A SERTÉS KANNIBALIZMUSA (ún. „farokrágás”)

NINCS NYUGALMUK, EGYMÁST HAJTJÁK, RÁGJÁK A HÍZÓIM. MÁR ÉN IS "TISZTA IDEG" VAGYOK...

Mezőtúrról telefonált egy Olvasónk, hogy 32 hízósertése van, melyek ezideig nagyon szépen gyarapodtak, amióta azonban bekövetkezett a változóan viharos időjárás, idegesek, nyugtalanok, egymást hajtják, egymás farkát és fülét rágják. Egyiküket már annyira megrágták, hogy kényszer kellett vágni.

„Rövidebb-hosszabb ideig megnyugszanak, aztán újra kezdik. Van közöttük két kisebb, elmaradottabb, azok a legtevékenyebbek. Amikor hallom a visításukat az ólból, kiszaladok, bottal megfegyelmezem őket, egy ideig abbahagyják, azután egy idő múlva újra kezdik. Nemcsak az a baj, hogy így nem lehet hizlalni, de a kimarás kényszervágással, vagy elhullással is járhat.”

Az a kérdés, hogy mivel lehet megnyugtatni őket, és miként lehetne megelőzni a bajt. Mi okozhatja ezt a szörnyű állapotot, majd hozzáteszi „már én is tiszta ideg vagyok”.

A SERTÉS KANNIBALIZMUSA (ún. „farokrágás”)

A kóros jelenséget a szűkszavú hazai irodalom is az állattartás egyik legnagyobb problémájának tartja a kiváltó okok sokrétűsége, a baj gyors megszüntetésének a nehézségei, valamint a súlyos gazdasági veszteség miatt.

MI OKOZHATJA?

A kannibalizmust a sertés alaptermészetében rejlő játékosságából vagy idegességéből eredő rossz szokásnak tartják, mely bizonyos kedvezőtlen tartási, takarmányozási, meteorológiai körülmények között vagy a szervezetet ért stressz-hatások következtében főként az arra hajlamos egyedekben jelentkezik, és a kialakulásában az agresszív egyedek genetikai terheltségének is jelentős szerepet tulajdonítanak.

MELYEK LEHETNEK A HAJLAMOSÍTÓ ÉS KIVÁLTÓ TÉNYEZŐK?

1. Fontos szerepük lehet a kannibalizmus fellépésében a meteorológiai stressz-hatásoknak. Frontátvonuláskor, hirtelen időjárás-változáskor, különösen erősen szeles időben vagy zivatar előtt a sertések nyugtalanok, sokat mozognak, futkosnak, ugrálnak, idegesekké, ingerlékenyekké válnak, ami nemegyszer kiváltja a kannibalizmust.

2. Kiválthatja a jóllakottság hiánya is, amikor a takarmány nyersrost-tartalma 5% alá esik.

3. Hasonló hatást okozhat a falka bolygatása, zaklatása és minden szokatlan tényező, mely megzavarja az állatok megszokott életritmusát.

4. A hajlamosító tényezők között szerepelhet a hibás takarmányozás, amikor a takarmány nem tartalmaz biológiailag kielégítő értékű fehérjét vagy hiányoznak a mikroelemek, mint a vas, jód, esetleg vitaminok (pl. B-vitamin) vagy más ásványi sók.

5. Az intenzív koncentrált takarmányozás az etetési idő megrövidítésével nyújt alkalmat az unatkozó, agresszív egyedek számára a rossz szokás kialakulásához.

6. A rossz padozatot és az almozás hiányát ugyancsak a hajlamosító okok között tartjuk számon.

7. A tartási körülmények közül hajlamosító tényezőül a zsúfolt elhelyezést, a hiányos légcserét, a magas páratartalmat, a levegő nagy ammónia és széndioxid tartalmát, a hideg vagy éppenséggel a fülledt meleg istállót kell megemlíteni.

Megfigyelést végeztek egy nagy sertéstartó gazdaságban, és megállapították, hogy kedvezőtlen légcsere esetén 13 almozott istálló közül csak kettőben, az almozás nélküli 12 istálló közül azonban 11 lehetett megfigyelni a „farokrágást”.

Amint Olvasónk is említette, a fejlődésükben visszamaradott, ún. csökött sertések a legagresszívebbek, általában ezek kezdik a „farokrágást”, majd izgatják legkitartóbban a társaikat.

Lehetséges, hogy ezek a megcsökött állatok éppen azért nem fejlődnek olyan jól, mert a genetikai terheltségük miatt idegesebbek, de az is lehetséges, hogy valamely külső (pl. rühösség) vagy belső parazitózis (pl. orsóférgesség) az oka a fejlettségük elmaradásának és izgága viselkedésüknek.

