RENDEZŐDNEK A CSALÁD DOLGAI
(1946-ban)
Tehát apám nem esett fogságba, hazajött. Hozott egy tehenet, ami biztosította a család megélhetését, az állat takarmányát pedig Szita Mihály plébános úr ajánlotta fel, így segített a bajban levő családunkon egy ideig. Mivelhogy apámat "igazolták" ugyan - ez akkoriban azt jelentette, hogy semmiféle háborús bűntettet nem követett el -, de mivel katonatiszt volt a hadseregben, a tanítói állásába nem helyezték vissza, így kereset nélkül volt. Amikor hazajöttem és a két diákot tanítottam kukorica-díjazásért, a tehén abraktakarmánya biztosítva lett.
A képen az apci iskola tantestületét látjuk - a tanárok engem is tanítottak és hálás tisztelettel gondolok vissza rájuk. Az első sorban ül Szita Mihály plébános úr, aki az apci katolikus iskola iskolaszékének az elnöke is volt. Jobb szélen áll apám.Kerner József cséplőgépéhez apám is leszerződött, így ketten dolgozva cséplőmunkásként bőven megkerestük a család kenyerét.
És a legnagyobb szükségben jött a nagy segítség! Már az előbbiek során említettem, édesapám a nyilas terror alatt milyen segítően és megértően viszonyult az üldözöttekhez, így a zsidókhoz is. Erről eredetiben olvashattak egy régebbi bejegyzés során egy nagyon kedves hálálkodó levelet, amit Izraelből írt egy apci fiatalember, aki átszökve a "túloldalra", az angol hadseregben szolgált.
Nos, egyik alkalommal két volt üldözött személy megkereste apámat a hogyléte felől érdeklődve.
És a legnagyobb szükségben jött a nagy segítség! Már az előbbiek során említettem, édesapám a nyilas terror alatt milyen segítően és megértően viszonyult az üldözöttekhez, így a zsidókhoz is. Erről eredetiben olvashattak egy régebbi bejegyzés során egy nagyon kedves hálálkodó levelet, amit Izraelből írt egy apci fiatalember, aki átszökve a "túloldalra", az angol hadseregben szolgált.
Nos, egyik alkalommal két volt üldözött személy megkereste apámat a hogyléte felől érdeklődve.
- Jól vagyok - summázta apám a választ - csak az a baj, hogy nincsen állásom, nincs a családnak kenyere, minthogy tiszt voltam a hadseregben.
Hosszabb, ugyancsak barátságos beszélgetés után azzal búcsúztak, hogy "minden rendben lesz". Először hittük is, meg nem is.
A részletekre nem emlékszem, de hamarosan jött egy határozat, hogy apám visszakapta az állását és taníthat, sőt utóbb azt is elrendezték, hogy Alexits államtitkár személyes intézkedésével kívánságára kinevezést nyert Pécsre, a Tanítóképző gyakorlójába.
A részletekre nem emlékszem, de hamarosan jött egy határozat, hogy apám visszakapta az állását és taníthat, sőt utóbb azt is elrendezték, hogy Alexits államtitkár személyes intézkedésével kívánságára kinevezést nyert Pécsre, a Tanítóképző gyakorlójába.
Az apci iskola és templom, ahová annyi hivatalos és személyes élményünk kötődik...Már többször tettem említést arról, hogy vasárnaponként rendszeresen volt térzene az iskola előtti téren, arról is írtam, hogy a templomban micsoda társadalmi élet folyt, majd leventeként a háború alatt a templomtoronyban tartottunk ún. tűzszolgálatot, és ha a bombázások során tűz keletkezett - mely a toronyból jól látható volt - azonnal meg kellett kongatni a harangot...
Summa summárum a családunk "egyenesbe" került.
Summa summárum a családunk "egyenesbe" került.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése