkeit jegyében az ismerős családok néha-néha összegyűlnek a vendéglőben kis muzsikát hallgatni, trécselni, szórakozni. A melódiát illik halk zümmögéssel kisérni, de csak olyan diszkréten, hogy ne zavarja a szomszédos asztal vendégeit.

Most pedig kukkantsunk be a világon egyedülálló attrakcióra, az Alsmeer-i Virágtőzsdére, ahol hatalmas mennyiségű vágott és cserepes virágtömeg kerül kalapács alá. Amsterdamtól alig 10 kilométerre vagyunk, és erre vannak a környéken Hollandia legnagyobb és leghíresebb virágmezői. Már a bejárat is lenyűgöző! Különböző színekben pompázó növénytenger fogad, és mélyeket szippantva sem tudunk eltelni a virágok természetesen parfőmös illatával.

Motoros targoncákon és kézikocsikon mozgatják a csarnokban a tetemes mennyiségű tulipánt, nárciszt, rózsát, gladióluszt, krizantémet... A tulipán 1554-ben került Törökországból Hollandiába, és a pompás színű növény csakhamar elterjedt az egész államban. A virág hagymája Európa legkeresettebb cikkei közé tartozott, és a XVI-XVII. században az egész ország tulipánlázban égett. A tulipánhagyma ára a XVII. században szökött a legmagasabbra, amikor egy-egy különleges változat hagymája 70 zsák búzával volt egyenértékű a haarlemi piacon.

A virág, virágmag és -hagyma exportja több valutát hoz az országnak, mint nekünk a timföld, sőt a borkivitel értéke. Az árverés elektromos segédlettel történik. A hazai és külföldi nagykereskedők előtt kocsikon vonul el a sok virág, ők pedig a legmodernebb technika eszközeit igénybevéve licitálnak. A hatalmas elektromos óra minden résztvevőt tájékoztat az árakról és a licitről. Az aukción sok külföldi kereskedő is részt vesz, és a közeli repülőtérről frissiben repítik a virágot világgá.

A virágozás Hollandiában nagyipari ágazat! Több ezer hektárnyi területen folyik a virágkertészet, és valóságos tulipánmezőkön utaztunk keresztül, bár a kertészet a megművelt területnek csak a huszadát teszi ki. A hollandok kitűnő termelő és üzleti érzékkel kiokoskodták, hogy az itteni talaj minőségének és az öntözési lehetőségeknek, valamint a mindenkori keresletnek megfelelően a leggazdaságosabb, ha bizonyos területeken virágot termesztenek. A virág mellett híres az ország gyümölcstermelése (alma, körte), de a sok csapadék és magas páratartalom kedvez a zöldség- és főzelékfélék termelésének is.