TÜNETEK

A kannibalizmus bevezető szakában a sertések ingerlékenyek, sokat futkosnak, fogaikat csikorgatják, előbb csak nyaldossák a társaik fülét, farkát, majd harapdálják is azt. A vér kiserkedésekor a vérrel szennyezett állatokat már a többiek is nyaldossák, majd az „élő húsba” is beleharapnak, és sokszor rövid időn belül az egész állomány kannibállá válik.

MIT KELL TENNI A BÁNTALOM FELLÉBÉSEKOR? AZONNALI TEENDŐK

1. A legelső teendő, hogy ki kell emelni és el kell különíteni a legagresszívebb egyedeket. Hogyan találhatók? Úgy, hogy legtöbbször az ő farkuk érintetlen.

2. Haladéktalanul el kell különíteni a kimart, vérző sertéseket, és nemcsak azért, hogy a sérüléseiket kezelhessük – felületes sérülések esetén például Betadinos ecseteléssel, súlyosabb esetekben antibiotikumokkal is –, hanem azért is, mert a kiserkedő vér, a sérült szövet izgatja, ingerli a társaikat is.

3. Ajánlatos az érintett falkában valamennyi egyed fülét és farkát valaminő bűzös anyaggal pl. Kubatol spray-vel bekenni, ami a többieket elriasztja. Egyébként az említett szer a vérzés csillapítására és az utófertőzések megelőzésére is alkalmas.

4. Mielőbb ajánlatos szalmával bealmozni.

5. Törekedni kell az állatok elfoglaltságára. Erre többféle módszert is szoktak alkalmazni. Sokszor jól bevált, ha különféle „játékokat” függesztünk fel a mennyezetre. Erre jól bevált a használt kerékpár vagy autógumi, lánc stb.

Ugyancsak az elfoglaltságukat szolgálja, ha többször szórunk be pl. kukoricát, szénát vagy valaminő zöldet az állatoknak, amivel „elfoglalkoznak”.

6. Abban az esetben, ha nagyon elhatalmasodott a bántalom, igénybe vehetjük a nyugtató injekciót, a STRESNIL-t. hatására az állat megnyugszik, a környezeti hatásokra nem reagál. A nyugtató hatás a dózistól függően a beadás után 15-20 perccel alakul ki és 1-6 óráig tart. Az állomány addigra – általában – megnyugszik. Adagja 20 kg-ra egy milliliter. Rendelése és alkalmazása állatorvosi feladat.

Bár a leírt hajlamosító tényezők kiiktatásától nem várható gyors és látványos eredmény, ezt meg kell tenni, hisz a baj bármikor megismétlődhet.

A takarmányt egészítsük ki szénsavas mésszel, konyhasóval, etessünk zöld lucernát vagy szénát, adagoljunk élesztőt (B-vitamin), applikáljunk D₃-vitamint stb.

Nagyon fontos, hogy a sertéseket a külső és belső parazitáktól mentesítsük. Ezekről részletes leírást olvashatunk a Lapunk múlt esztendei 11. és 12. számában.

Többnyire megelőzhető a farokrágás a néhány napos malacok farokcsonkításával is, ennek újabb szabályozásáról a 32/1999 (III.31.) sz. FVM miniszteri rendelet intézkedik. A kezelő állatorvos tájékoztatását kell kérni ezzel kapcsolatban.

Az előbbiek során olvashattuk, hogy a kannibalizmusra hajlamosító genetikai anyag örökölhető! Ebből következik, hogy nem ajánlatos tenyésztésbe vonni az arra hajlamos egyedeket.

A különféle irodalmi adatok szerint a hizlalásra beállított sertésállományok 3 százaléka hajlamos a „farokrágásra”, az USA-ban, Dániában és Angliában a levágott sertés 2-4%-a rágott farkú, és a húsvizsgálat során ezek 20%-át elkobozzák a gennyes szövődmények miatt.

A gazdasági kár mindenekelőtt a kimart állatok megbetegedéseiből, kényszervágásából és elhullásából adódik. Igen gyakori a sebek gennyesztő csírákkal történő fertőződése, mely miatt a levágott állatok húsa fogyasztásra alkalmatlanná válik, amint azt az előbbiek során is olvashattuk.

A kannibalizmus súlyos gazdasági veszteséget okozó bántalom, nagyon fontos a lehető megelőzése, ha pedig már fellépett, haladéktalan beavatkozást igényel.

(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2010. augusztusában.)