Izrael II/4

1988-BAN A SZENTFÖLDÖN JÁRTUNK - BARANGOLÁS IZRAELBEN, A NÁZÁRETI JÉZUS NYOMDOKAIN

Jeruzsálem
Az Aranykaputól a Damaszkuszi kapuig

Ismét a Citadella alá érkeztünk, melyen Dávid tornya emelkedik. Valamikor itt magasodott Heródes pompás palotája. A páratlan szépségű épületet a római Titusz 10. légiója rombolta le a rómaiak győzelme után. 

Az Aranykapunál Herakliosz bizánci  császár a perzsák ellen vívott háborúban visszaszerezte Jézus keresztfáját, és vállán a kereszttel akart az Aranykapun át belovagolni a városba, ám annak kövei maguktól leomlottak és elzárták a bejáratot. A legenda szerint megjelent egy angyal és így szólt: Amikor az Ég királya megkezdte földi szenvedését és átment ezen a kapun, szamár hátára ült és nem öltözött fejedelmi pompába. A császár állítólag keserves sírásra fakadt, levette saruját és ingét és gyalogosan indult a kapu felé, mely kövei ismét szétnyíltak.

A Dormitót, a Mária elszenderülésének templomát látjuk. A bazilika Mária lakásának és halálának helyszínére épült.

Félhomályos, 12 oszlopos altemplomban van az elalvás kriptája. A gyertyafényes, nyitott ravatalon fekszik az életnagyságú Mária-szobor. Hosszú, bordó ruhát festettek rá, kezét összefogja, arca hófehér. A mennyezeti képeken híres bibliai hölgyek: Éva, az ősanya valamint Mózes és Áron nővére, Mirjám. Társaságukban látható Ráhel (Jákób kedvenc felesége), Judit, Ruth (Boáz felesége, Dávid és Krisztus ősanyja) és Eszter (Ahasvérus felesége). Az altemplomban 6 oldalkápolna van, melyek közül egyet a magyarok adományából építettek.

A falkupolát borító mozaik középső alakja Mária, mint a magyarok nagyasszonya. Feje felett 2 lebegő angyal Szt. István koronáját tartja, mellette árpádházi szentek: Imre és László. Az ereklyetartóba magyar szentek és Gellért püspök relikviáit helyezték. Fehér márványoltár, ezüstlemezből domborított képek. Az oltárlap alatt bevésve olvasható a Boldogasszony anyánk című ének első versszaka. A patrona Hungariae kápolnát magyar zarándokok és jeruzsálemi hivatalos személyiségek jelenlétében 1931-ben avatta fel Zichy Gyula kalocsai érsek. Magyarországról érkezett az az 51 kg-os kisharang is, amit Slezák László adományozott a templomnak. Egyik kápolna az az 1934-ben meggyilkolt Dolfuss kancellár emlékét idézi.

Amíg a görögkeleti kolostort meglátogatjuk, nézzünk néhány alapvető adatot. Napjainknak 4 és fél milliárd lakosa van. Ezek közül 15 millió a zsidó, 550 millió a mohamedán és 1 milliárd 200 milliónál több a keresztény. Izraelben a 15 millió közül 3 és fél millió zsidó él.

A zsidó lakosság összetételét a világ minden részéből ideözönlő bevándorlók adják, alakítják és változtatják. Például csak Lengyelországból és Romániából 100-100 ezer zsidó érkezett, Bulgáriából 37 ezren vándoroltak be, a magyar zsidók száma pedig a 300 ezret is meghaladja! És mennyi másvallású él az országban? A második népcsoport számbelileg az arab, mintegy 13 százaléka, a keresztények és drúzok aránya pedig a 4 százalékot teszi ki.

Évezredek óta eleven erő a szombat törvénye, mely állami ünnep. A naptár és az újság minden péntekre jelzi, hogy mikor van a bejövetele a péntek estének, és szombaton hány órakor megy ki az ünnep. A vallásos családok ekkor semmiféle munkát nem végeznek, nem főznek, csak az előző nap elklészítette ételt melegítik. A vallásos Jedruzsálem zsidó negyede ilyenkor teljesen kihalt, a tömegközlekedés is szünetel. A felkelés kezdetekor 167-ben a pusztába vonult családok annyira ragaszkodtak a szombat szentségéhez és a teljes munkatilalomhoz, hogy a jeruzsálemi helyőrség katonái egy szombati napon megtámadták és le is mészárolták őket, mert semmiféle ellenállást nem tanúsítottak. Még az utolsó háborúban is megdobálták az ortodox zsidók szombaton a katonák harckocsiait, pedig most már modern értelemben folyt az élethalálharc.

Történelmileg is meg a forgalom szempontjából is a legfontosabb a Damaszkuszi kapu. ezen át visz az út Damaszkuszba, és az itteni ásatások is számos páratlan történelmi emléket hoztak felszínre.