2012. március 8., csütörtök

Hollandia IV

NEDERLANDEN, A MÉLYFÖLD
(1986. augusztusában Hollandiában jártunk)
Volendam




Ittlétünket egy nagyon szép, holland település, Volendam meglátogatásával fejezzük be. Lakói főként halászatból élnek, angolnahalászatból, de az igazi jövedelmet a turizmus adja.





Az évek óta szüntelenül áramló turistatömeg hatására a város arculata is változott oly módon, hogy teljesen a látogatók fogadására rendezkedett be. Hollandiában a halászat zömmel az Északi-tenger gazdag halpadjait használja ki, ahol főként heringhalászat folyik.





Tervet dolgoztak ki, mely megvalósításával nemcsak a mai osztrigatenyésztés növekszik, hanem az édesvízi halászat is.





Az egyik vendéglőben ezek az amsterdami fiatalok tartották az esküvőjüket. Sok meghívott jött, a geselligkeit szellemében, csendesen szórakoztak. Ilyen mértéktartó lakodalmat még nem láttam, kivéve talán Japánt, ahol igen fegyelmezetten, de mégis jókedvűen ünnepelt az esküvői vendégsereg.





Ismét lemegyünk a tengerpartra, és megnézzük, hogyan hódítja meg a takarékos hollandus a tengert a kiszélesedő szárazföld javára...





Megkondul a nagytemplom harangja. Semmi kétség, ezzel búcsúzik tőlünk ez a szép kis ország...





Népviseletbe öltözött párok ajánlkoznak szuvenírfényképezésre - és nem olcsó a beállás! Erre nekünk nincs pénzünk, az amerikaiaknak azonban - úgy látszik - semmi sem drága, sűrűn csattogtatják fényképezőgépeiket. Egyébként a nők viselete valóban pompázatos! Nekem legjobban a kétoldalt fülszerűen felfelé hajló főkötő tetszett, mely keményített csipkéből készült.





Utunk fáradságos, de sok-sok élményt nyújtó volt. Talán kicsit sikerült bepillantanunk egy olyan nép életébe, mely hazánk területének töredékén, a mienknél sokkal több lakóval is képes minden polgárának igen tisztességes életszínvonalat, meglehetősen nagy darab kenyeret adni! Mindennek mi a titka? A szorgalmas, fegyelmezett munka...

2012. március 7., szerda

Kapott leveleket

MVDr. Jozef Balun CSc.
Katedra Chirurgie a ortopédia
Veterinárska fakulta VSP
KOSICE - Komenského 71
CZECHOSLOVAKIA
_________________________________________

8.VI.1978


Sehr Geehrter Herr!


Ich ware Ihnen für die Zusendung eines Sonderdruckes Ihrer folgenden Arbeit verbunden. Ich erlaube mir ferner Ihre weiteren über dieses Thema verfassten Arbeiten zu erbitten.
A sertés kannibalizmusa /MÁL 1977, 9, 579-583/


Mit besten Dank


Dr. J. Balun

2012. március 6., kedd

Hollandia III/3

NEDERLANDEN, A MÉLYFÖLD
(1986. augusztusában Hollandiában jártunk)
Edamban...





És vajon mi az, ami nem hiányozhat a hollandus asztaláról? A sajt! Egyik tehenesgazda bevezetett bennünket a sajtkészítés rejtelmeibe: megmutatta háztáji sajtüzemét, mely alapanyagának forrása a tehenészet. Persze több tanyasi házon is látható a kiírás, mely sajtüzemet jelent. Ezek nem gyárak, csak kis háztáji üzemek és idegenforgalmi látványosságként szolgálnak, a bemutató után pedig lehet vásárolni - ebben van a biznisz!





Megszámlálhatatlanul sok ilyen kis sajtüzem van Hollandiában. 10 liter tejből lesz 1 kg sajt. Majd a sajtolás során kinyomott friss levet ugyancsak friss tejjel keverik össze - halljuk a magyarázatot. Ily módon egy sárgás színű, hűsítő ital keletkezik, a rivella. Ajánlom mindenkinek. A tikkasztó hőségben mindennél többet ért. Meg lehetett kóstolni! Nem vágja földhöz az embert, de az ember sem vágja földhöz a rivellát - mondja tréfásan a gyártást vezető hölgy.





Lehet válogatni: van köményes, mazsolás, diós, fokhagymás, gyümölcsös, paprikás, gombás, petrezselymes és gyógyfüves sajt is. Az ára 10-20 gulden kilónként... A jámbor magyar turistának fogalma sincs arról, hogy a sajtevésnek is megvan a maga művészete. Aki úgy akarja fogyasztani, hogy benne legyen a zsenge fű, a nedves sarjú illata is, az friss sajtot kér. Aki tartózkodik ezen gasztronómiai élményktől, középérett sajtra szavaz. És végül vannak a bölcsek, akik tudják, hogy nemcsak a mára, de a holnapra is kell gondolni: ők öreg sajtot vásárolnak, és megreszelve különböző ételek ízesítésére használják.





Vessünk egy pillantást Hollandia állatttenyésztésére! A szarvasmarha-létszám már 1972-ben 4,2 millió, és ennek csaknem fele tehén volt. Az állomány 3/4 része feketetarka (friz-hollandi), 24 százaléka pedig vörös-fehér. A holland szarvasmarha-tenyésztés igen magas fokú. A bőséges csapadék és magas páratartalom miatt gazdag a rétek és legelők takarmányhozama. Olcsóbb az állatok átteleltetése is. Előfordul, hogy enyhe télen annak jó részét a szabadban töltik az állatok, ahol a fű is állandóan zöld. A nyár hűvös, és a tehenek nem szenvednek sem a tikkasztó hőségtől, sem a rovarok hadától. Nyugodtan kérődznek a villanypásztortól körülvett, dúsfüvű legelőn, ahol a gazda 15-30 tehenét géppel feji.





A jól takarmányozott, kitűnő szakértelemmel gondozott tehenek tejhozama a legmagasabbak egyike a világon, évi 5000 liter körül van tehenenként évente, a zsírtartalma pedig 4 százalék feletti. A tej mintegy 60 százaléka nyersen vagy feldolgozott formában hazai fogyasztásra kerül. A fennmaradt 40 százaléknyi, mintegy 3,6 milliárd liter tejből készült sajt, vaj és különféle tejtermék külföldre jut. A tejtermékek közül különösen néhány sajtféleség világhírű, pl. az edami sajt...




Meglátogatunk egy gazdát. 32 feketetarka tehene van, 18 növendék és 7 féléves bikaborjú alkotja az állományt. Komoly takarmánytároló tartályok állnak az istálló mellett. Edami gazdánk tehenei egész nap a legelőn vannak, de fejésre bemennek az istállóba. 15 liter napi tejtermelés alatt még október utolsó napjaiban sem kapnak a tehenek pótabrakot. A fejőházban a legmodernebb eszközökkel és módszerekkel történik a fejés naponta kétszer, reggel 5 és délután 5 órakor.




Néhány lova is van, de a lóállomány az országban egyre csökken, összlétszáma jelenleg kb. 90 ezer, ugyanakkor a traktor-ellátottság után az NSZK után a második helyen áll a világon.  Gazdánk udvarában bizony nincsen sertés, de Hollandiában a sertéstenyésztésnek nincs is olyan jelentősége, mint nálunk. A 6,2 milliós állományt import kukoricával és a tej melléktermékeivel takarmányozzák.






A tanyán minden megtalálható, ami az önálló gazdálkodáshoz kell: törpevízmű, siló, gracht a birtokán, lakóház, a házhoz épített istálló, csűr, pajta, fejőház gépekkel, teherautó, betakarító gépek, sajtfeldolgozó stb. És mennyi az átlagos birtoknagyság Hollandiában? 11 hektár. Ugyanis az emberi munkaerő nagyon drága, márpedig családi művelésben 12-15 hektárnál többet nem lehet ellátni! Bár a búza- és rozstermelés átlaga igen magas, kenyérgabonából kénytelen importálni Hollandia. Nem fokozzák a vetésterületet, mert a virágtermesztés jövedelméből könnyedén tudják fedezni a búzaimport költségeit. Jelentős az ország burgonya-, cukorrépa- és lentermelése is.





Képzeletünkben úgy él Hollandia: tulipán - szélmalom - fapapucs! De hol vannak a szélmalmok? Itt termelnek már évszázadok óta! A legolcsóbb energiával hajtják a vízátemelő berendezéseket, áramot termelnek, papírt gyártanak, terményt őrölnek meg még számos más munkát is végeznek.





Az országnak a polderek létesítéséhez sok-sok vízátemelő gépre van szüksége, melyek a tengerből kiszivattyúzzák a vizet. De mik azok a polderek? A tengertől elhódított területek, melyekről kiszippantják a vizet és kiszárítják. E sűrűn lakott országnak minden talpalatnyi területre szüksége van. A kiszárításra kijelölt tengerrészt kőből, betonból, rőzséből, homokból épített töltéssel, gáttal zárják körül, majd a bentrekedt vizet kiszivattyúzzák. Így az évszázadok során sok 100 ezer hektárnyi terület vált művelhetővé.

2012. március 5., hétfő

Hollandia III/2

NEDERLANDEN, A MÉLYFÖLD
(1986. augusztusában Hollandiában jártunk)
Marken és Gouda




Hágát elhagyva észak felé vesszük az útirányt, hogy egy nagyon hangulatos, észak-hollandi halászfalucskát keressünk fel, Markent. Az első faházakat 1450-ben építették az itteni halászok. A tenger nem egyszer komoly megpróbáltatásnak tette ki őket, amikor elöntötte a szigetet. 1825-ben, majd 1916-ban is teljesen víz alá került a település.





A takaros hollandusok nemcsak a járdát mossák, sikálják, kefélik puccosra, de még a háztető cserepeit is...





Árulank itt csipkét, facipőt, kis vitorlást, emlékképet, hajós talizmánt, holland kést és sajtvágót (mi is vettünk egyet, csak itthon jöttünk rá, hogy nálunk nincs olyan sajt, amit szeletelhetnénk vele), delfti porcelánt, sőt életnagyságú népviseletet is. Marken lakói évszázadokon át elszigetelten éltek a szárazföldi néptől, ezért alakult ki sajátos népviseletük, sok különös szokásuk és nem mindennapi életkörülményük is.





A színes népviselet még megvan. A komor, egyhangú természettel akart dacolni a sziget lakossága, amikor tarka öltözetet öltött, színes klumpát, az asszonyokra bő, piros szoknyát és pompás cifra, hímzett ingvállat adott.





Errefelé a vőlegény klumpát készít a leánynak, miután eljegyezte. A munka 6 hétig tart. Ekkor elviszi az arának a facipőt, és ha az elfogadja, azt jelenti, hogy nem gondolta meg magát, jöhet az esküvő!




Ismét egy szép holland sajtvárosba, Goudába érkeztünk. Az 50 ezer lakosú város nemrégiben volt 750 esztendős.






A sajtvásár itt is a mázsaháznál zajlik ugyan, de teljesen más módon, mint ahogy azt Alkmaarban láttuk. Az 1668-ban épült ház elé a környékbeli parasztok hozzák cifrára festett kocsijaikon a sárga sajtgolyóbisokat.






Itt nincsenek festői egyenruhák, színes szalmakalapok és szalagokkal felcicomázott hivatásos sajthordárok, de a mázsaházban minden néző megkóstolhatja a sajtot, sőt a vetítőteremben filmet láthat a sajtkészítés fortélyairól.






A városháza gótikus összebnyomást keltő, nagyon szép épület! Akár templomnak is nézhetné valaki. Mivel a talaj itt sem tömör, építésekor már 1449-ben vastag tölgyfa és fenyőcölöpökkel kellett alapozni. Nagyszerű élményt nyújt a félóránként felhangzó harangjáték, a harangok alatt pedig, azok megkondulásakor színes mesefigurák bukkannak elő, melyek a város alapításának és korai történelmének jeles napjait elevenítik fel, játsszák el 1272-től. A közelben van a Szent János templom, mely Hollandia legnagyobb belsőterű temploma, gyönyörű színes üvegablakainak pedig nincs párja a világon!






A gaudai pipa ugyancsak világhírű. Meg a pipaüzem is. Érdekessége, hogy ha gaudai pipát veszel, a vásárláskor fehér, de az első használat során megbarnul, és megjelenik rajta a díszes mintázat! Íme a biztosíték, hogy vadonatúj a portéka.






Csütörtkönként, amikor a sajtvásárt rendezik, a piaci árusok is jó vásárt csinálnak, közöttük a halat kínálók. A sok-sok halfajta között heringet is lehet kapni. Külön atrakció, ahogy "megkóstolják" az árut vásárláskor frissiben a piacon! És tényleg a heringet élve fogyasztja a hollandus! Az arasznyi, szürke halacska fejét az árus levágja, majd a farakánál fogva a szájába lógatja - úgy natívan a kisállatot... és hamm! A farka meg mehet a szemétbe. Jó gusztusuk van. A piacon a virágok nemcsak frissek, üdék, de az ár mellett a nevük is fel van tüntetve.

2012. március 4., vasárnap

Hollandia III/1

NEDERLANDEN, A MÉLYFÖLD
(1986. augusztusában Hollandiában jártunk)
Alkmaar, Hága




Aki Hollandiában jár, nem hagyhatja ki az alkmaari híres sajtvásárt! Külön sajtexpresszek hozzák a szép kisvárosba a turistákat. Az 50 ezer lélekszámot meghaladó településen minden pénteken rendezik meg a sajtaukciót. Eddig virágillat kísért bennünket, most a sajtszag kísért... A gazdag kiváros nemcsak a frízek, de a skandináv partról induló rablók és kalózok állandó zaklatásának is ki volt téve, de 1573-ban megerősödött és bevehetetlenné vált. Óriási tömeg várt már a sorára, hogy a mázsaház előtti térre juthasson, a sajtaukció színhelyére. A minden pénteken megismétlődő alkmaari sajtvásár ma már nemcsak a kereskedőket, hanem a látványosságot, érdekességet figyelő turistákat is vonzza. A sárgás és vöröses külsejű sajtokat - mint megannyi illatos gömböt - a városka piacán olyan halmokban tornyozzák fel, mint nálunk a dinnyét. A vörös szín a védőbevonatot alkotó viaszrétegtől van, mely megóvja a tengeri szállítás során a sós, párás tengeri levegőtől. Fehér nadrágban, fehér ingben, de piros, zöld, sárga vagy kék kalapban vonulnak fel a sajthordók, a kászdrégerek. Még az 1600-as évek elejéről való ez a viselet.





Azt mondják, a színek az akkori idők 4 nagy raktározócégének az embereit különböztették meg. Két kászdréger a vállára akasztott kötelekkel emeli fel és hordja-viszi a golyóformájú sajtokat egy hordágyszerű alkalmatosságon. A szakértő vevő félhenger alakú, hosszú késsel vizsgálja meg az árut, fura szerszámát megforgatja a sajtban, kihúz vele egy sajtoszlopot, mely elárulja, hogy milyen a termék a héjától a közepéig: érett-e, milyen az íze és a zsírtartalma.





Az egyenként 2 kilós sajtokból 80 is felkerül egy ilyen, két szárán félkörösen meghajlított alkalmatosságra.





A sajthordó csapat a mázsaház terére szállítja a sajtot, lerakja a kereskedő elé, majd kezdődik az előbb említett vizsgálat. Az alkudozás végén a sajtgolyóbisok felkerülnek a teherautókra, vagy elindulnak a raktárházak felé vagy a grachton várakozó hajóra. Még az országúti tábla is jelzi, hogy hol van a Kézmarkt, a Sajtvásár tér.





Hollandia jellegzetessége a facipő vagy klumpa is. Nagy nézősereget vonz a fapapucs-faragó mester tevékenysége. És a sok-sok falábbeli pirosra mázolva, lakkozva már nem is fest rosszul. Szinte csalogatja, csábítja a vevőket.





Ebédidő van. A holland ember délben csak éppen bekap valamit, állva gyorsan elfogyaszt egy szendvicset, ezért nincsen étkezés az üzemekben. Ha már itt tartunk, elmondom, hogy a hollandus reggelije nem megvetendő élmény: zabpehely langyos tejben, sonka, dzsem, tojás, vaj, sajt. És a vajaskenyeret vastagon megkenik csokoládéval, melynek krémje kis dobozokban kapható. A főétkezés persze a vacsora úgy 7 óra tájban. Ha kedvezni akar a háziasszony, akkor a hollandok kedvenc ételét főzi, a rizstálat. Nemzeti eledel! A nagy tál rizs mellé apró tálkákban kell felszolgálni körítésül a különféle húsgombócokat, rákot, kagylót, gombát, sonkát, articsókát. Nem irigylem a háziasszonyt!





Hága városán csak keresztülfutunk. A régi Hága hangulata megváltozott. Nemcsak a német megszállás sújtotta, de tömegével hullottak rá a szövetségesek bombái is. Természetesen a várost már teljesen újjáépítették.





A régi királyi palota előtt Orániai Vilmos szobra. Holland furcsaság, hogy az újabb főváros Amsterdam, noha a királyok mindenkor Hágában laknak. Amsterdamban koronázzák meg őket, de ugyanakkor Hágában vannak a főhivatalok. A holland királynő nem szegény asszony! Magánvagyona másfél milliárd gulden, emellett 4 magánpalotával rendelkezik és 3 hivatalos palota is rendelkezésére áll. Évi költségvetése 5 millió gulden. Hát kellett nekik a királyság!... Amsterdam az ország kulturális és nemzetközi centruma, de Hágában van a Nemzetközi Bíróság és itt találhatók a minisztériumok is.

2012. március 3., szombat

Hollandia II/2

NEDERLANDEN, A MÉLYFÖLD
(1986. augusztusában Hollandiában jártunk)
Rotterdam

1940. május 14-én német légitámadás semmisítette meg Rotterdam belvárosát. 75 ezer ember vált hajléktalanná és 5 ezer polgári áldozata volt. A ma már teljesen újjáépült Rotterdam európaszerte az egyik legszebb modern nagyváros.





Sőt Hollandia második legnagyobb városa és a világ legnagyobb kikötője. A világ 300 kikötőjével van rendszeres összeköttetése. A tengerbe ömlő Maász folyó medre alatt óriási forgalmat lebonyolító, gigantikus alagutat építettek.





A holland gazdasági élet legtöbb embernek kenyeret adó ága az ipar és a bányászat. Hatalmas feketeszén-telepei vannak, kősótermelése is 3 millió tonna. Újabban nagyobb kőolaj- és gázlelőhelyeket is találtak. A holland ipar szerkezeti átalakítása a két világháború közötti időre nyúlik vissza, amikor a svéd vasérc és az angol-amerikai szén behozatala megvetette a gépipari ágazatok gyártásának alapját.





És mit termelnek manapság? Közlekedési eszközöket, hajót, vasúti kocsit és mozdonyt, autót, repülőt, sok-sok kerékpárt és mopedet, elektronikus berendezéseket, de fejlett a vegyipar és természetesen az élelmiszeripara. Hollandiában a kereskedelem és a hajózás a legmegbecsültebb és sokszor egész generációkon keresztül öröklődő foglalkozás. A felfedezések korának utazásai, gyarmatszerzései a XVI-XVII. század leghíresebb tengerjárói közé emelték a holland kereskedőket és hajósokat. A Rotte folyó partján emelt egykori gát tövében épült halászfaluból 7 évszázad alatt alakult ki Rotterdam, a mai világváros, mely már 1340-ben városjogot nyert.





Csaknem a város szélén fekszik Schidam, az ország legnagyobb és leghíresebb szeszfőzdéinek egyike a világhírű likőrmúzeummal. Vim Kan, a híres tévés egyik szilveszteri műsorában elmondta, hogy Julianna királynő legnagyobb baja, hogy német főnemeshez ment férjhez, a másik királylány a spanyol trónörököshöz, a harmadik egy schidami jogászhoz. A 3 királylány párválasztásában tükröződik tehát minden rossz, ami Hollandiát történelme során évszázadokon át fenyegette: Németország, Spanyolország és Schidam!





Nem hiszem, hogy Magyarhonban merészelnének olyan klubot alapítani a hölgyek, mint aminő itt, Rotterdamban működik! A klubot többnyire tengerészek látogatják, akik egy estét kellemesen tölthetnek egy, a klubhoz tartozó hölgy társaságában. Hogy ki lehet klubtag? Nemcsak özvegy és elvált nők, de akár férjes asszonyok is! Egyetlen alapszabályt kell betartaniuk: kedvességükért nem kaphatnak ajándékot, nem szabad bemutatkozni és másodszor is találkozni ugyancsak szigorúan tilos ugyanazzal a partnerrel.

2012. március 2., péntek

A baromfi tollcsipkedése, kannibalizmusa, tojásevése, tojásvisszatartás


A BAROMFI TOLLCSIPKEDÉSE, KANNIBALIZMUSA, TOJÁSEVÉSE, TOJÁSVISSZATARTÁS
Kezdődik a baromfiszezon! Az utóbbi időben szinte egymást sorjázzák Olvasóink kérdései a csirkenevelés, a baromfitartás aktuális problémáival, anomáliáival kapcsolatban, azok megelőzését és leküzdését illetően.
W. Kálmánné Szombathelyről elmondta, hogy a múlt évben 500 előnevelt csirkét vásárolt, melyek szépen nőttek, egyetlen elhullás sem volt. Amikor a kánikula után berobbant egy hideg, viharos idő a csirkék idegesek lettek, egymást csipkedték, majd nagyon gyorsan „elszabadult a pokol”.
Az állatok megtámadták, megsebezték egymást, majd sok állatot a szó szoros értelmében véve kibeleztek. Nagyon ráfizetett a csirkékre. Nem szeretne idén is így járni, azt kérdezi, hogy miként előzhető meg a baj, és ha fellépett, mit kell tenni?
K. László törökszentmiklósi Olvasónk leveléből idézek: „...egyesek ádáz versenyt futnak egy-egy kihullott tollért, sőt olykor egymásról is csipkedik azt. A kitépett tollak helyén a serkenő tokokat azután könyörtelenül kiszedik ezzel kínózva és csúfítva egymást.”
R. Mihályné Lothárdról a tyúkok tojásevéséről panaszkodik és ennek okát szeretné tudni. Egy Olvasónk azt kérdezi, hogy mit lehet tenni házilag, ha a tyúk nem tud eltojni.
A tollcsipkedést és a kannibalizmust a gyakorlatban meg szokták különböztetni s ez utóbbiról csak akkor beszélnek, ha az állatok vérző sebet ejtenek egymáson. A tollcsipkedés és a kannibalizmus oka azonban azonosnak látszik, és a fokozatbeli különbség a bántalom előidézésében szereplő tényezők összegeződésével, valamint az állatok eltérő vérmérsékletével magyarázható.
Összetett oktanú bántalom, amelynek kialakulását a tartási és a takarmányozási hibák mellett számos egyéb tényező is elősegítheti.
A baromfi ösztönösen keresi azt az anyagot, melyet a szervezet nélkülöz, s ezért a tollat csipegeti, a tojást feltöri, társainak taréját, kloakáját, lábait csipdesi. Utóbb olyan súlyos méretet is ölthet, hogy különös erővel esnek neki áldozatuknak és valósággal kizsigerelik.
A LEGGYAKORIBB HAJLAMOSÍTÓ TÉNYEZŐK
1. Mindenekelőtt a takarmányozási tényezőket kell megemlíteni. Legtöbben a fehérje, a vitaminok és az ásványi anyagok, valamint a nyomelemek hiányát okolják a bántalom kialakulásáért.
Itt jegyzem meg azonban, hogy nyers húst sohasem szabad adni a baromfinak, azt csak megfőzve vagy megdarálva szabad a takarmányba keverni.
2. Az éhségérzet ugyancsak fokozza az állatok agresszivitását, főként ha a takarmány fehérjékben és aminosavakban úgyis szűkölködik.
3. Jelentős szerepet játszik a nyersrosthiány. A nagyobb nyersrosttartalmú gabonafélék, a zab, az árpa, a korpa stb. A jóllakottság érzetét keltve járulnak hozzá az állatok nyugalmához.
Ezzel magyarázható, hogy sokan a granulált tápok etetését teszik felelőssé a bántalom fellépéséért. Ezek alacsony rosttartalmuk miatt kiváltják a rossz szokások kialakulását, ugyanis a felvételükhöz rövid idő szükséges, a fennmaradó időben a tyúkok nem tudják lekötni magukat.
4. Az unalom! A koncentrált tápból az állat gyorsan jóllakik, a szükségleteit rövid idő alatt kielégíti. Az erre hajlamos egyed unalmában előbb csak zaklatja a társait, majd rákap a tollcsipkedésre, a vér láttán pedig ez további ingerként szolgál. A kannibalizmus tovább fokozódik.
5. Segíti a bántalom kialakulását, ha nincsen elegendő etető- és itató edény.
6. A tartási hibák közül elsőként a zsúfoltságot kell megemlíteni. A kiváltó okok közül a nagy állománysűrűség elsődleges szerepet játszhat a kannibalizmus fellépésében.
7. A levegő nagy vagy éppenséggel nagyon kis páratartalma, porszennyezettsége, a szellőztetés hiánya külön-külön is, de együttesen különösképpen segítik a rossz szokás kialakulását.
8. Az erős megvilágítás ingerlékenyebbé teszi az állatokat, ugyanakkor a félhomály nyugtatólag hat.
9. A külső paraziták ugyancsak kedvezőtlen közérzetet teremtenek, és elősegíthetik a rossz szokások fellépését.
10. A tojófészkek hiánya a kannibalizmus egyik kórformáját, a kloakacsípést segítheti elő. Ennek feltétele, hogy a támadó röviddel a tojásrakás után, a kloaka záródása előtt tudja megsérteni a kloaka nyálkahártyáját. Ennek a rossz szokásnak főként a talajon eltojó állatok szoktak áldozatává válni.
11. Bizonyára az erre hajlamosító genetikai tényezők is szerepet játszanak a rossz szokás kialakulásában.
12. A különböző stressz-hatásokra fokozódik a feszültség, majd „hisztéria” formájában lép fel a kannibalizmus (pszichózis). Ez tapasztalható a zsúfoltság során, mikoris a korlátozott menekülési lehetőség következtében a védekezésre kevéssé képes egyedek már igen korán felkeltik társaik kannibál ösztöneit, amit a fehér tollruhán megjelenő piros vércseppek csak fokoznak.
Stressz-hatásként érvényesülhet minden olyan tényező, mely megzavarhatja az állatok megszokott életritmusát (frontátvonulások, lárma, oltások, takarítás, káros rágcsálók pl. patkányok jelenléte stb.) nyugtalanságot kelt és az agresszivitás kiváltója lehet.
Gyakran látom, hogy valaminő festékkel jelölik meg a csirkéket, pedig tudni kell, hogy különösen az élénk színű festékek ugyancsak ingerlik az erre hajlamos egyedeket.
ÉS HA MÁR FELLÉPETT A BAJ!
1. Az előbb elmondott hajlamosító és kiváltó tényezők megszüntetése mellett megkeressük a legagresszívebb egyedeket, a „kannibálokat”, és azonnal kiemeljük az állományból.
2. Ugyancsak ki kell venni a sérült állatokat is, és a sérüléseket helyileg kezeljük. Erre jól beválik többek között a Betadine oldat.
3. Ha zárt térben vannak, csökkentsük a megvilágítást!
4. Olykor jól beválik, ha szemes takarmányt szórunk be az állatoknak, melyek felszedegetésével „elszórakoznak”, szénát vagy zöldet adunk, esetleg csomókban felfüggesztett lucernával vonjuk el a figyelmüket stb. Ismételten hangsúlyozom, hogy nagyon fontos a zsúfoltság megszüntetése!
A TYÚKOK TOJÁSEVÉSE
A tojásevés vagy tojásfeltörés sok veszteséget okozó, rossz szokás, amit lehetőleg már a jelenség kezdetekor kell megszüntetni, mert utóbb a tojásevésre kapott állatok a kalcium-hiány rendezés után is feltörik és megeszik a tojásaikat.
A kiváltó oka többnyire az állatok hiányos mészellátása! E rossz szokás kialakulását kiválthatja az a kistenyésztők között gyakori eljárás, hogy a tojáshéjat nagy darabokban szórják a baromfiak elé. A kannibalizmus hasonlóan a tojásevésben is szerepe lehet az „unalomnak” is. A jelenség fellépésekor sürgősen rendezni kell mindenekelőtt a kalciumellátást.
Arról már szó volt, hogy a tojófészkek hiánya milyen problémát okozhat, ehhez kapcsolódik, hogy a tojófészekbe tegyünk szénát vagy puhára dörzsölt szalmát, mert a tojótyúkok kedvelik.
MIT TEHETÜNK A TOJÁSVISSZATARTÁSKOR (Tojásretenció)
Akkor fordul elő, ha a tojástartó izomzata ernyedt, ha nagy vagy alaktalan a tojás, ha betegség bágyasztja a tyúkot, ha keresztben helyezkedik a tojás stb. A beteg tyúk pingvinszerű tartásban ül, sűrűn erőlködik.
Ilyenkor eredményre vezethet, ha adunk a tyúknak izomba ½-1 ml Oxytocin injekciót, de a tojás kézzel is eltávolítható. A hormonális beavatkozás a tyúkok 4 naposnál nem régebbi retenciója esetén alkalmazható.
Tyúkokból a tojás kézzel is eltávolítható. Beolajozott mutatóujjunkat óvatosan bevezetjük a kloaka középső részébe addig, míg a tojást közvetlenül tapintani tudjuk. Ujjunkat a tojás mögé juttatjuk, és segítségével hátrafelé nyomjuk. A műveletet elősegíthetjük azáltal, hogy a hasfalon át a tojást a bal kezünkkel hátrafelé nyomjuk. Ezután a tyúkot néhány napig lágyeleséggel tápláljuk. Másik módszer, hogy a tyúkot a hátára fektetjük, és a beolajozott ujjunkkal segítjük a tojástartó elfordult nyílását visszafordítani.
(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2008. áprilisában.)

2012. március 1., csütörtök

Hollandia II/1

NEDERLANDEN, A MÉLYFÖLD
(1986. augusztusában Hollandiában jártunk)
Delft




És máris egy nagyon intim, bensőséges hangulatú városban, a 80 ezer lakosú Delftben vagyunk. Itt gyilkolták meg az első holland állam fejét, Hallgatag Vilmost, de itt élt a híres festő, Veermer, sőt a mikroszkóp feltalálója, Leevenhoek is. A város azonban mindenekelőtt a porcelánjáról híres. Városi látogatásunkat tehát a porcelángyárral kezdjük. Az országnak nincs olyan szaküzlete, de olyan lakás sem, ahol ne találkoznánk a híres delfti porcelánnal.





A hölgy készségesen elmesélte, hogyan készül a jellegzetes delfti fajansz, mely első ízben már a XVI. században került ki a gyártói kezéből. A sajátos ipar azonban csak egy évszázad múltán, 1680-1740 között élte virágkorát. Ez idő tájt ugyanis a holland polgárok igyekeztek utánozni az arisztokráciát, és a nagyon gazdag polgárokat, akik a méregdrága kínai és japán eredeti porcelánt vásárolták borsos áron, amit a kisebb pénzű  polgárok már nem tudtak megfizetni.





Delft azonban elő tudott állítani, sőt tömegesen és viszonylag olcsón tudott készíteni olyan tetszetős fajanszot, mely látszatra pótolta az értékes távolkeleti porcelánt!






A kirakatokból, üzletekből már jól ismertük a jellegzetes delfti porcelánfigurákat, még mielőtt annak gyártóhelyére értünk volna.





A delfti fajanszról összegezésül csak annyit mondanék, hogy cserepe rendszerint sárgás és csengő, máza élénk és fényes, s a díszítése a legtöbb esetben kék.





A tálakon, kancsókon, csempetáblákon éppúgy szerepelnek a geometrikus formák, mint a csatajelenetek, a holland festészetből jól ismert tájképek, életképek, szélmalmok.





Szinte valamennyien vásároltunk valamilyen megfizethető áron kínált jellegzetes porcelántárgyat, -figurát, dísztárgyat vagy zenélő szélmalmot.





Nagyon hangulatos a csatornák által átszelt óváros, az ódon hársfák, melyek a vizet szegélyezik, amelyeket itt is, ott is régesrégen épült ősi hidak ívelnek át. A környék lakói már az ezredfordulón kezdtek csatornákat ásni, hogy olcsó vízi úton szállíthassák Delft piacára a terményeiket.





Már a XIV. századtól kezdve sört is főznek, mázas cserepeket égetnek, vásznat szőnek Delft szorgalmas mesteremberei. Atomreaktor is működik a város falai között, és rohamos az ipar fejlődése. Különösen gép- és textilipara fejlett.





A piactéren áll a barokk városháza, mely 1618-ban a nagy tűzvész során szinte porig égett, majd mai formájában újjáépítették.





Az új templom, amit a fatemplom helyébe építettek, a XV. század végén készült el. Ékessége a 108 méter magas torony. A szenthely oltárának helyén ma Hallgatag Vilmos síremléke áll. A holland függetlenség legendás harcosát a 25 ezer arany kitűzött vérdíjért itt ölte meg egy francia hugenotta fia, Balthazar Gerard.





A szarkofág tövében egy kutyafigura azt jelzi, hogy kutyája halála után a gazdája sírja mellett nyüszített, semmit nem evett és éhenhalt. A másik szarkofág I. Vilmos holland királyé, amint egy oroszlánra támaszkodik. Ő már kevéssé volt népszerű ember.





De ki volt orániai vagy Hallgatag Vilmos? 1533-ban a nassaui gróf gyermekeként jött a világra. Egy rokonától örökölte a nassaui hercegséget. II. Fülöp spanyol király kinevezte néhány tartomány helytartójának, de második házassága után (négyszer nősült) mellőzték, fiát elhurcolták, őt pedig vésztörvényszék elé állították. Ekkor sereget toborzott, és egymás után foglalta el a holland városokat, és néhány év alatt felszabadította és egyesítette a holland tartományokat. Nem feledték ezt a hollandok, sírját körülvevő oszlopsor 4 sarkán az Igazság, a Szabadság, a Vallás és a Bátorság allegórikus alakja áll.