Ceylon III/3

SRI-LANKA, AZ INDIAI ÓCEÁN GYÖNGYSZEME (III/3)
Kirándulás

Hát ilyen fajta a szarvasmarhaállományuk. Itt jegyzem meg, hogy 3000 elefánt is él a szigeten és további 1500 háziasítva munkaállatként. A vadállatok közül gyakori a leopárd, előfordul a vadbivaly és a medve is. Mindennaposnak számítanak a különféle majomfajok, a sakálok és a kígyóevő hírében álló monguzok.

És egyszeriben a nyakunkba zúdult a monszuneső. Szempillantás alatt jött és mintha valamiféle óriási vödörből zuhintották volna a nyakunkba. Szerencsére nálam volt az esőkabát, amit errefelé állandóan a zsebben kellett hordani, mert az esőzuhatagnak nincsen semmiféle előzménye! Csak jön és egyszeriben zuhog...

Elmegyünk egy gyógynövény-termesztő botanikus kertbe. Itt nemcsak egy nagyon érdekes előadást hallunk az ún. ayurveda gyógyításról, mely többezer éves múltra tekinthet vissza, mely a gyógynövények és egyéb természetes anyagok ismeretéről, hatékonyságáról és alkalmazási módjáról szól, de láthatjuk is ezeknek a gyógynövényeknek a termesztését, felhasználási módját is. Ugyancsak tájékoztatást nyerünk a sziget orvosi ellátásáról.
Az egészségügyi ellátást kicsi rendelők és a hozzájuk kapcsolt gyógyszertárak jellemzik. Nagyon sok a kizárólag csak növekkel orvosló természetgyógyász. Természetesen őket is doktoroknak titulálják. Egyébként az európai értelemben vett műszerezettség a kórházakban alacsony színvonalú. Amint említettem, kimagasló szerepe van a népi gyógyászatban, a fűben-fában levő gyógyszereknek, drogoknak.

A hagyományos és modern orvosi ellátás ötvözése révén a sziget lakosságának az egészségi helyzete viszonylag jó. Nem túl magas a gyermekhalandóság és 65 év körül van az átlagos halandósági életkor.
Lépten-nyomon láttunk asszonyokat és lányokat, akik gyógynövények begyűjtésével, szedésével foglalkoztak.

Ceylon III/2

SRI-LANKA, AZ INDIAI ÓCEÁN GYÖNGYSZEME (III/2)
Polonnaruva

Az egykori fővárosban, Polonnaruvában vagyunk. Az állandó háborúskodások, a tamil támadások arra kényszerítette a királyt, hogy a síkságon lévő székhelyét egy védettebb magasságba helyezze át. Polonnaruva felvirágzása a 12. század második felében Bahu király alatt következett be, ekkor vált a királyság hatalmához méltó igazi fővárossá.

A számos palota, templom és egyéb épület mellett a város előtt húzódó hatalmas víztároló is a nagy király nevéhez fűződik. Mi is átsétálunk a palotán, melynek 3 m vastag falai biztosították a védelmet az ismétlődő tamil támadók ellen.

A palota előcsarnoka előtt büszkén lépek rá a 2 m széles Holdkőre (vadludak, oroszlánok, elefántok és lovak figuráival), melyen annakidején Ceylon királyai jártak. Jelenleg csak 50 helyiséget tártak fel, de hinné-e az egyszerű halandó, hogy a palotában 1000 szoba volt, és minden kényelem a király szolgálatára?

Egyes adatok szerint a 16. században a portugálok rábukkantak a romos épületekre, és jó szokásuk szerint elrejtett kincsek után kutatva további pusztítást végeztek. Helyi kísérőnk és a magyar tolmács ismertetik a város történetét. Végül is az angolok az 1820-as években fedezik fel a várost, ekkor kezdődnek az ásatások majd a restauráció.

Ceylon III/1

SRI-LANKA, AZ INDIAI ÓCEÁN GYÖNGYSZEME (III/1)
Dambulla

Dambullába megyünk a sziklabarlanghoz. Egy csodálatos trópusi őserdőn haladunk keresztül, amit érintetlenül meghagytak. A hatalmas fákról futónövények csüngenek alá. Az erdő csendjét csak a lehulló vízcseppek kopogása töri meg.

És vajon mi célt szolgált a sziklabarlang? Alapítója az I. században uralkodó Vatta-Gamani volt. A király Kr. e. 103-ban lépett a trónra, de már egy év múlva menekülni kényszerült a Csóla támadás elől. Első menedékhelye a dambullai barlang volt, majd amikor kiszabadult, megalapította a templomot. E helyről indul a sziklába vájt hosszú lépcsősor, melyen felhaladva 103 m magasságban érjük el a templom bejáratát. A lécsőkön vígan, merészen és szemtelenül ugrálnak a templomi majmok, melyek egyikének megtetszett a feleségem táskája és majdnem kirángatta a kezéből.

Az első szentély jellegzetessége a Nirvánában fekvő Buddhát ábrázoló 14 méter hosszú szobor. A többi szentélyekben is sok-sok Buddha szobrot és különböző falfestményeket láthattunk.

Egészségünk megtartása érdekében nagyon fontos helyre megyünk: egy maszkokat készítő mester műhelyébe. Megannyi maszk, számtalan faragvány - egyik rémisztőbb mint a másik! Megtudjuk, hogy ezek a maszkok adott esetben óriási szolgálatot tesznek, mert védenek a rossz szellemektől, melyek a betegségeket, sőt akár a rossz termést is okozzák. Minden betegségnek, minden rontásnak megvan a maga maszkja! Megmondod, hogy mi a baj, és máris kiválasztja neked a mester azt a maszkot, ami a bajt okozó rossz szellemet elűzi. Hát ilyen egyszerű!

300. bejegyzés

Dr. Radnai István: Egy levente naplója

A blogbejegyzésekből megszületett az első könyvformátumú szöveg.
Alapjául az alábbi fejezetek szolgáltak:

Egy levente naplója 1-23
(2010. január 25. és március 23. közötti bejegyzésekben található)

(Az eredeti napló szó szerinti közlésével bepillantást nyerhetünk - egy 17 éves levente-fiú átélt története útján - a háború végső szakaszában Németországba hurcolt levente-ifjúság mindennapjaiba, gyötrelmeibe, kilátástalanságába és végül a Szovjet paradicsomba irányításába! És mindezt valóságosan és nem az utókor szájíze szerint, kozmetikázva.)

Szabadulásom a pokolból I, II.
(2010. április 9. és 10. bejegyzések)
A tűzre vetett tetves ruha
(2010. április 22-i bejegyzés)
Miért tettem nyilvánossá a háborús naplómat?
(2010. április 23. bejegyzése)

Gratulálunk és ajánljuk olvasásra!

Ceylon II/3

SRI-LANKA, AZ INDIAI ÓCEÁN GYÖNGYSZEME (II/3)
Ananász, rizs és "társaik"

Másnap egy hatalmas ananászültetvény-táblánál kezdjük a napot. Fillérekért kínálják a nálunk oly drágán árusított gyümölcsöt. Ezt nem lehet kihagyni! Mindenki "felszerelkezik" egy-két ananásszal és megelégedve megy tovább a magyar csapat.

Egy óriási rizstáblához érkezünk. Az egyik legjelentősebb mezőgazdasági termékük a rizs: ez a legfontosabb élelmezési növényük. Hálás az éghajlat, mert évente kétszer is aratják a termést. De még így sem tudnak eleget termelni belőle, hiszen az ország rizsből importra szorul. Ez az itteni emberek kenyere!

Mindent meg kell örökíteni! A látottakat-hallottakat rögzíteni kell és meg kell menteni: lázasan dolgozik a fotoriporter...

Itt pedig előkészítik a rizsföldet. A nagy hőségben a ceyloni atyafi leghűségesebb és leghasznosabb segítsége a bivaly. Jól látható, hogy az egyik táblában már zöldell a növény, a másikban pedig készítik is elő a talajt a következőre. Folyamatos a termelés!

A zöldség-gyümölcs piacon vagyunk. Óriási a kínálat. Számos olyan gyümölcs található, amit nem ismerünk. Hatalmas a forgalom, a háziasszonyok most szerzik be az ebédhez és vacsorához a gyümölcsöt, ezek az étkezések ugyanis elképzelhetetlenek ezen édességek sokasága nélkül! A legnépszerűbb a kivételesen jó ízű ananász és az alig 10 cm hosszú cukorédes sárga banán. Ezek egész évben kaphatók - tájékoztat a kísérőnk. Inkább szezonhoz kötött a jellegzetes ízű mangó és az előételként fogyasztott papaya. Megjegyzem, ez volt az én kedvenc gyümölcsöm. Ha svédasztalos étkezés volt, mindig vittem egy nagy tányérral, és körítésként szinte bármihez jóízűen megettem. A narancs azonban nem volt valami jó minőségű. Őszintén meg kell vallanom, hogy kapva az alkalmon ezen az úton degeszre ettük magunkat ezekből a finom egzotikus gyümölcsökből.

Ceylon II/2b

SRI-LANKA, AZ INDIAI ÓCEÁN GYÖNGYSZEME (II/2b)
(Folytatás)

Egy igencsak kellemes helyre kaptunk meghívást! A kókuszpálinka-főző atyafi házához, a házi pálinkafőzdébe. Ebben az országban nem kell a finánctól tartani...
Íme a pálinkafőző "műhely"! A tulajdonos nem csak a virágból és a kókusztejből erjesztett pálinkát főzi, de a csonthéj belső részéhez tapadó fehér réteget is hasznosítja, melyből kókuszreszeléket gyárt. Sri Lankán évente 30 millió kókuszdió terem.

Amíg a vezetőnk szívvel-lélekkel magyarázza, hogy miként is készül ez a nemes ital, a fiatalember ebből az óriási kannából kínálgatja szünet nélkül a kókuszpálinkát, ezt az édeskés, kellemes ízű tüzes italt, mely kellemesen édes és bizony itatja magát. A magyar csapat pedig ugyancsak lelkesen kóstolgatja, szörpölgeti a srilankai nedűt, és ettől persze nem ódzkodnak a hölgyek sem...

Mint látható volt, az imént még lelkesen hallgatták honleányaink az érdekes magyarázatot a kókusztudomány rejtelmeiről, most pedig a feleségem kivételével az egész társaság "leült" (vagy kapaszkodik) - így helyezve magát biztonságba. De egyszeriben jókedvre is derült a magyar csapat! Csak nem ártott meg a finom ital?

Közben a vezetőnk rendíthetetlenül folytatva az előadást elmondta, hogy ez a nemes ital nemcsak kókusztejből készülhet, de ha a virágzati hüvelyt megcsapolják, abból is édes szirup nyerhető. Ha erjesztik, akkor pálnika, ha pedig párolják, sűrítik, akkor cukor készül belőle.

Ceylon II/2a

SRI-LANKA, AZ INDIAI ÓCEÁN GYÖNGYSZEME (II/2a)
A kókusz

A szigetlakóknak többek között az egyik legfontosabb termésük a kókusz. Látogassunk el egy kókuszfa-erdőbe! Ugye milyen szépek ezek a magasbaszökő fák? Nagy becsben vannak, nagyon értékesek. Az elegánsan mintegy 20 méter magasra nőtt fák törzse 50-60 cm vastagságú. És miért hajoltak kissé oldalra? Ez bizony az uralkodó szelek műve..

A termő fák kötelekkel vannak összekötve, hogy a szüretelők át tudjanak menni egyik fáról a másikra. Ehhez nem kis bátorság és ügyesség kell. Ahhoz pedig, hogy könnyebb legyen a fákra felmenni, a törzsére lépcsőket erősítettek. Az egyik fa lépcsőjére én is felültem "akrobata ügyességgel". És vajon hány kókuszdió terem egy-egy fán? Legfeljebb 150 termés érik be, de az a maximum.

De nézzünk csak fel a fára! Ez már igazi akrobata mutatvány. Még a hátunk is megborzad! A szüretelő atyafi éppen átmegy az egyik fáról a másikra a kötélen! Leszedi, majd ledobálja a gyümölcsöt. És mekkora egy kókuszdió? Hozzávetőleg 30 cm nagyságú. Elugrunk a fa alól, nehogy a fejünkre koppanjon. Elmondják, hogy érési ideje majdnem egy egész esztendő. A szállodánk kertjében a legkedvesebb szórakozásom volt, hogy egy bottal levadásztam néhány kókuszdiót, majd nagynehezen a bicskámmal felvágtam, és kiittam a levét. Nem szóltak érte, gondoltam, hogy szabad. Csak a nejem figyelmeztetett állandóan, hogy ne szórakozzak vele, mert bizonyára tilos. Ám úgy véltem, az is benne van a szállodai nem kevés árban: az a néhány gyümölcs, amit levertem, aligha rendítette meg a hatalmas szálló rentabilitását. Ellenben engem nemcsak szórakoztatott, de nagy élvezettel szürcsöltem ki belőle a csodás ízű kókusztejet.

Most mászik fel a szüretelő a fa törzsén kialakított "lépcsőkön". Amikor ledobálta a termést, egy nagyon éles alkalmatossággal egyetlen csapással felmetszi. Megjegyzem, hogy nem kínlódik annyit vele, mint amennyit én faragcsáltam a kemény héjon a bicskámmal. A csonthéj belső oldalát a magfehérje vonja be bélés alakjában. Ez is nagyon finom, mogyoróra emlékeztet az íze. Legbelül pedig a csodajó ízű-aromájú kókusztej! Gyorsan nekiesik a magyar csapat a véget nem érő kóstolásnak: korlátlanul és nagyon szívesen kínálja a szingaléz atyafi.

Az ember ennek a praktikus növénynek minden részét felhasználja! A külső, kemény részéből kötél, lábtörlő, ecset, söprű, kefe stb. készül, a belső fehér rétegből kókuszreszelék. A közmondásuk azt tartja, hogy a kókusz 999 célra hasznosítható, az ezrediket pedig még nem találták meg.

Ceylon II/1

SRI-LANKA, AZ INDIAI ÓCEÁN GYÖNGYSZEME (II/1.)
Lagúnák

Csónakba ülünk, és egy öntözőcsatornán elutazunk a Lagúnába. De mi is az a Lagúna? Itteni sepcialitás! Természetes tavak alig vannak az országban, a megfelelő vízellátás érdekében lépten-nyomon víztárolókat létesítettek. Hát ezek a lagúnák. Ezek a víztárolók kétezer éves múltra tekinthetnek vissza. Kiépítésük néha több emberöltőt vett igénybe. Minden történelmi jelentőségű település egy-egy nagy víztároló mellett létesült.

A víztárolókból aztán öntözőcsatornák ágaznak el, melyek nagy távolságokra eljuttatják az éltető vizet. És az ország hatalmas területein csupán ezek jelentik az egyetlen biztos vízforrást. Karbantartásukról nagy odafigyeléssel gondoskodnak.

Ceylon I

SRI-LANKA, AZ INDIAI ÓCEÁN GYÖNGYSZEME (I.)
A Fényes Föld

Az Indiai szubkontinens háromszög alakú tömbjétől délkeletre egy kis szigetet látunk, ez Sri Lanka, magyarul Fényes Föld. Területe 60610 négyzetkilométer, lakossága pedig 17 és fél millió. Az Indiai szubkontinens mellett elterülő kis sziget az Indiai óceán gyöngyszeme. Szépsége, természeti kincsei, barátságos lakói évezredek óta vonzották a világjárókat.

A régi Ceylon, a mai Sri Lanka oly páratlanul kedves és nagyszerű élményt kínál, mellyel a Föld egyetlen országa sem vetélkedhet. Nagyszerű látomás, ahogy a sziget kiemelkedik a tengerből, dús erdőkkel borított hatalmas hegyeivel, hullámok ostromolta homokos tengerpartjaival, melyeket az örök tavasz harsogó zöldje ékesít, párját ritkítja.

Ezen a kis területen viszonylag minden együtt van, amire a mai turista, egy világutazó vágyik. Csodálatos trópusi tengerpartok és hűvös klímájú hegyvidéki üdülőhelyek, fenséges történelmi városok és nagyvadakban bővelkedő rezervátumok, gazdag kulturális hagyományok és barátságos, vendégszerető lakosság: egy eszményi turistaparadicsom. Nos, ide látogattunk el 1996. októberében. Tartsanak velünk egy érdekes, szép, rövidke utazásra!

A hölgykoszorú közepén jól érzem magam. A 11 tagú magyar csapat főként nőkből állt. Igaz, hogy egész esztendőben meleg van, de május és október között, a monszun időszak alatt naponta többször is özönvízszerű felhőszakadások zúdulnak az égből. Bizony nem egyszer előfordult (október lévén), hogy mi is percek alatt bőrig áztunk a szakadó esőben. És egyik percről a másikra.
Igaz, hogy augusztus és október között már kevesebb a csapadék, de erős szél veri fel a tenger hullámait. Novembertől a legkedvezőbb a tengeri fürdőzés - mondja vezetőnk. Jelenleg a tamil harcok miatt lényegesen kevesebb a vendég a szokottnál. Nagyon kellemes az idő, késő estig vidáman csevegett a társaság a szálló előtt vacsorára várva.

Kapott leveleket

A példaértékű

(Ha ráklikkel a képre, a levél szövege olvashatóvá lesz.)