HOGYAN LETTEM KOLLÉGIUMI...(II.)
Hamarosan 17 főre emelkedett a létszám. Az alapító tagokról látunk csoportképet. (Én középen állok kék ingben.) A fotón szereplők közül egy akadémikus, egy egyetemi professzor lett, és utóbb többen is rangos beosztást nyertek el a tudományos és társadalmi életben.
A kollégiumi felvétel a politikai hovatartozástól teljesen független, kizárólag a jelentkező otthoni anyagi körülményeinek a figyelembevételével történt.
Igaz, hogy időnként voltak politikai előadások, amiket legfőképpen balodali politikusok tartottak (Veres Péter, Erdei Ferenc, Rajk László stb.), de kollégiumunk feladata elsősorban az volt, hogy a tagok a tanulmányi kötelezettségeiknek időben és lehetőleg minél jobb eredménnyel tegyenek eleget. Az akkori egyetemi-főiskolai körökben tudvalévő volt, hogy az Állatorvosi a "kemény" egyetemek közé tartozik. És nemcsak a szakmai ismeretanyag elsajátítása miatt, de azért is, mert példátlan szigorú volt az előírás szerinti tanulmányi szabályzat.
Mindenekelőtt az első évre nagyobb számban és csak minőségi érettségivel vették fel a jelölteket, következésképpen nagy volt a szórás az I. és II. évfolyamokon. Példátlanul szigorú osztályismétléses rendszer volt! Mint a középiskolában. Aki a főszigorlaton megbukott, egyszer pótvizsgázhatott, majd ha nem sikerült, évfolyamismétlésre kényszerült. Ez alól viszont felmentést adhatott az államfő. Ennek a furcsa helyzetnek a kifigurázására szolgált a következő eset, ami évről évre a szóbeszéd tárgyát képezte a hallgatóság soraiban.
Zimmermann professzor úr, a világhírű tudós, akadémikus, akiről bélyeget is nyomtak, volt az Anatómiai Intézet igazgatója. Történt egy alkalommal, hogy egy II. éves hallgató a pótszigorlaton is megbukott anatómiából, ami az állatorvosi tanulmányainak a végét jelentette volna. A Szabályzat szerint egyetlen jogorvoslati lehetőség volt: egy újabb pótszigorlatra az államfői engedély. A delikvensünk ezt is megszerezte.
A professzor úr a szigorlatra előhozatott egy lovat, majd megkérdezte a jelölttől, hogy ez milyen állat.
- Ló - felelte a hallgató.
- Hány lába van? - hangzott az újabb kérdés.
- Négy - felelte a jelölt.
A szigorlat befejeződött, ezt a professzor a következő szavakkal zárta le:
- Ha még az államfő is azt akarja, hogy Ön állatorvos legyen, én nem állok útjába! Ezért adom meg az elégségest.
Ez nem volt más, mint ennek a rendszernek a "kifigurázása". Tudvalevő, hogy az állatorvosi összehasonlító anatómia (mert ugyebár több állatfaj is van) 4 vaskos kötet, tele-tele meghatározásokkal, latin szavakkal, kifejezésekkel és így tovább...
Egy időben az emberorvos Bálint Péter professzor úr vette át az élettan előadásokat, aki az Orvosi Karon tanított. Egyik alkalommal, amikor névsort olvasott (ez a II. évfolyamon történt), megkérdezte, hogy mit jelent a sok név után olvasható "ism." szócska. Az egész évfolyam készséges válaszként karban rávágta: "ismétlő!".
- Hát ilyen is van? - csodálkozott el a tanár úr.
Még csak egy dolgot említek. Az I. éven 4 szigorlati tárgy volt: állattan - szövettan - orvosi fizika - mezőgazdasági ismeretek. Példátlan módon akkortájt ezt a tárgysort egyetlen napon, a jelentkezés napján kellett letenni. A negyediknél már azt sem tudtam, hogy fiú vagyok vagy lány. Nem kell elképedni a több sikertelen osztályzaton, pótvizsgán vagy évfolyamismétlésen.
De nem folytatom a sort. Ilyen volt a rendszer.
A kollégiumi felvétel a politikai hovatartozástól teljesen független, kizárólag a jelentkező otthoni anyagi körülményeinek a figyelembevételével történt.
Igaz, hogy időnként voltak politikai előadások, amiket legfőképpen balodali politikusok tartottak (Veres Péter, Erdei Ferenc, Rajk László stb.), de kollégiumunk feladata elsősorban az volt, hogy a tagok a tanulmányi kötelezettségeiknek időben és lehetőleg minél jobb eredménnyel tegyenek eleget. Az akkori egyetemi-főiskolai körökben tudvalévő volt, hogy az Állatorvosi a "kemény" egyetemek közé tartozik. És nemcsak a szakmai ismeretanyag elsajátítása miatt, de azért is, mert példátlan szigorú volt az előírás szerinti tanulmányi szabályzat.
Mindenekelőtt az első évre nagyobb számban és csak minőségi érettségivel vették fel a jelölteket, következésképpen nagy volt a szórás az I. és II. évfolyamokon. Példátlanul szigorú osztályismétléses rendszer volt! Mint a középiskolában. Aki a főszigorlaton megbukott, egyszer pótvizsgázhatott, majd ha nem sikerült, évfolyamismétlésre kényszerült. Ez alól viszont felmentést adhatott az államfő. Ennek a furcsa helyzetnek a kifigurázására szolgált a következő eset, ami évről évre a szóbeszéd tárgyát képezte a hallgatóság soraiban.
Zimmermann professzor úr, a világhírű tudós, akadémikus, akiről bélyeget is nyomtak, volt az Anatómiai Intézet igazgatója. Történt egy alkalommal, hogy egy II. éves hallgató a pótszigorlaton is megbukott anatómiából, ami az állatorvosi tanulmányainak a végét jelentette volna. A Szabályzat szerint egyetlen jogorvoslati lehetőség volt: egy újabb pótszigorlatra az államfői engedély. A delikvensünk ezt is megszerezte.
A professzor úr a szigorlatra előhozatott egy lovat, majd megkérdezte a jelölttől, hogy ez milyen állat.
- Ló - felelte a hallgató.
- Hány lába van? - hangzott az újabb kérdés.
- Négy - felelte a jelölt.
A szigorlat befejeződött, ezt a professzor a következő szavakkal zárta le:
- Ha még az államfő is azt akarja, hogy Ön állatorvos legyen, én nem állok útjába! Ezért adom meg az elégségest.
Ez nem volt más, mint ennek a rendszernek a "kifigurázása". Tudvalevő, hogy az állatorvosi összehasonlító anatómia (mert ugyebár több állatfaj is van) 4 vaskos kötet, tele-tele meghatározásokkal, latin szavakkal, kifejezésekkel és így tovább...
Egy időben az emberorvos Bálint Péter professzor úr vette át az élettan előadásokat, aki az Orvosi Karon tanított. Egyik alkalommal, amikor névsort olvasott (ez a II. évfolyamon történt), megkérdezte, hogy mit jelent a sok név után olvasható "ism." szócska. Az egész évfolyam készséges válaszként karban rávágta: "ismétlő!".
- Hát ilyen is van? - csodálkozott el a tanár úr.
Még csak egy dolgot említek. Az I. éven 4 szigorlati tárgy volt: állattan - szövettan - orvosi fizika - mezőgazdasági ismeretek. Példátlan módon akkortájt ezt a tárgysort egyetlen napon, a jelentkezés napján kellett letenni. A negyediknél már azt sem tudtam, hogy fiú vagyok vagy lány. Nem kell elképedni a több sikertelen osztályzaton, pótvizsgán vagy évfolyamismétlésen.
De nem folytatom a sort. Ilyen volt a rendszer.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése