Dr. Radnai István: TÁVOLI VILÁG
Nem csupán idegen földek, népek látásának szenvedélye, az a kíváncsiság is hajt, amikor évente befizetek egy-egy távoli útra: hogyan él, milyen módon, eszközökkel termeli kenyerét a messzi ország embere?
Számos utam közül négyről villantok fel képeket.
INDIA. Egyetlen országban sincs annyi állat, mint itt, s mégis tízmilliók nélkülözik a táplálékot. E gazdag, s mégis oly szegény, az 1652 nyelvet, nyelvjárást beszélő országban megkésett az ipari forradalom, angol gyarmat volt, kasztrendszer, vallás szabdalta a társadalmat, csodálatos szobrok százaival díszített templomokat emeltek, de máglyán égetik el vagy dögmadarakkal falatják fel halottaikat, s ahol 1985-re 800 millió lélekkel számolnak.
Az indiai városok utcáin mindenütt találkoztam utcákon kóborló, gazdátlan, éhes "szent" tehenekkel, elhajtani, felzavarni, bántani nem szabad őket sértené a hinduk vallásos érzületét.
Számos utam közül négyről villantok fel képeket.
INDIA. Egyetlen országban sincs annyi állat, mint itt, s mégis tízmilliók nélkülözik a táplálékot. E gazdag, s mégis oly szegény, az 1652 nyelvet, nyelvjárást beszélő országban megkésett az ipari forradalom, angol gyarmat volt, kasztrendszer, vallás szabdalta a társadalmat, csodálatos szobrok százaival díszített templomokat emeltek, de máglyán égetik el vagy dögmadarakkal falatják fel halottaikat, s ahol 1985-re 800 millió lélekkel számolnak.
Az indiai városok utcáin mindenütt találkoztam utcákon kóborló, gazdátlan, éhes "szent" tehenekkel, elhajtani, felzavarni, bántani nem szabad őket sértené a hinduk vallásos érzületét.
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiJjS5tqtBpBo4UWUTDojmrzMQy106H3xOaS1O5s5j4ipymEk68yejWpuRlne_389DEygFnGobf6UluqJkfKIDp7b6tq4FsyHgVgcY-Sdx7AGq7PPTpDrZ0DBaI1tTFMQsHrmlTmV1SZwu-/s320/utaz%C3%A1s003.jpg)
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhA38rOJwESIBH8GkfUVE4p5gOyZWNtptLkyVCoMTL5-EuhPujA0dkFDQL66i9b7_Pdth-il86IMrfPbzdIl0zCLwEJraSAGu5qlf_JZFKAH-bY2sz8AR_yOdSVlGEmI_VietanidwCLX9P/s320/utaz%C3%A1s004.jpg)
Bár az ország területének több mint a fele szántó, a rét és legelőterületek alig haladják túl a 4 százalékot. A 180 millió számontartott tehén, ötvenmillió bivaly, nagyszámú juh és kecske nagy része él éhkoppon. Egy régebbi kimutatás szerint a tehenek 90 százaléka napi egy liter tejet ad. A hinduk nem fogyasztanak húst, a vallásosak még a tojást sem eszik meg, hátha abban még élő teremtmény van... Így aztán a nagyszámú állat inkább kárt, mint hasznot okoz, a bőrt - leginkább az elhullott állatokról lenyúzott olcsó bőrt - értékesítik, a trágyát tüzelőnek szárítják meg.
Jártam egy állami gazdaságban, ahol 1000 zebutehenet láttam, s egy falusi embernél is, ahol két "hízó" élt banánhéjon és konyhai hulladékon. Ha erdőben pillantom meg, vaddisznóknak néztem volna őket...
Jártam egy állami gazdaságban, ahol 1000 zebutehenet láttam, s egy falusi embernél is, ahol két "hízó" élt banánhéjon és konyhai hulladékon. Ha erdőben pillantom meg, vaddisznóknak néztem volna őket...
A vietnami háború befejeződése után tettem látogatást ebben a sokáig franciák, japánok, amerikaiak sanyargatta országban, ráadásul ünnepükön. Ekkor karácsonyfát jelképező barackfaág került az asztalra az ottani "beigli" mellé, rengeteg vidéki kerékpározott a fővárosba rokont látogatni, hozva a csomagtartón az ajándéknak szánt malacot, süldőt.
VIETNAM. Háború által megviselt, szegény ország. Jegyre ugyan olcsón kapható némi élelmiszer, a szabadpiacon vásárolható halnak, csirkének, zöldségfélének azonban "ára" van. Ezért aztán nem meglepetés, hogy az emeletes házak erkélyein is látható egy-egy csirkeketrec, ahol a vasárnapi ebédnek valót nevelgetik. A munkában legfőbb segítőtársuk a bivaly.
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEijBJew6k9BooXIgPjpq1rEzTNGaLppEj7UFs_jWeHOoLzUflviRQTPUEo-EoZoWoD1lQN11SfboK7OHgUNfPHE8ZEAHHXBj0R7w6u7jagAjCYC_EVaGW6fi4G6r22-HiShfLcQEtOwE1V0/s320/utaz%C3%A1s001.jpg)
Nagy erejű, kitartó, szelíd, szófogadó állatok, láthatók a rizsföldeken, kocsit húzva, vagy éppen legelészve, hátukon nem egyszer alvó gyerekkel. A városokban tehén- és zebubika-fogatokkal is találkozni. Ez utóbbiakat nem ivartalanítják, mégis szelídek, engedelmesek, erősek. Egy tsz sertéstelepén hallottam, hogy a zöldön és hántolatlan rizsen élő sertések már 60-70 kg-osan "letokásodtak", vágásra érettek, akárcsak az apró "hízók" a falusiak udvarában. Ottjártamkor 42 négyzetméter volt a tsz-tagok háztáji földterülete, ez is oka lehet, hogy a mi fogalmaink szerint süldőkornál nem tartják tovább a sertéseket.
USA. Amikor a világ leggazdagabb országában jártam, s csaknem elszédültem az üvegből épült felhőkarcolók, az amerikai farmerek mindenttudó gépei, szinte gombnyomásra működő tehenészetei láttán, ahol a tej olyan zárt csőrendszeren keresztül jut a tőgyből a kannákba, hogy azt a gazda nem is látja, nem gondoltam, hogy ebben az országban olyan állattartókkal is találkozom, akik életmódjukban, technikájukban évszázaddal, életszínvonalukban pedig nem csupán honfitársaikhoz, de a magyar kistenyésztőkhöz képest sok évtizeddel maradtak el. A navaho indiánok ők, akik harmada - 200 ezer ember - pásztorkodásból él ablaktalan és víz nélküli kunyhóiban.
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi6U2u_FQhkNC0LQjrrgdsBTjm2Bk44DNYWLlJvDi1TBC7HnmhgwQ8vH9oq6350p7r7a0j43TlCqiFZ1f71jDkQcB3145uZoKiKzsjammOPKm7EF8anwMyX8LxhxPHDezgAInLn9OzoIimi/s320/utaz%C3%A1s002.jpg)
Megélhetésük fő forrását, a bölényeket kilőtték, legjobb földjeikről kiszorították őket a fehér emberek. Állatbőröket, gyapjút, indián szőnyegeket, faragásokat árulnak...
Kevesen tudják, hogy a XVI. században még Budán is rendeztek kakasviadalt, én a csodálatos Bali paradicsomszigeten láttam ilyet. A magas termetű, viador típusú, élénk vérmérsékletű szárnyasok párviadala népszerű mulatság.
Kevesen tudják, hogy a XVI. században még Budán is rendeztek kakasviadalt, én a csodálatos Bali paradicsomszigeten láttam ilyet. A magas termetű, viador típusú, élénk vérmérsékletű szárnyasok párviadala népszerű mulatság.
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhpz-viattVdKV53ISEezDtXRIFsoDYUb8X1eVKo4FJWXWdDnlYiPIXfsIbccD6-GVcnzhFjI2MEZXFw70TAujQWlG-gisI1gR8AXgpkRAGV0VDN6DksmT8K2rwtKHLxMclXKig4cP7ScL3/s320/utaz%C3%A1s006.jpg)
S végül BRAZÍLIA a "papagájok földje", ahol nemcsak az őstermészetet, hanem a városok kertjeit is ezernyi fajta madár tarkítja, füttye, éneke teszi csodálatra méltóvá.
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgqnKxDepnz_YxN3j0aVTi9kwHD-SeZz-TXjI4ivGfEpfdKjj9SuBx4FHaPRRVtBOGNbFXpT0JGrmL_roviV3LjB1Dj6BjPo-0CQjGc_D7uN_CBxtLO5NDw7eENtTG361H7zPjsqc1lFYz1/s320/utaz%C3%A1s005.jpg)
(A cikk megjelent a szerző képeivel együtt a Kistenyésztők Magazinja című kiadványban 1982-ben.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése