Vietnam I/3b

 VIETNAM 1995.

További múzeumok

Sikerült lencsevégre kapnom az anyát és lányát az észak-vietnamiak jellemző viseletében: így öltözik a középkorú és a fiatal korosztály.

Látogatást tehettünk a Ho Shi Minh Mauzóleumban, ebben az óriási méretű márvány épületkolosszusban, mely több nagy folyosóból és teremből áll, és lényegesen nagyobb, mint a Lenin Mauzóleum Moszkvában. Üvegkoporsóban fekszik a bebalzsamozott nagy vietnami vezér, Ho apó.

Innen az 1959-ben megnyitott múzeumba mentünk, ahol több vietnami festő rengeteg képét állították ki, főként azokat, melyek valamiféle történelmi eseményt vagy az ország jellegzetességeit ábrázolják.

A képek önmagukért beszélnek, de néhány szót kell szólni Vietnam történelméről, mely az idegen hódítók ellen vívott szakadatlan harcok sorozata. Ezzel magyarázható a szegénység és bizonyos fokú elmaradottság, amit ezideig a képeken is láttunk, s amely felszámolására törekszenek lépésről lépésre anyagi erejükhöz mérten. Előbb a mongolok és a kínaiak ellen vívtak élet-halál harcot, majd a XVIII. században a franciák vetettek szemet a termékeny földekre, a szorgalmas, tanulékony nép munkaerejére. Hamarosan rájöttek, hogy a vietnamiak nemcsak dolgozni, de harcolni is tudnak. 1930-ban Ho Shi Minh vezetésével verbuválódó hazafias erők kezdeményezésére 1945-ben (amikor a japánok vették át a franciáktól a hatalmat) általános felkelés tört ki, és szeptember 2-án kikiáltották a független VDK-t.

Amíg elsétálunk az Irodalmi Múzeumba nem éppen a legelőkelőbb utcákon át, hadd folytassam a rövid történetet. A francia gyarmatosítók az önállóságba nem nyugodtak bele! Általános támadást indítottak, mígnem Dien Bien Phunál végleges vereséget szenvedtek 1954-ben.

Ez a békeértekezlet osztotta ketté Vietnamot, és így született meg két állam: Észak és Dél. Dél-Vietnamot az amerikaiak dollárdmilliárdokkal pumpálták tele. 1 milliós hadsereget szereltek fel, ők is küldtek több mint fél milliónyi intervenciós katonát, rommá bombázták északot, mégis győzött az egységesítési vágy, és 1975-ben kiszorították az országból az amerikaiakat és megverték a déli hadsereget. Ekkor egyesült a két Vietnam.

Elértünk a XI. században épült Irodalmi Múzeumba vagy Pagodába, mely a vietnami műveltség fellegvára volt, és amire nagyon büszkék is a polgáraik.

A vietnamiak előbb kínai írással írtak, majd a XIII. században ebből fejlődött ki a nom írás, mely fellendítette az irodalmat, költői akadémiákat alakítottak és irodalmi versenyeket rendeztek.

A portugál szerzetesek szerkesztették meg a mai írást, mely latin betűs és fonetikusan jelöli a veitenami nyelvet. Az irodalmi pagodában nyilvános vetélkedő alapján avatták a doktorokat, nevüket e táblákra vésték.

A pagoda épületét látjuk, ahol a vetélkedőket, az irodalmi vitákat tartották, de az írók azóta is minden esztendőben egyszer összejönnek itt. A XIV. századtól a királyok gyermekei is itt tanultak. A pagodában a leghíresebb írók képek láthatók és néhány írásuk. A versenyek nagyon népszerűek voltak, olyan tömeg vett részt azokon, mint manapság a futballmeccseken. A versenyzők bambusztölcséren át kürtölték ki a költeményeiket, hogy ne csak a zsűri, de a nép is hallja.

Vietnam I/3a

 VIETNAM 1995.

Hanoi város néhány intézményében

Vendéglátóink előzékenyek voltak, elvittek a cirkuszba. A ponyva ugyan szakadt, a megvilágítás elég szegényes, de a hatalmas rendezvényen egyetlen üres hely sem maradt. Az iskolás kutyák valóban jól számoltak, a közönség pedig a szerény jelenetekért is messze hálásabb volt, mint nálunk!

A táncmulatság ebben az országban ismeretlen. Az egyetlen tömegszórakozást a cirkusz adja. Az artista lányok csinosak is voltak meg ügyesek is. A technikusok a különböző színeket egy piros-sárga-zöld színű áttetsző papírból készült korong forgatásával varázsolták elő szegényes kelléktárából.

Meglátogattunk egy iskolát, ahol (látogatásunk tiszteletére) egy magyar dalt énekelt egy kislány. Az iskola felszerelése szörnyű szűkös. A térkép időtálló festékkel az udvaron a falra volt festve. Az iskolai oktatás ma már kötelező, de néhány évtizeddel ezelőtt rendkívül magas volt az analfabéták száma.

Elkalauzoltak a múzeumba, ahol szokás szerint keserű teával fogadtak. A forradalmi múzeumban képeken láthattuk e 4 ezer éves nép szinte örök harcát a betolakodókkal (kínaiak, franciák, japánok, amerikaiak).

A francia kultúra átplántálásának egyik gyöngyszeme a nyaktiló, amit Párizsból hoztak ide a felkelők kivégzésére és példa statuálására. 1930-ban az egyik francia kaucsukültetvényen, ahol a gyarmatosítók a munkásaikkal teljesen úgy bántak, mintha használati tárgyaik lettek volna (és erről számos leírás olvasható), sztrájkba léptek. Egy ezt ábrázoló kép örökíti meg a történetet.

A francia kormányzó palotáját látjuk és azt a napot, 1945. szeptember 2-át, amikor Ho Shi Minh kihirdeti az ország függetlenségét. Az általános felkelés Bao Daj császárt elsöpörte a trónról.

A vietnami nép őseit a vieti törzsek egyikéből származtatják, kik több ezer évvel ezelőtt Dél-Kínát (a mostani Vietnam északi részét) benépesítették. Más részük Indonéziából vándorolt ide. Bátor halászok és vadászok voltak, de már a rizstermelést is ismerték.

Számos vidéken cölöpházban laknak, mert - mint mondták - így jobban éri a levegő, mások szerint a szellemeket akarták így távol tartani, mert a régi babona azt tartja, hogy a szellem mindent tud, csak fára mászni nem. Valójában a vadállatok ellen nyújt védelmet ez az építkezés.

Két nagyon szép, többszáz éves faszobor bölcseket ábrázol. Ezek egy Hanoitól északra levő pagodából kerültek ide. Miután a franciák alatt a lakosság 85 százaléka írástudatlan volt, régebben különösen sok olyan írástudót lehetett látni, akik zsámolyukkal, kis asztalkájukkal és kalamárisukkal utcáról utcára vándoroltak, hogy pár fillérért megírják a leveleket, kérvényeket és így tovább.

Vietnam I/2

 VIETNAM 1995.

Hanoi gyomra a Dong Xuan nagyvásárcsarnok

Ezekben a kora reggeli órákban sok-sok zöldséggel és gyümölccsel megrakott riksa tart a nagypiac felé.

Lovat sehol nem láttam, de annál jobban hasznosítják a kistermetű bikákat és bivalyokat a teherhúzásban.

Nagyon szelíd, kitartó állatok ezek, melyek a rizstermelés nehéz munkájában is komoly segítséget nyújtanak a gazdájuknak.

Íme Hanoi gyomra, a Dong Xuan nagyvásárcsarnok. Megunhatatlanul lehet kóborolni a nehéz illatokkal terhes árkádok alatt. Az állami elárusítóhelyen jegyre és olcsón, de korlátozott mennyiségben kapható élelmiszer.

Az őstermelők dupla áron már minőségibb árut kínálnak. Itt a nálunk is jól ismert fonott kosarak, szatyrok, gyékénydobozok és szőnyegek nagyszerű kavalkádja a választék.

Megcsodáljuk a legkülönfélébb tengeri herkentyűket. Alkudni szabad, sőt kötelesség, hiszen a szelíd kislányok és ravasz öregasszonyok a külföldinek kapásból kétszeres árat mondanak, majd maguk is jól szórakoznak az elhúzódó adásvételi ceremónián.

A mellettem ülő asszony a fogait belakkoztatta! Európai szemmel, ahol a fehér ragyogás a fogpaszta reklámszövege, meghökkentő látvány, pedig az enyhe kábulatot adó állandó bételrágástól csak így védheti meg a fogait. Nem tudom, hány éves, de még minden foga megvan.

Ez valaminő halból készült massza. Jót derültek, amikor e finom csemege kibírhatatlan szagától be kellett fogni az orrunkat. Ránk sem hederített az atyafi, amikor fényképeztük. Vagy 10 percig is néztük a munkáját, de nem sikerült rájönnünk, hogy mit is csinál.

Az árusok akkor is nagyon barátságosak voltak, ha nem vásároltunk semmit. Szemmel láthatóan élvezték a társaságunkat és nevették a mi eltérő szokásainkat és fizimiskánkat.

Az idősebb asszonyok zöme fekete hosszú bugyogóban és csúcsos kalapban járt. Elbújt a nap, a néni is levetette a csúcsos kalapot, fejkendő nélkül azonban nem illik kijönni az utcára - ebben a korban.

Sokszor bármennyire is figyeltünk, nem tudtuk megfejteni, hogy egyik-másik mozgóárus edényében mi is van. Ez esetben is így jártunk. Akinek nem jut riksára, maga húzza a kiskocsin az árut, de a legkedveltebb szállító eszköz a bambuszrúd. Szinte hihetetlen, milyen ügyesen és gyorsan és mekkora terhet képesek rajta szállítani.

Jól megrakták a riksát! Egy személy hátul még a csomagtartóra is jutott...

Vietnam I/1

VIETNAM 1995.

Hanoiban azonnal sétára indulunk

Budapesten süvöltő szél vágta a havasesőt az arcunkba, utunk első állomásán, Moszkvában szikrázó napsütésben mínusz 20 fokot mutatott a hőmérő, s majdnem lefagyott a fülünk-orrunk.

Amint letekintettünk a repülő ablakából, jól láttuk a fehér hótakaró alatt nyugvó brjanszki erdőséget, és vastag hópárna ült a kis szibériai falucska faházain is. Errefelé mínusz 30 fok alá zuhant a hőmérő higanyszála.

Rövid időn belül Hanoiban, Vietnam fővárosában 20 fokos, kellemes meleg csapott meg bennünket, ahol ingben, kiskabátban, mezítláb saruban nyüzsgött a nép az utcán.

Mindenekelőtt pénzt váltottunk. Egy dong másfél forint. A bankház épületéről Ho Shi Minh hatalmas képe tekintett felénk.

A Selyem utcában vagyunk. Az út szélén hosszú-hosszú sorokban ülnek, guggolnak a legkülönfélébb portékát árusító asszonyok.

Bizony megmosolyogtuk a hanoi villamost! Az ütött-kopott járgány lassabban ment, mint a gyalogosok, a lámpásai már régen összetörtek.

Ugyan mit szólnának ehhez az utazáshoz, közlekedéshez a mi rendőreink? Igaz, én még kalauzt sem láttam.

Járjuk a várost rendületlenül. Lassan megszokottá válik az utcakép. Mindenekelőtt a biciklisták hömpölygő hullámai. Itt két kerékre, ha kell, felfér az egész család! A bicikli mellett a teher- és személyforgalmat a riksák bonyolítják le.

A cigaretta nagyon drága. 20 dongot is elkért ez a néni egy dobozért, ami csaknem egy heti fizetés! Persze jegyre fillérekért kapható, de rendkívül korlátozottan.

Szinte minden utcasarkon ott a bicikliszervíz. Mindig akad munkájuk, mert itt - ha nem is olyan hosszan, mint nálunk az autóra - de várni kell a kerékpár-kiutalásra.

A mozgó éttermekben a kúpkalapos vendégek körülülik a szakácsnőt, és buzgón kanalazzák a levest, pálcikára bűvészkedik a rizst, szopogatják az apró csigákat.

Kedvenc étel a cukornád! Darabokra vágva is árusítják a gyerekek favoritját.

Hanoi külvárosa.

A SERTÉS KANNIBALIZMUSA (ún. „farokrágás”)

NINCS NYUGALMUK, EGYMÁST HAJTJÁK, RÁGJÁK A HÍZÓIM. MÁR ÉN IS "TISZTA IDEG" VAGYOK...

Mezőtúrról telefonált egy Olvasónk, hogy 32 hízósertése van, melyek ezideig nagyon szépen gyarapodtak, amióta azonban bekövetkezett a változóan viharos időjárás, idegesek, nyugtalanok, egymást hajtják, egymás farkát és fülét rágják. Egyiküket már annyira megrágták, hogy kényszer kellett vágni.

„Rövidebb-hosszabb ideig megnyugszanak, aztán újra kezdik. Van közöttük két kisebb, elmaradottabb, azok a legtevékenyebbek. Amikor hallom a visításukat az ólból, kiszaladok, bottal megfegyelmezem őket, egy ideig abbahagyják, azután egy idő múlva újra kezdik. Nemcsak az a baj, hogy így nem lehet hizlalni, de a kimarás kényszervágással, vagy elhullással is járhat.”

Az a kérdés, hogy mivel lehet megnyugtatni őket, és miként lehetne megelőzni a bajt. Mi okozhatja ezt a szörnyű állapotot, majd hozzáteszi „már én is tiszta ideg vagyok”.

A SERTÉS KANNIBALIZMUSA (ún. „farokrágás”)

A kóros jelenséget a szűkszavú hazai irodalom is az állattartás egyik legnagyobb problémájának tartja a kiváltó okok sokrétűsége, a baj gyors megszüntetésének a nehézségei, valamint a súlyos gazdasági veszteség miatt.

MI OKOZHATJA?

A kannibalizmust a sertés alaptermészetében rejlő játékosságából vagy idegességéből eredő rossz szokásnak tartják, mely bizonyos kedvezőtlen tartási, takarmányozási, meteorológiai körülmények között vagy a szervezetet ért stressz-hatások következtében főként az arra hajlamos egyedekben jelentkezik, és a kialakulásában az agresszív egyedek genetikai terheltségének is jelentős szerepet tulajdonítanak.

MELYEK LEHETNEK A HAJLAMOSÍTÓ ÉS KIVÁLTÓ TÉNYEZŐK?

1. Fontos szerepük lehet a kannibalizmus fellépésében a meteorológiai stressz-hatásoknak. Frontátvonuláskor, hirtelen időjárás-változáskor, különösen erősen szeles időben vagy zivatar előtt a sertések nyugtalanok, sokat mozognak, futkosnak, ugrálnak, idegesekké, ingerlékenyekké válnak, ami nemegyszer kiváltja a kannibalizmust.

2. Kiválthatja a jóllakottság hiánya is, amikor a takarmány nyersrost-tartalma 5% alá esik.

3. Hasonló hatást okozhat a falka bolygatása, zaklatása és minden szokatlan tényező, mely megzavarja az állatok megszokott életritmusát.

4. A hajlamosító tényezők között szerepelhet a hibás takarmányozás, amikor a takarmány nem tartalmaz biológiailag kielégítő értékű fehérjét vagy hiányoznak a mikroelemek, mint a vas, jód, esetleg vitaminok (pl. B-vitamin) vagy más ásványi sók.

5. Az intenzív koncentrált takarmányozás az etetési idő megrövidítésével nyújt alkalmat az unatkozó, agresszív egyedek számára a rossz szokás kialakulásához.

6. A rossz padozatot és az almozás hiányát ugyancsak a hajlamosító okok között tartjuk számon.

7. A tartási körülmények közül hajlamosító tényezőül a zsúfolt elhelyezést, a hiányos légcserét, a magas páratartalmat, a levegő nagy ammónia és széndioxid tartalmát, a hideg vagy éppenséggel a fülledt meleg istállót kell megemlíteni.

Megfigyelést végeztek egy nagy sertéstartó gazdaságban, és megállapították, hogy kedvezőtlen légcsere esetén 13 almozott istálló közül csak kettőben, az almozás nélküli 12 istálló közül azonban 11 lehetett megfigyelni a „farokrágást”.

Amint Olvasónk is említette, a fejlődésükben visszamaradott, ún. csökött sertések a legagresszívebbek, általában ezek kezdik a „farokrágást”, majd izgatják legkitartóbban a társaikat.

Lehetséges, hogy ezek a megcsökött állatok éppen azért nem fejlődnek olyan jól, mert a genetikai terheltségük miatt idegesebbek, de az is lehetséges, hogy valamely külső (pl. rühösség) vagy belső parazitózis (pl. orsóférgesség) az oka a fejlettségük elmaradásának és izgága viselkedésüknek.

TÜNETEK

A kannibalizmus bevezető szakában a sertések ingerlékenyek, sokat futkosnak, fogaikat csikorgatják, előbb csak nyaldossák a társaik fülét, farkát, majd harapdálják is azt. A vér kiserkedésekor a vérrel szennyezett állatokat már a többiek is nyaldossák, majd az „élő húsba” is beleharapnak, és sokszor rövid időn belül az egész állomány kannibállá válik.

MIT KELL TENNI A BÁNTALOM FELLÉBÉSEKOR? AZONNALI TEENDŐK

1. A legelső teendő, hogy ki kell emelni és el kell különíteni a legagresszívebb egyedeket. Hogyan találhatók? Úgy, hogy legtöbbször az ő farkuk érintetlen.

2. Haladéktalanul el kell különíteni a kimart, vérző sertéseket, és nemcsak azért, hogy a sérüléseiket kezelhessük – felületes sérülések esetén például Betadinos ecseteléssel, súlyosabb esetekben antibiotikumokkal is –, hanem azért is, mert a kiserkedő vér, a sérült szövet izgatja, ingerli a társaikat is.

3. Ajánlatos az érintett falkában valamennyi egyed fülét és farkát valaminő bűzös anyaggal pl. Kubatol spray-vel bekenni, ami a többieket elriasztja. Egyébként az említett szer a vérzés csillapítására és az utófertőzések megelőzésére is alkalmas.

4. Mielőbb ajánlatos szalmával bealmozni.

5. Törekedni kell az állatok elfoglaltságára. Erre többféle módszert is szoktak alkalmazni. Sokszor jól bevált, ha különféle „játékokat” függesztünk fel a mennyezetre. Erre jól bevált a használt kerékpár vagy autógumi, lánc stb.

Ugyancsak az elfoglaltságukat szolgálja, ha többször szórunk be pl. kukoricát, szénát vagy valaminő zöldet az állatoknak, amivel „elfoglalkoznak”.

6. Abban az esetben, ha nagyon elhatalmasodott a bántalom, igénybe vehetjük a nyugtató injekciót, a STRESNIL-t. hatására az állat megnyugszik, a környezeti hatásokra nem reagál. A nyugtató hatás a dózistól függően a beadás után 15-20 perccel alakul ki és 1-6 óráig tart. Az állomány addigra – általában – megnyugszik. Adagja 20 kg-ra egy milliliter. Rendelése és alkalmazása állatorvosi feladat.

Bár a leírt hajlamosító tényezők kiiktatásától nem várható gyors és látványos eredmény, ezt meg kell tenni, hisz a baj bármikor megismétlődhet.

A takarmányt egészítsük ki szénsavas mésszel, konyhasóval, etessünk zöld lucernát vagy szénát, adagoljunk élesztőt (B-vitamin), applikáljunk D₃-vitamint stb.

Nagyon fontos, hogy a sertéseket a külső és belső parazitáktól mentesítsük. Ezekről részletes leírást olvashatunk a Lapunk múlt esztendei 11. és 12. számában.

Többnyire megelőzhető a farokrágás a néhány napos malacok farokcsonkításával is, ennek újabb szabályozásáról a 32/1999 (III.31.) sz. FVM miniszteri rendelet intézkedik. A kezelő állatorvos tájékoztatását kell kérni ezzel kapcsolatban.

Az előbbiek során olvashattuk, hogy a kannibalizmusra hajlamosító genetikai anyag örökölhető! Ebből következik, hogy nem ajánlatos tenyésztésbe vonni az arra hajlamos egyedeket.

