Inszeminátorképző tanfolyamokat szerveztem Kaposváron
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhv-Yi_VMoPfTsGWSaKCXe15LREp-0_desA-jCnVf1BW3r7TmLgDVTYiT8W2YEnE38fz9tsmgsMPSbBf5dOFUTGMOddiFPPfRvDk0jrLHx7y8fOV9mi-IGsZ3vt2nLThjWjH2KqOY6If9nV/s320/kv%C3%A1rinsz1.jpg)
Kaposváron - mint a Mesterséges Termékenyítő Főállomás vezető szakállatorvosa - 1964 és 1968 között inszeminátorképző tanfolyamokat szerveztem és vezettem.
De mi is az inszeminátor feladata? A Főállomáson levő tenyészbikáktól itt levettük a spermát, a laboratóriumban elbíráltuk, hogy termékenyítésre alkalmas-e egy-egy ejaculatum (az egyszerre levett ondó mennyisége), majd megfelelően higítottuk, hogy minél több tehén termékenyíthető legyen a legjobb és legértékesebb tenyészállatoktól (apaállatoktól), ezután szétosztottuk a hűtőtermoszokba, kijuttattuk a tehenészetekbe. Itt azután az inszeminátorok katéter segítségével bejuttatták a higított spermát a tehén méhébe és az állatot megtermékenyítették. Nos, ez volt az inszeminátor feladata.
A képen a Kaposvári Főállomás inszeminátorait látjuk. (Én az első sor közepén állok - pulóverben.)
De mi is az inszeminátor feladata? A Főállomáson levő tenyészbikáktól itt levettük a spermát, a laboratóriumban elbíráltuk, hogy termékenyítésre alkalmas-e egy-egy ejaculatum (az egyszerre levett ondó mennyisége), majd megfelelően higítottuk, hogy minél több tehén termékenyíthető legyen a legjobb és legértékesebb tenyészállatoktól (apaállatoktól), ezután szétosztottuk a hűtőtermoszokba, kijuttattuk a tehenészetekbe. Itt azután az inszeminátorok katéter segítségével bejuttatták a higított spermát a tehén méhébe és az állatot megtermékenyítették. Nos, ez volt az inszeminátor feladata.
A képen a Kaposvári Főállomás inszeminátorait látjuk. (Én az első sor közepén állok - pulóverben.)
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEitEADY3CXlBSh70BpWgfMvi5zHvAuyw5gA6S9hcLUnJGB70XBQfGfKM7xW8zfnj8_wQzdv19kSx-6KNcFT3KT6_V9Ak4qfRW9_r6t1gnCh7M-ep86yaT0FSz-h3ywriXkCQ8Fl9qiAtTon/s320/kv%C3%A1rinsz2.jpg)
Így vettem bikából spermát (mert így kell). Arról már egy előbbi bejegyzésemben írtam, hogy a kevert sperma alkalmazásával - tehát amikor a bika spermáját kos ondójával kevertem - miként sikerült a termékenyítési eredményeket növelnem. A kísérlet gyakorlati eredményéről (mármint hogy mennyivel több tehén lett vemhes) valamint a módszerről a Magyar Állatorvosok Lapja 1968. évi júniusi számában olvasható részletes beszámoló és értékelés.
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh_qmflt_F85U-nbuo_GFl_EGsVXhfT1VEgBrH7Dn5c52l2ccvfhyphenhyphenSOkaqDrhX1h1-4j3QaLfTuT1VJNK4jvUUA0iVwDePRRc-m41rpkrc7XnETtpitE5uqeYyQuHLX4pLv0ZHhPv0P62Wn/s320/kv%C3%A1rinsz3.jpg)
Ugyancsak részt vettem, mint állatorvos szakértő, Somogy megyében az állam által felvásárolandó tenyészbikákat elbíráló bizottságában.
Nem hagyhatom ki elmondani, hogy nagy kitüntetés ért 1968-ban, amikor meghívást kaptam Budapestre a Tudományos Akadémiára a szaporodásbiológiai szekció ülésére, hogy a tehenek ellési forgójának megrövidítéséről végzett eredményes kísérleteimről beszámoljak. (Megjelent róla ismertetés a Magyar Mezőgazdaság c. hetilap 1967. évi 5. szám 18. oldalán, és értékelés a Magyar Állatorvosok Lapja 1967. évi 2. sz. 87. oldalán.)
Bizonyára felvetődik a kérdés (és vetődjön fel!), hogy mi is az az ellési forgó. Nagyon röviden összefoglalom. Az állattenyésztés legfontosabb célkitűzései között szerepel a borjúlétszám és a tejhozam növelése, melynek fontos feltétele a fogamzási százalék emelése és a két borjazás közötti idő rövidítése. Mindez rendkívül fontos a szarvasmarhatartás jövedelmezősége szempontjából. Ezeket a célokat szolgálták a kísérleteim, melyek szignifikáns eredményei, számszerű értékelése az előbb említett szaklapokban, az említett helyeken pontosan olvashatók.
Nem hagyhatom ki elmondani, hogy nagy kitüntetés ért 1968-ban, amikor meghívást kaptam Budapestre a Tudományos Akadémiára a szaporodásbiológiai szekció ülésére, hogy a tehenek ellési forgójának megrövidítéséről végzett eredményes kísérleteimről beszámoljak. (Megjelent róla ismertetés a Magyar Mezőgazdaság c. hetilap 1967. évi 5. szám 18. oldalán, és értékelés a Magyar Állatorvosok Lapja 1967. évi 2. sz. 87. oldalán.)
Bizonyára felvetődik a kérdés (és vetődjön fel!), hogy mi is az az ellési forgó. Nagyon röviden összefoglalom. Az állattenyésztés legfontosabb célkitűzései között szerepel a borjúlétszám és a tejhozam növelése, melynek fontos feltétele a fogamzási százalék emelése és a két borjazás közötti idő rövidítése. Mindez rendkívül fontos a szarvasmarhatartás jövedelmezősége szempontjából. Ezeket a célokat szolgálták a kísérleteim, melyek szignifikáns eredményei, számszerű értékelése az előbb említett szaklapokban, az említett helyeken pontosan olvashatók.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése