DÉL-AFRIKAI KÉPESLAPOK II/3.
Ellátogatunk egy hagyományos gyógyszertárba, ahol a vezető barátságosan kalauzol bennünket, és azt is megengedi, hogy fényképezzünk.
Óriási a készlet a gyógyszer-alapanyagokból. A polcokon milliónyi üveg, különféle konzisztenciájú kenőcsökkel, folyadékokkal, porokkal megtöltve. A falakon különféle bőrök, de még egy lebőrözött és kiszárított majom teteme is függ a mennyezetről. Ez mind alapanyag, mindből medicina készül: olyan arányban és mennyiségben keverve, porítva, elegyítve ahogy az gyógyító hatású lesz a páciens panaszára, amivel jelentkezik.
Igaz, hogy mérleget nem láttam, de egy vásárló kiszolgálását igen. Nem értettem, hogy milyen betegséget mondott, de a patikárius 5 féle növényt vett ki a zsákokból, 5 csomót készített belőlük, szemmértékre látszatra egyformákat, majd tasakba zárta és odaadta az atyafinak. A beszélgetést nem értettem, de gondolom, hogy a használatát ismertette. Ide nem kellett orvosi recept, mint a vezető mondta, a patikaszer az ősök tapasztalata szerinti természetgyógyszer.
Ezúttal a segéd porrá töri az alapanyagot, mely mint látjuk óriási választékban található a különféle rekeszekben. Még állati szarvat is láttam itt.
Rekkenő a hőség, főként az árkádok alatt ülve árusítják az ínycsiklandó egzotikus gyümölcsöket, a friss zöldségeket. Igazán bőséges a vidéki felhozatal.
Sosem tudjuk meg, hogy mi minden volt ezekben az edényekben, zsákokban. Egy biztos, hogy fergeteges volt a kínálat.
Egy indiai üzlet. Az 1900-as évek elején már 133 ezer indiai tartózkodott Dél-Afrikában. 1920-ban a kormány sikertelen kísérletet tett a hazatelepítésükre. Az apartheid-törvények bevezetésekor a faji elkülönítés rájuk is vonatkozott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése