2010. december 26., vasárnap

Argentína II/5

GAUCSÓKKAL IS TALÁLKOZTAM A VÉGELÁTHATATLAN ARGENTÍN PAMPÁKON
A Városi Park és az Avenida de Mayo



A Városi Park a több mint 11 millió lakosú főváros tüdeje, lakóinak pihenőhelye, ugyanúgy mint nekem is, amikor a szökőkutak hűsítő permete alatt pihenek a több mint 30 fokos hőségben.





Hatalmas területen fekszik a Városi Park beültetve milliónyi különböző színekben pompázó, bódító illatú virággal, kellemesen hűsítő szökőkutakkal, szépen kialakított sétányokkal, pihenőpadokkal.





Az egykori Osztrák-Magyar Monarchia kávéházai lehettek ilyen tágasak, kényelmesen öblösek, mint az Avenida de Mayo egymás mellett sorakozó nagy kávéházai. Egyik leghíresebb a Tortoni. A kávéház előtt az utcára nyíló teraszon szélesen ráhajlik a színes vászonernyő. Alatta nádfonatú kényelmes karosszékek. Bent fekete márványoszlopok, közöttük vagy éppenséggel rejtőzködően mögöttük fehér márványlapos nagy asztalok, bársony huzatú fotelek. Fáradhatatlanul mozog, kiszolgál a fehér frakkos szuperelegáns pincér. Rájövünk, hogy aligha lehet csupán egy gyümölcsitalt fogyasztani! És amint körülnéztünk, ki is fordulunk, és egy utcai árusnál vásárolunk egy frissen préselt naracslevet pár fillérért.





Tovább sétálva a Plaza de Mayo-ra érünk. Vezetőnk felhívja a figyelmünket egy házra: ez a Május téri anyák központi irodája, ahol minden csütörtökön összejönnek az anyák és rokonok, akiknek hozzátartozóját az ezredesek uralma alatt kivégezték. Fehér kendőben jönnek, megemlékezést tartanak, és tüntetést szerveznek. Minden csütörtökön. És visszakövetelik a Junta által meggyilkolt gyermekeiket! Mint vezetőnk mondja, nagyon sokan vannak ezeken a rendszeresen tartott tüntetéseken.




Ugyancsak ezen a téren van az 1810. évi forradalom emlékére készült szobor.





Buanos Aires nem sokban különbözik az európai nagyvárosoktól, csak az ezernyi kávéházból és mulatóból kiszűrődő argentín zene ad némi egyéni ízt a városnak. Az egyik téren sok ember áll körben, kihallatszik a zene, az ének. Odavisz a kíváncsiság. Egy hangász hegedül, néhány másik pedig táncol és énekel. Természetesen tangót járnak, és a szöveget nem értjük ugyan, de fülbemászó dallamú, érzelmes melódiákat énekelnek. Vasárnapi szórakozás - mondja vezetőnk. Hát ez is Argentína...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése