Izrael I.

1988-BAN A SZENTFÖLDÖN JÁRTUNK - BARANGOLÁS IZRAELBEN, A NÁZÁRETI JÉZUS NYOMDOKAIN

Shalom!

Mit kell tudni Izraelről? A kis területű, igen sűrűn lakott Izrael államot a zsidók hazájaként hozták létre Palesztina területén 1948-ban. Zsidó népességét, amely századokkal ezelőtt szétszóródott a világban, több mint 3000 éves történelmi gyökerek kapcsolják e területhez. A zsidó lakosság térnyerése a történelmi hagyományokkal rendelkező palesztin arab népesség rovására, állandó konfliktus forrása. Izrael állam és arab szomszédai között megszületésétől kezdve - egészen a legutóbbi időkig - ellenséges volt a viszony.

Palesztina földje nemcsak az egész világ zsidósága, hanem a keresztények és muzulmánok számára is nagy jelentőségű: Jeruzsálem mindhárom vallás szent városa.

A mai Izrael területe a Palesztina néven ismert vidék közel háromnegyedét foglalja el. Az Ószövetség leírja, hogyan menekültek a nomád héber népek az egyiptomi fogságból, hogy a kánaániták földjén (akiktől a mai palesztin arabok is származtatják magukat) telepedjenek le.

Kr. e. 40-re egész Palesztina - a mai Izrael területét is beleértve - római fennhatóság alá került. A palesztinai zsidó lakosság száma nagymértékben csökkent, és kezdetét vette kivándorlásuk, szétszóratásuk. A 7. századra, amikor a muzulmán arabok meghódították Palesztinát, a zsidók jelentéktelen kisebbséget alkottak a nagyrészt keresztény lakossághoz képest. A törökök 1516-ban foglalták el és 400 évig tartották uralmuk alatt a területet.

A 19. században zsidó nacionalista mozgalom, a cionizmus hazát követelt a zsidó népnek Palesztinában. 1917-ben a britek, akik az I. világháború alatt megszállták Palesztinát, támogatásukról biztosították a zsidó haza létrehozásának tervét.

Az izraeli parlamentet, a Kneszetet négyévente választják újra, az arányos képviseletet tükröző pártlistás rendszer szerint. A parlament tagjai választják meg az elnököt ötéves időtartamra. A politikai hatalom a miniszterelnök által irányított kabinet kezében van, melynek tagjait az elnök a kormányban résztvevő párotkból nevezi ki.

A lakosság nagy többségét a zsidók alkotják, akiknek több mint a fele már Izraelben született. Továbbra is megmaradt azonban az éles etnikai elkülönülés az eredetileg Közép- és Kelet-Európából származó askenázi zsidók, valamint az ázsiai és mediterrán területekről származó szefárd zsidók között.

A hatalmas boing gép már indulásra kész Bécs schwechati repülőterén, hogy Izraelbe, vagyis az Ígéret földjére repítsen bennünket. Már 3000 évvel ezelőtt Izrael volt e föld neve, melyet a Biblia szerint Isten Izrael népének ígért. A reptéren szigorú ellenőrzésnek vetettek alá bennünket, mert mindenki retteg a terrorcselekményektől, melyeknek az izraeli gépek különösen ki vannak téve. Bevallom, kicsit féltünk a 3 és fél órás utazás során az óriásgépen, hisz annyi szörnyűséget hallotunk már a merényletekről és a plasztikbombákról. Ilyen gondolatok forogtak az agyamban, amikor ezen a hideg, havas, téli napon letekintettem a repülő ablakából és odalentről az Alpok hófödte csúcsai búcsúztattak Európától.

Tel Aviv repülőterén várt bennünket az autóbuszunk, mely a bibliai történetek központjába és már gyermekkortól kíváncsi vágyaink színterére, Jeruzsálembe vitt minket.

A Sonesta hotelban már várt a szállás és a vacsora. Shalom köszöntéssel fogadtak bennünket, de itt így is üdvözlik egymást az emberek, ami azt jelenti, Béke veled!

Hát igen, így köszönnek azon a földön, ahol az itteniek évezredek óta szünet nélkül vívják az élethalál harcukat a szomszédaikkal, az a nép, melynek fiai 5000 éve kellő tisztelettel, fedett fejjel és tegeződve szólnak Istenhez.

Íme az ország fővárosa, a zsidóság vallási és kulturális központja, de egyben a keresztény és mohamedán világ szent városa is. Isten kiválasztott városa a terméketlen Júdeai hegyek között fekszik, e várost a világ lakosságának a fele szent helyként tisztel akár zsidó, akár mohamedán vagy akár keresztény is legyen.

És újabb ellentmondás: Jeruzsálem magyarul a Béke városa, de talán nincs még egy helysége a világnak, amely annyi véres háború színtere lett volna, mint éppen e többezer éves település. A zsidók számára ez a város a múlt dicsőségének szimbóluma és a jövő reménye, a keresztények számára Jézus kereszthalálának és feltámadásának a helyszíne, a mohamedánok szerint pedig innen emelkedett a mennyekbe Mohamed próféta.