A különféle irodalmi adatok szerint a hizlalásra beállított sertésállományok 3 százaléka hajlamos a „farokrágásra”, az USA-ban, Dániában és Angliában a levágott sertés 2-4%-a rágott farkú, és a húsvizsgálat során ezek 20%-át elkobozzák a gennyes szövődmények miatt.

A gazdasági kár mindenekelőtt a kimart állatok megbetegedéseiből, kényszervágásából és elhullásából adódik. Igen gyakori a sebek gennyesztő csírákkal történő fertőződése, mely miatt a levágott állatok húsa fogyasztásra alkalmatlanná válik, amint azt az előbbiek során is olvashattuk.

A kannibalizmus súlyos gazdasági veszteséget okozó bántalom, nagyon fontos a lehető megelőzése, ha pedig már fellépett, haladéktalan beavatkozást igényel.

(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2010. augusztusában.)

Olaszország tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék a SZAKMAI UTAZÁS OLASZORSZÁGBA című bejegyzésekhez

I. ÉRKEZÉS

Jesoloi szálláshelyünk felé

http://drradnaiistvan.blogspot.hu/2012/09/olaszorszag-i.html

II. VELENCE

II/1 Velencei vizen

http://drradnaiistvan.blogspot.hu/2012/09/olaszorszag-ii1.html  

II/2 A Szent Márk tér

II/2a A Szent Márk teret olyan épületritkaságok övezik, mint a bazilika, a Dózse palota, a Leggetta és az óratorony...

http://drradnaiistvan.blogspot.hu/2012/09/olaszorszag-ii2a.html

II/2b Innen indultunk mi is a városi barangolásainkra

http://drradnaiistvan.blogspot.hu/2012/09/olaszorszag-ii2b.html

III. KÉT HÍRES VÁROS

III/1 Nincs olyan hajdanvolt vagy mai szerelmes, akit ne érintene meg az Adige-parti város varázsa

http://drradnaiistvan.blogspot.hu/2012/09/olaszorszag-iii.html 

III/2 Padova neve összeforrt a híres ősi egyetemmel, Páduai Szent Antal valamint Giotto nevével

http://drradnaiistvan.blogspot.hu/2012/09/olaszorszag-iii2.html

IV. REGIO NELL EMILIA

A szakvásáron

http://drradnaiistvan.blogspot.hu/2012/09/olaszorszag-iv.html

V. EGY ÜDÜLŐVÁROS

Sirmione

http://drradnaiistvan.blogspot.hu/2012_10_01_archive.html

 További képekért és jegyzetekért a szerzőtől a témában kattintson ide!

Olaszország V

SZAKMAI UTAZÁS OLASZORSZÁGBA

Sirmione

Ilyenkor tavasszal ez a második Riviéra! Olaszország egyik gyönyörű virágoskertje virul itt ki egész sor szállodával, sok-sok külföldi turistával. Sirmione valóságos kisváros, mely a Garda tóba benyúló földnyelven épült.

Gyorsan akklimatizálódunk, s beleszokva új környezetünkbe megpihenünk. Meleg van, jólesik a hideg üdítő.

Nem sietünk... Sirmione ma az egyik legfelkapottabb üdülőhely, legtöbb háza szállóvá alakult át.

A virágos, kaktuszos, pálmás sétányok mögött szorgos műhelyek is működnek. A tó környéke ősi ipari vidék.

A szárazfölddel összekötő földcsíkot csatorna és sok-sok tornyú Scaligeri vár zárja le. A csatorna a Garda tó kiöblösödése.

Egymást érik a luxusüzletek, bárok, éttermek, elegáns hotelek, a tóra nyíló teraszok.

...és gyümölcsök minden mennyiségben...

Visszatérünk Jesolóba, a szállodánkba, és búcsúpillantást vetünk a szobánk ablakából a végtelen, örökké morajló tengerre. Itt is egymást érik a hatalmas szállodák, telve tengernyi külföldi turistával, üdülővel.

A kollegákból jó csapat alakult, szívesen sorakoztak fel a búcsúfotóra.