AKIRŐL MINDENKÉPPEN SZÓT KELL EJTENI
Bár már sok mindenről írtam, csak éppen Édesanyámról nem, pedig apám több éves katonáskodása során ő tartotta össze a családot, ő látta el annak mindennapos szükségleteit.
Ő biztatott bennünket, átlagon felül értelmes volt, tartotta bennünk a lelket, mert bizony sok helyre azzal a szomorú hírrel, hírlevéllel állított be a postás, hogy a család fronton levő tagja meghalt a hazáért hősi halállal.
Édesanyám siklósi lány volt, itt végezte el a polgári iskolát kitűnő eredménnyel, mint az osztálya eminens tanulója. Akkortájt a négy középiskola adta az értelmiségi lányoknak az általános műveltséget. Ezzel már valamely irodában is el lehetett helyezkedni.
Édesanyám siklósi lány volt, itt végezte el a polgári iskolát kitűnő eredménnyel, mint az osztálya eminens tanulója. Akkortájt a négy középiskola adta az értelmiségi lányoknak az általános műveltséget. Ezzel már valamely irodában is el lehetett helyezkedni.
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhE8XQ1nObsShmw4xuzWLhAWAVw5lyL5F9yOgExk0osll-RquB5mKeZ851lHR4BkRMsg3mNMY7CIfQOrNfxef6a-LajdiK8duH4bXL96dExqVZZ0q7uG4E1dyxSPQPBijMPoiWixpR7cBWQ/s320/any%C3%A1m+tabl%C3%B3k%C3%A9pe.jpg)
Szeretett volna dolgozni is, de apám nem engedte azzal az indokkal, hogy legyen otthon, aki a családot összetartja és "őrzi a családi tűzhelyet".
Legnagyobb meglepetésünkre egyik alkalommal a hatvani pártbizottságtól felkeresett bennünket egy elvtárs meg egy elvtársnő és felajánlották anyámnak, hogy szervezze meg az MNDSZ-t (Magyar Nők Demokratikus Szövetségét) a községben, és vállalja el az elnöki posztot.
Anyám első pillanatban örült, mert úgy látta, hogy végre kap egy megtisztelő feladatot a családi életen túlmenően, képességeit is kibontakoztathatja, némi önállóságot, függetlenséget is szerezhet ezáltal. Apám azonban nem járult hozzá. Jól emlékszem, mikor azt mondta a küldött elvtársaknak: ha a piros-fehér-zöld színű zászló alatt menetelnének, még ő is beállna... Szókimondó ember volt, őszintén elmondta a gondolatait, ám sajnos abban az időben és abban a világban az őszinte szókimondás nem mindig volt szerencsés.
Édesanyámnak ezúttal sem sikerült valamiféle önálló munkát, megbizatást vállalni, de bizony enélkül is volt éppen elég dolga, tennivalója.
Legnagyobb meglepetésünkre egyik alkalommal a hatvani pártbizottságtól felkeresett bennünket egy elvtárs meg egy elvtársnő és felajánlották anyámnak, hogy szervezze meg az MNDSZ-t (Magyar Nők Demokratikus Szövetségét) a községben, és vállalja el az elnöki posztot.
Anyám első pillanatban örült, mert úgy látta, hogy végre kap egy megtisztelő feladatot a családi életen túlmenően, képességeit is kibontakoztathatja, némi önállóságot, függetlenséget is szerezhet ezáltal. Apám azonban nem járult hozzá. Jól emlékszem, mikor azt mondta a küldött elvtársaknak: ha a piros-fehér-zöld színű zászló alatt menetelnének, még ő is beállna... Szókimondó ember volt, őszintén elmondta a gondolatait, ám sajnos abban az időben és abban a világban az őszinte szókimondás nem mindig volt szerencsés.
Édesanyámnak ezúttal sem sikerült valamiféle önálló munkát, megbizatást vállalni, de bizony enélkül is volt éppen elég dolga, tennivalója.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése