Izrael II/6

1988-BAN A SZENTFÖLDÖN JÁRTUNK - BARANGOLÁS IZRAELBEN, A NÁZÁRETI JÉZUS NYOMDOKAIN

Jeruzsálem
A Szikla-mecset

A Moria-hegyen vagyunk, melyet az iszlám szent területének tekint. Ezen a helyen, egy hegyen kellett volna Ábrahámnak feláldoznia egyetlen későn született fiát, Izsákot. Salamon itt építette fel az első zsidó templomot. Az idők folyamán 3 templom is állt itt (a salamoni, a zorobábeli és a Nagy Heródes-i). Salamon királyét a babiloni Nabukodonozor lerombolta. A babiloni fogságból visszatért zsidók ismét építettek egy szép templomot, de azt meg Titus római légiói pusztították el. A mohamedánok által épített aranyos Szikla-templom egyesek szerint ékessége, mások szerint csúfsága a városnak. Mekka és Medina után a harmadik szent helye a mohamedánoknak.

A nyolcsarkú épületet 687-691-ben építette Abd el-Malik Omajida kalifa arra a sziklára, ahonnan a legenda szerint Mohamed egy éjszakára fellovagolt az égbe. A templom közepén áll a nevezetes szikla. A szent épület belsejébe cipővel már nem léphettünk be. Csodálatos mestermunka! 1956 és 64 között teljesen rendbe hozták. Aranyfényben csillogó kupolájával az egész városból kimagaslik: a város szimbóluma.

A mecset belső tere talán még szebb a külsejénél. Szinte leírhatatlanul bámulatos. A kupolát tartó márványoszlopok valamint az oszlopokat összetartó, összekötő boltívek szépsége, nagyszerűsége lenyűgöző. Az említett szent szikla "a föld alapköve, a világ közepe, a föld köldöke". A jeruzsálemi zsidó templom fennállása idején ez lehetett a szentély előtti áldozati oltár.

E kimondhatatlan értékű szőnyegeket Szaúd-Arábia uralkodója adományozta a templomnak. A díszes fakorláttal körülvett szent szikla mellett álló szekrényben őrzik Mohamed szakállának néhány szálát. A mohamedánok óriási becsben tartják. Még 1320-ból száramazik a tér szökőkútja, ahol az imára gyűlő "igazhitűek" a templombalépés előtt végzik rituális tisztálkodásukat. 1869-ben, amikor Ferenc József császár a Szentföldre jött, a Szikla-templomhoz is fellovagolt, kíváncsi volt a meseszép mecsetre, melyben egy gazdagon és tarkán öltözött fődervis vezette körül.

Izrael II/5

1988-BAN A SZENTFÖLDÖN JÁRTUNK - BARANGOLÁS IZRAELBEN, A NÁZÁRETI JÉZUS NYOMDOKAIN

Jeruzsálem

Piacok

A zsidó piac csodálatos! Nemcsak azért, mert minden tiszta, higiénikus, de valamennyi déligyümölcs és főzelékféle óriási mennyiségben és kitűnő minőségben kínálja magát.

Mindenre ráírják az árát, a kiszolgálás pontos és előzékeny. Bár például itt, a banán hazájában kétszer annyiba kerül ez a gyümölcs, mint nálunk odahaza - csak a nyálunk csoroghatott a sok szép termény láttán...

Valaki találóan azt mondta, hogy számunkra itt gasztronómiai diktatúra van. Az étkezés a vallásnak alárendelt. Hogy miért? Disznóhúst nem szabad fogyasztani, sertést nem tartanak. Rengeteg sok a csirke, a liba és a bárány. Az állatokat sakterok vágják (kizárólag így lehet kóser), és bizony ez is meg a rabbinátus 10 százalékos adója is terheli a hús árát.

Ha a damaszkuszi kapun át lépünk be a városba, hamarosan a birkapiacra érünk. Az arab negyed legjellegzetesebb helye, igazi arab világ ez. Hosszasan elbámultuk a különféle viseletben összegyűlt arab atyafiak alkudozási szokásait, ruházatukat, aktív vásári temperamentumukat.

Amíg élvezik a piac forgatagát, talán felvetődik a gondolat, hogy ugyan miként is lehetséges, hogy ebben a köves, sivatagos, terméketlen földű országban ily nagyszerű mezőgazdasági termékeket tudnak produkálni. Amikor az első telepesek Izrael földjére érkeztek, többnyire szegény, terméketlen, mocsaras vidéken tudtak letelepedni. A mezőgazdasági termelés olyan alacsony színvonalú volt, hogy alig tudta ellátni az akkor fél milliónyi lakost. A valamikor gazdag vidék azért vált sivárrá, mert az erdőket kivágták, vízhiány és kietlenség keletkezett.

Mindenekelőtt az egészségtelen, nagy mocsarakat kellett lecsapolni, a homokot termővé tenni és vizet kellett biztosítani. Előbb csak igénytelen olajfa-ligetek voltak errefelé, és a képet csak itt-ott bontotta meg egy-két narancs- vagy citromültetvény. Sok év szorgos munkája kellett, amíg meghonosodott itt a barack, alma, cseresznye, eper, szőlő, dió, és létrejöttek a nagy narancs-, citrom-, banán-, grapefruit- és avokadóerdők, -ültetvények.

Az országra általában évente mindössze 20 mm csapadék hull. Elsőrendű feladat volt a vízellátás és az öntözés biztosítása. Bármerre járunk az országban, mindenfelé vízvezeték-csövek futnak szerteszét a határban, a földeken, a sivatagban és a kietlen pusztákon is. Kitűnően kiépítették a komputer vezérlésű öntözőhálózatot. A csatornarendszert a Jordán folyó és néhány forrás táplálja, egy másik rendszer pedig Tel Aviv szennyvizét juttatja el a Negev sivatag nyugati részébe.

A legújabb ásatások tárták fel a jeruzsálemi fürdőt, mely egy részében a birkapiacon vásárolt gödölyéket is megfürdették, mielőtt az áldozati templomba kerültek volna.

Péntek este van: beállt az ünnep! A Sonesta hotel igazgatója koktélpartira invitál. Ide át kell öltözni! Erről jut eszembe, hogy bármennyire is nagy meleg volt, a rövidnadrág a bőröndben maradt. Izraelben nem viselik. Húst és tejterméket egyszerre fogyasztani tilos. Nem egyszer nekünk is választani kellett: vagy-vagy. Így szolgálnak ki a vendéglőben. A kétféle étel fogyasztása közötti várakozási idő 6 óra.

Készül az ünnepi koktél. Egészségünkre!

Izrael II/4

1988-BAN A SZENTFÖLDÖN JÁRTUNK - BARANGOLÁS IZRAELBEN, A NÁZÁRETI JÉZUS NYOMDOKAIN

Jeruzsálem
Az Aranykaputól a Damaszkuszi kapuig

Ismét a Citadella alá érkeztünk, melyen Dávid tornya emelkedik. Valamikor itt magasodott Heródes pompás palotája. A páratlan szépségű épületet a római Titusz 10. légiója rombolta le a rómaiak győzelme után. 

Az Aranykapunál Herakliosz bizánci  császár a perzsák ellen vívott háborúban visszaszerezte Jézus keresztfáját, és vállán a kereszttel akart az Aranykapun át belovagolni a városba, ám annak kövei maguktól leomlottak és elzárták a bejáratot. A legenda szerint megjelent egy angyal és így szólt: Amikor az Ég királya megkezdte földi szenvedését és átment ezen a kapun, szamár hátára ült és nem öltözött fejedelmi pompába. A császár állítólag keserves sírásra fakadt, levette saruját és ingét és gyalogosan indult a kapu felé, mely kövei ismét szétnyíltak.

A Dormitót, a Mária elszenderülésének templomát látjuk. A bazilika Mária lakásának és halálának helyszínére épült.

Félhomályos, 12 oszlopos altemplomban van az elalvás kriptája. A gyertyafényes, nyitott ravatalon fekszik az életnagyságú Mária-szobor. Hosszú, bordó ruhát festettek rá, kezét összefogja, arca hófehér. A mennyezeti képeken híres bibliai hölgyek: Éva, az ősanya valamint Mózes és Áron nővére, Mirjám. Társaságukban látható Ráhel (Jákób kedvenc felesége), Judit, Ruth (Boáz felesége, Dávid és Krisztus ősanyja) és Eszter (Ahasvérus felesége). Az altemplomban 6 oldalkápolna van, melyek közül egyet a magyarok adományából építettek.

A falkupolát borító mozaik középső alakja Mária, mint a magyarok nagyasszonya. Feje felett 2 lebegő angyal Szt. István koronáját tartja, mellette árpádházi szentek: Imre és László. Az ereklyetartóba magyar szentek és Gellért püspök relikviáit helyezték. Fehér márványoltár, ezüstlemezből domborított képek. Az oltárlap alatt bevésve olvasható a Boldogasszony anyánk című ének első versszaka. A patrona Hungariae kápolnát magyar zarándokok és jeruzsálemi hivatalos személyiségek jelenlétében 1931-ben avatta fel Zichy Gyula kalocsai érsek. Magyarországról érkezett az az 51 kg-os kisharang is, amit Slezák László adományozott a templomnak. Egyik kápolna az az 1934-ben meggyilkolt Dolfuss kancellár emlékét idézi.

Amíg a görögkeleti kolostort meglátogatjuk, nézzünk néhány alapvető adatot. Napjainknak 4 és fél milliárd lakosa van. Ezek közül 15 millió a zsidó, 550 millió a mohamedán és 1 milliárd 200 milliónál több a keresztény. Izraelben a 15 millió közül 3 és fél millió zsidó él.

A zsidó lakosság összetételét a világ minden részéből ideözönlő bevándorlók adják, alakítják és változtatják. Például csak Lengyelországból és Romániából 100-100 ezer zsidó érkezett, Bulgáriából 37 ezren vándoroltak be, a magyar zsidók száma pedig a 300 ezret is meghaladja! És mennyi másvallású él az országban? A második népcsoport számbelileg az arab, mintegy 13 százaléka, a keresztények és drúzok aránya pedig a 4 százalékot teszi ki.

Évezredek óta eleven erő a szombat törvénye, mely állami ünnep. A naptár és az újság minden péntekre jelzi, hogy mikor van a bejövetele a péntek estének, és szombaton hány órakor megy ki az ünnep. A vallásos családok ekkor semmiféle munkát nem végeznek, nem főznek, csak az előző nap elklészítette ételt melegítik. A vallásos Jedruzsálem zsidó negyede ilyenkor teljesen kihalt, a tömegközlekedés is szünetel. A felkelés kezdetekor 167-ben a pusztába vonult családok annyira ragaszkodtak a szombat szentségéhez és a teljes munkatilalomhoz, hogy a jeruzsálemi helyőrség katonái egy szombati napon megtámadták és le is mészárolták őket, mert semmiféle ellenállást nem tanúsítottak. Még az utolsó háborúban is megdobálták az ortodox zsidók szombaton a katonák harckocsiait, pedig most már modern értelemben folyt az élethalálharc.

Történelmileg is meg a forgalom szempontjából is a legfontosabb a Damaszkuszi kapu. ezen át visz az út Damaszkuszba, és az itteni ásatások is számos páratlan történelmi emléket hoztak felszínre.

Izrael II/3

1988-BAN A SZENTFÖLDÖN JÁRTUNK - BARANGOLÁS IZRAELBEN, A NÁZÁRETI JÉZUS NYOMDOKAIN

Jeruzsálem

A Fájdalom Útja

A Lithosztrotosz azon hely, ahol Pilátus elítélte Jézust. E helyen állt az ítélőszék és itt mosta színpadiasan kezeit Pilátus az ítélet után. Innen indult Krisztus kálváriája. Az ítélet után látjuk a Mestert, amint fején töviskoronával, bíbor palástban felveszi a keresztjét. Pilátus rámutat: Ecce homo! (Íme az ember!) Felismerte Jézus ártatlanságát, mégis halálra ítélte a zsidó főpapokra és vénekre hárítva a felelősséget - inkább mint Rómára.

Járjuk végig a keresztutat a Via Dolorosán, mely minden stációja kápolnával, fülkével vagy márványtáblával van megjelölve. A keskeny úton óriási tömeg hömpölyög, sok a turista és a kegyszerárus is. Itt csak gyalogosan lehet közlekedni.

A III. stációnál vagyunk, azon a helyen, ahol Jézus a hagyomány szerint elesett a kereszttel. Kínkeserves útja során ez még 2 alkalommal, a hetedik és kilencedik állomásnál is megismétlődik.

A IV. stációnál állt Mária, amikor a kereszt alatt görnyedő fiával találkozott. A fájdalmas szituációt megélt asszony tiszteletére e helyütt a múlt században az örmény katolikusok templomot emeltek.

A VI. stáció Veronika háza. Amikor Jézus ideért, arca véres és sáros volt. Veronika ezt látva nagyon sajnálta őt, szívesen adott volna neki egy jó italt, de mivel a gonosz hóhérok ezt nem engedték, levette fejéről pamutos kendőjét, odafurakodott Jézushoz, hogy megtörölhesse az arcát azzal, melynek nyoma maradt a kendőn.

A ferences barátok minden péntek délután 3 órakor keresztúti ájtatosságot tartanak a Jézus által megtett úton kereszttel a vállukon.

A keresztút végén a Szentsír templomba léphetünk. Jézus sírja fölé már Nagy Konstantin parancsára templomot emeltek, amit 335-ben szenteltek fel.

A jeruzsálemi Szentsír bazilika a kereszténység legszentebb temploma, mely minden felekezet előtt nyitva áll, mely a világ valamennyi szegletéből vonzza a zarándokokat. Évszázadokon át hihetetlen harc folyt a különböző felekezetek között a birtoklásáért. 1808. október 12-én este 8 órakor kigyulladt a bazilika és felbecsülhetetlen érték lett a lángok martalékává! Lépjünk be...

A bazilika előterében sárga-vörösben csillog a márványlap, felette 8 olajlámpa függ, két végén kandelláberek. Márványlap fedi azt a sziklát, melyre a keresztfáról levett Jézust ráhelyezték. Ősrégi vallásos népszokás, hogy az újonnan vásárolt fehérneműt vagy a gyógyulást váró beteg rokonnak a ruhadarabját végighúzzák rajta. A turisták sorban állva megérintik és csókolgatják...

Izrael II/2

1988-BAN A SZENTFÖLDÖN JÁRTUNK - BARANGOLÁS IZRAELBEN, A NÁZÁRETI JÉZUS NYOMDOKAIN

Jeruzsálem

A vallásos zsidó minden nap imájába foglalja...

Jézus gyakran keresztülment a Kidron völgyén, amikor Galileából az Aranykapun át bejött az ünnepekre Jeruzsálembe vagy Lázár házához.

Bizony Jeruzsálem vízben nagyon szegény vidéken fekszik. A Gibon volt az egyedüli forrás, mely ellátta vízzel a várost. A vízvezeték-rendszer i.e. 701-ben épült, de elrejtették, hogy az ostromló ellenség ne zárhassa el a víztől a várost. Nagyszerű mérnöki munka volt. A Kakaskukorékolás templom is itt épült a Kidron völgyében 1931-ben annak emlékére, hogy itt tagadta meg Péter háromszor Jézust, mielőtt a kakas megszólalt volna...

Sétálgassunk kicsit Jeruzsálem óvárosában! A Szent István kapun lépünk be, ahol a mártírt megkövezték. A városnak csaknem 400 ezer lakosa van, melyből közel 290 ezer zsidó, 100 ezer mohamedán és 10-12 ezer keresztény. A város neve már az idő előtti 2. évezredben az egyiptomi Tell el Amarnai-i levelek között felmerül. Végül Dávid király foglalta el időszámításunk előtt 1003-ban. Egy zsidó rohamosztag a Gibon forrástól vezető csatornán át hatol be a városba, és rajtaütésszerű támadása eredménnyel járt. Azóta bizony sokszor elfoglalták, elpusztították, felégették - az asszírok, a babiloniak, a perzsák, a görögök, a rómaiak, a törökök és így tovább. A sokat szenvedett zsidók vallási és szellemi központjuknak tartják.

Sajnos a Szentföldön ma sem hallgattak el a fegyverek. Mindenütt katonák vigyázzák a rendet és a nyugalmat.

A férfiak 3, a nők pedig 2 esztendeig kötelesek katonáskodni. Ha a lány férjhez megy, felmentik.

Zsidó nemzeti szentély Dávid király sírja. Félhomályban a magas bársonnyal borított szarkofág, tetején tóra-koronák. Az eredeti sírban rengeteg aranyékszert és drágaságot valamint 3000 ezüst talentumot találtak. Pedig valamennyi sírkamrába nem is tudtak behatolni (melyekben Dávid és Salamon teteme pihent), mert a sírból láng csapott ki, és a behatoló testőröket elemésztette. A Szentföld, a Jeruzsálem utáni vágy a zsidó közösségi tudatot az egész középkoron át ébrentartja. A vallásos zsidó minden nap imájába foglalja: "Jeruzsálem, ha elfeledkezem rólad, száradjon le a jobbom!"

Az iszlám Jeruzsálem-hagyományát Mohamed próféta alapozta meg. Pénteken a mohamedánok, szombaton a zsidók, vasárnap pedig a keresztények sietnek templomaikba. Jézus drámája, kereszthalála ugyancsak Jeruzsálemben történt, de miután Péter és Pál apostol is elhagyta a várost, a keresztények számára megszűnt e hely az evangélium hirdetésének központja lenni.

Íme a Szűz Mária születésének helyén épült Szent Anna templom, mely Mária anyjának tiszteletére épült a VI. században. Háromhajós, vastagfalú templomerőd magasan nyíló ablakokkal.

A Szent István kaputól csak néhány méterre levő Bethesda forrás. Jézus itt gyógyított meg egy 38 esztendeje nyomorékot. Vizének gyógyerőt tulajdonítottak, és itt gyülekezett össze jobbulásra várva a betegek nagy sokasága. A bibliai beszámoló szerint időnként angyal szállt a tóra, és felzavarta a vizet. Aki elsőnek lépett bele a látogatás után, bármi baja volt is, meggyógyult!

Izrael II/1

1988-BAN A SZENTFÖLDÖN JÁRTUNK - BARANGOLÁS IZRAELBEN, A NÁZÁRETI JÉZUS NYOMDOKAIN
Jeruzsálem
A történelmi óvárost 4 km hosszú és 12 m magas fal övezi...

...melyet eredetileg Kr. e. 1000-ben Dávid király építtetett, majd Szulejmán 1538-ban felújított. Az óvárosba 8 kapun át lehet bejutni. A falon 34 torony van. Közvetlenül a Jaffa kapu mellett emelkedik a Citadella vagy más néven a Dávid-torony, amit Jeruzsálem jelképének is tekintetnek. A fal tetejére fel lehet menni, és a Promedánról elénk tűnik az ó- és újváros a régmúlt és modern csodálatos ötvözetével. A hold fényénél romantikusabb mint nappal.

Elénk tárul a bibliából oly jól ismert Olajfák hegye a Getsemáni kerttel és a Nemzetek temploma, mely építését a világ minden részéről érkezett adományok tették lehetővé. 12 kupolája 12 nemzet ajándéka. Gyakran járt ide Jézus a tanítványaival. Elfogatása előtt itt kerítette hatalmába a halálfélelem, amikor verejtéke mint megannyi vércsepp hullott a földre. Az utolsó napon itt mondta tanítványainak szomorúan: "Keljetek fel, menjünk! Íme elközelgett, aki engem elárul."

Állítólag ezek a matuzsálem korú olajfák még látták, amint az áruló Júdás kardokkal és dorongokkal felfegyverzett tömeg élén Jézushoz járult és áruló csókjával illette mondván: "Akit én majd megcsókolok, ő az, fogjátok meg őt."

6 és fél méter átmérőjű mecset áll azon a helyen, ahonnan Jézus felemelkedett... A katolikusok a mecsetben évente egyszer, áldozócsütörtökön tarthatnak misét.

A Miatyánk temploma alatti barlangban korai keresztény szentélyek vannak. Itt mondta el Jézus tanítványainak a Miatyánk imát, mely a folyosón sok nyelven, köztük magyarul is olvasható. Lesétálunk a Getsemáni kertbe, ahol Jézus kereszthalála előtti utolsó csodáját tette, amikor Péter kardott rántott és levágta Malkusnak, a főpap szolgájának fülét. A mester "illetvén annak fülét, meggyógyítá azt".

A Minden nemzetek temploma. Megnézzük belülről is a keresztény világ összefogásának a jelképét. Antonio Barluzzi a kívülről is roppant elegáns bazilikában megjelenítette a Jézus-dráma Olajfák hegyi utolsó tragédiáját. A falon sorban az adakozó országok címerei. A templomhajó félhomályos nézőtér magas violaszín ablaküvegekkel, a főoltár előtt reflektor világítja meg az agónia, Krisztus szenvedésének szikláját.

A Mária Magdaléna orosz templomot III. Sándor cár 1888-ban építtette. 7 hagymakupolájú tornya az orosz építészet egyik jellegzetes remeke. Kiterjedt orosz tulajdonú birtok van itt, rajta kolostorral, mely nagyharangja olyan súlyos, hogy a jaffai kikötőből igásállatokkal nem lehetett Jeruzsálembe szállítani. Arab munkások és orosz zarándokok ezrei fogták be magukat a hámba - köztük az orosz konzul is - és úgy vontatták ide a hatalmas érces hangú jeladót.

Izrael I.

1988-BAN A SZENTFÖLDÖN JÁRTUNK - BARANGOLÁS IZRAELBEN, A NÁZÁRETI JÉZUS NYOMDOKAIN

Shalom!

Mit kell tudni Izraelről? A kis területű, igen sűrűn lakott Izrael államot a zsidók hazájaként hozták létre Palesztina területén 1948-ban. Zsidó népességét, amely századokkal ezelőtt szétszóródott a világban, több mint 3000 éves történelmi gyökerek kapcsolják e területhez. A zsidó lakosság térnyerése a történelmi hagyományokkal rendelkező palesztin arab népesség rovására, állandó konfliktus forrása. Izrael állam és arab szomszédai között megszületésétől kezdve - egészen a legutóbbi időkig - ellenséges volt a viszony.

Palesztina földje nemcsak az egész világ zsidósága, hanem a keresztények és muzulmánok számára is nagy jelentőségű: Jeruzsálem mindhárom vallás szent városa.

A mai Izrael területe a Palesztina néven ismert vidék közel háromnegyedét foglalja el. Az Ószövetség leírja, hogyan menekültek a nomád héber népek az egyiptomi fogságból, hogy a kánaániták földjén (akiktől a mai palesztin arabok is származtatják magukat) telepedjenek le.

Kr. e. 40-re egész Palesztina - a mai Izrael területét is beleértve - római fennhatóság alá került. A palesztinai zsidó lakosság száma nagymértékben csökkent, és kezdetét vette kivándorlásuk, szétszóratásuk. A 7. századra, amikor a muzulmán arabok meghódították Palesztinát, a zsidók jelentéktelen kisebbséget alkottak a nagyrészt keresztény lakossághoz képest. A törökök 1516-ban foglalták el és 400 évig tartották uralmuk alatt a területet.

A 19. században zsidó nacionalista mozgalom, a cionizmus hazát követelt a zsidó népnek Palesztinában. 1917-ben a britek, akik az I. világháború alatt megszállták Palesztinát, támogatásukról biztosították a zsidó haza létrehozásának tervét.

Az izraeli parlamentet, a Kneszetet négyévente választják újra, az arányos képviseletet tükröző pártlistás rendszer szerint. A parlament tagjai választják meg az elnököt ötéves időtartamra. A politikai hatalom a miniszterelnök által irányított kabinet kezében van, melynek tagjait az elnök a kormányban résztvevő párotkból nevezi ki.

A lakosság nagy többségét a zsidók alkotják, akiknek több mint a fele már Izraelben született. Továbbra is megmaradt azonban az éles etnikai elkülönülés az eredetileg Közép- és Kelet-Európából származó askenázi zsidók, valamint az ázsiai és mediterrán területekről származó szefárd zsidók között.

A hatalmas boing gép már indulásra kész Bécs schwechati repülőterén, hogy Izraelbe, vagyis az Ígéret földjére repítsen bennünket. Már 3000 évvel ezelőtt Izrael volt e föld neve, melyet a Biblia szerint Isten Izrael népének ígért. A reptéren szigorú ellenőrzésnek vetettek alá bennünket, mert mindenki retteg a terrorcselekményektől, melyeknek az izraeli gépek különösen ki vannak téve. Bevallom, kicsit féltünk a 3 és fél órás utazás során az óriásgépen, hisz annyi szörnyűséget hallotunk már a merényletekről és a plasztikbombákról. Ilyen gondolatok forogtak az agyamban, amikor ezen a hideg, havas, téli napon letekintettem a repülő ablakából és odalentről az Alpok hófödte csúcsai búcsúztattak Európától.

Tel Aviv repülőterén várt bennünket az autóbuszunk, mely a bibliai történetek központjába és már gyermekkortól kíváncsi vágyaink színterére, Jeruzsálembe vitt minket.

A Sonesta hotelban már várt a szállás és a vacsora. Shalom köszöntéssel fogadtak bennünket, de itt így is üdvözlik egymást az emberek, ami azt jelenti, Béke veled!

Hát igen, így köszönnek azon a földön, ahol az itteniek évezredek óta szünet nélkül vívják az élethalál harcukat a szomszédaikkal, az a nép, melynek fiai 5000 éve kellő tisztelettel, fedett fejjel és tegeződve szólnak Istenhez.

Íme az ország fővárosa, a zsidóság vallási és kulturális központja, de egyben a keresztény és mohamedán világ szent városa is. Isten kiválasztott városa a terméketlen Júdeai hegyek között fekszik, e várost a világ lakosságának a fele szent helyként tisztel akár zsidó, akár mohamedán vagy akár keresztény is legyen.

És újabb ellentmondás: Jeruzsálem magyarul a Béke városa, de talán nincs még egy helysége a világnak, amely annyi véres háború színtere lett volna, mint éppen e többezer éves település. A zsidók számára ez a város a múlt dicsőségének szimbóluma és a jövő reménye, a keresztények számára Jézus kereszthalálának és feltámadásának a helyszíne, a mohamedánok szerint pedig innen emelkedett a mennyekbe Mohamed próféta.