2011. december 10., szombat

Marokkó I/5a

HA MÉG NEM JÁRT MAROKKÓBAN... LÁTNIA KELL!
Tanger a tenger partján...





A több mint félmillió lakost számláló Tanger vonzerejét elsősorban a tengerparti fekvésének és élénk, színes mindennapi életének köszönheti.





Vakítóan fehér falú házai egymás hegyén-hátán épültek olyan sűrűn, hogy a távolból szinte egyetlen erődítmény benyomását keltik.





A városkapun át jutunk be a belvárosba...





A szökőkút vize frissíti a környékén a számunkra szinte elfogadhatatlanul forró levegőt. Le is telepedtünk kicsit a hűsítő vízpermet közelében.





Impozánsan emelkedik a város fölé a Sidi Abdud mecset, mely minaretje gyönyörű majolika borításával különösen nevezetes látnivaló.





Felmentünk a Pasteur körút sarkán lévő kilátó teraszra, ahonnan elénk tárult az alattunk levő utcai forgalom, a távoli falvak a tengerparton, és amint elsuhant az érdekes fehér vagonokból álló, hosszan fütyülő-sípoló vonat, a csendesen hullámzó végtelen Földközi-tenger... Ezután lementünk a partra és mélyeket szippantottunk az enyhén sós, tiszta levegőből és hallgattuk a víz egyhangú, zúgó, andalító muzsikáját, valamint kissé odébb a strand vidám fürdőzőit.





Elsétáltunk a szegény emberek tengerparti hevenyészetten összetákolt kalyibái mellett, odébb egy gazdagabb igazhitű olajfaligetben létesített, körülkerített tanyája fehérlett. Kissé távolabb pedig kis medencékben párologtatják a tengervizet. Ez a legolcsóbb sókitermelés, sóbányászat.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése