2012. március 1., csütörtök

Hollandia II/1

NEDERLANDEN, A MÉLYFÖLD
(1986. augusztusában Hollandiában jártunk)
Delft




És máris egy nagyon intim, bensőséges hangulatú városban, a 80 ezer lakosú Delftben vagyunk. Itt gyilkolták meg az első holland állam fejét, Hallgatag Vilmost, de itt élt a híres festő, Veermer, sőt a mikroszkóp feltalálója, Leevenhoek is. A város azonban mindenekelőtt a porcelánjáról híres. Városi látogatásunkat tehát a porcelángyárral kezdjük. Az országnak nincs olyan szaküzlete, de olyan lakás sem, ahol ne találkoznánk a híres delfti porcelánnal.





A hölgy készségesen elmesélte, hogyan készül a jellegzetes delfti fajansz, mely első ízben már a XVI. században került ki a gyártói kezéből. A sajátos ipar azonban csak egy évszázad múltán, 1680-1740 között élte virágkorát. Ez idő tájt ugyanis a holland polgárok igyekeztek utánozni az arisztokráciát, és a nagyon gazdag polgárokat, akik a méregdrága kínai és japán eredeti porcelánt vásárolták borsos áron, amit a kisebb pénzű  polgárok már nem tudtak megfizetni.





Delft azonban elő tudott állítani, sőt tömegesen és viszonylag olcsón tudott készíteni olyan tetszetős fajanszot, mely látszatra pótolta az értékes távolkeleti porcelánt!






A kirakatokból, üzletekből már jól ismertük a jellegzetes delfti porcelánfigurákat, még mielőtt annak gyártóhelyére értünk volna.





A delfti fajanszról összegezésül csak annyit mondanék, hogy cserepe rendszerint sárgás és csengő, máza élénk és fényes, s a díszítése a legtöbb esetben kék.





A tálakon, kancsókon, csempetáblákon éppúgy szerepelnek a geometrikus formák, mint a csatajelenetek, a holland festészetből jól ismert tájképek, életképek, szélmalmok.





Szinte valamennyien vásároltunk valamilyen megfizethető áron kínált jellegzetes porcelántárgyat, -figurát, dísztárgyat vagy zenélő szélmalmot.





Nagyon hangulatos a csatornák által átszelt óváros, az ódon hársfák, melyek a vizet szegélyezik, amelyeket itt is, ott is régesrégen épült ősi hidak ívelnek át. A környék lakói már az ezredfordulón kezdtek csatornákat ásni, hogy olcsó vízi úton szállíthassák Delft piacára a terményeiket.





Már a XIV. századtól kezdve sört is főznek, mázas cserepeket égetnek, vásznat szőnek Delft szorgalmas mesteremberei. Atomreaktor is működik a város falai között, és rohamos az ipar fejlődése. Különösen gép- és textilipara fejlett.





A piactéren áll a barokk városháza, mely 1618-ban a nagy tűzvész során szinte porig égett, majd mai formájában újjáépítették.





Az új templom, amit a fatemplom helyébe építettek, a XV. század végén készült el. Ékessége a 108 méter magas torony. A szenthely oltárának helyén ma Hallgatag Vilmos síremléke áll. A holland függetlenség legendás harcosát a 25 ezer arany kitűzött vérdíjért itt ölte meg egy francia hugenotta fia, Balthazar Gerard.





A szarkofág tövében egy kutyafigura azt jelzi, hogy kutyája halála után a gazdája sírja mellett nyüszített, semmit nem evett és éhenhalt. A másik szarkofág I. Vilmos holland királyé, amint egy oroszlánra támaszkodik. Ő már kevéssé volt népszerű ember.





De ki volt orániai vagy Hallgatag Vilmos? 1533-ban a nassaui gróf gyermekeként jött a világra. Egy rokonától örökölte a nassaui hercegséget. II. Fülöp spanyol király kinevezte néhány tartomány helytartójának, de második házassága után (négyszer nősült) mellőzték, fiát elhurcolták, őt pedig vésztörvényszék elé állították. Ekkor sereget toborzott, és egymás után foglalta el a holland városokat, és néhány év alatt felszabadította és egyesítette a holland tartományokat. Nem feledték ezt a hollandok, sírját körülvevő oszlopsor 4 sarkán az Igazság, a Szabadság, a Vallás és a Bátorság allegórikus alakja áll.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése