BARANGOLÁSOK PORTUGÁLIÁBAN
Még a botanikus kertben is az egyetemistákról beszéltünk
Az egyetemi negyedben vagyunk. A régi városrész legmagasabb pontján álló 250 éves épület, mely tulajdonképpen az egyetem, a régi királyi palota helyén létesült. Sok fekete köpenyes fiatal jár-kel a létesítményben. Ők a hallgatók, akik az egyetemisták jellegzetes köpenyét viselik, melyet batinának vagy capanak is neveznek. Az a diák, aki a vidéki csoportot kalauzolja - amint a képen láthatjuk - ugyancsak batinát öltött magára.
Különleges élményt nyújtott a látogatás az Egyetemi könyvtárban. Belépünk a díszes kapun. Szomorúan vettük tudomásul, hogy itt nem szabad fényképezni. A könyvállomány világviszonylatban is számottevő: mintegy 1 milliónyi kötet és 3 ezer kézirat. A mennyezetig érő polcok sorozatain a katonás rendben álló sok-sok könyv és az áhítatos csend ihletett hangulatot nyújt itt a kultúra templomában.
A könyvtár 1725-ben épült: az olasz barokk iskola mesterei hozták létre és díszítették. Három pompás teremben egyházi drágaságokat is láthattunk. Az Egyetem épületegyüttesét uralja az udvarban a magasra emelkedő 33 méter magas torony, ahonnan pompás kilátás nyílik a városra és környékére.
Az udvaron a könyvtárral szemben a kápolna helyezkedik el, mely 1517-től 1552-ig épült. Falait Azulejo-borítás díszíti, de sajnos itt sem megengedett a fotózás. Amíg az egyetem aulájában körülnézünk, vezetőnk elmondja, hogy Coimbrát a móroktól 1064-ben foglalta vissza I. Alfonz Henrik, és az ország első fővárosává tette. Amikor pedig ezt a rangját elvesztette, kárpótlásként 1307-ben I. Dénes király Coimbrába tette át az 1290-ben létesített lisszaboni egyetemet. Színvonalát és hírnevét a Salamanca és különböző híres olasz egyetemekről érkezett jó hírű tanárok teremtették meg.
Az északi szárnyon kapott helyet az egyetem aulája az egykori királyi palota tróntermében, amit 1654-ben alakított át az egykori rektor. Azóta ünnepi alkalmakkor nagy komolysággal idevonulnak a professzorok festői öltözetben egyetemi szolgák kíséretében. Ez igen látványos egyetemi ceremónia a város óriási nézőközönsége előtt.
Manapság a szolgák kezében az egyes fakultások jelvényei díszelegnek! Régen ezek és kései hivatalsegéd utódai kivont karddal kísérték a nagy tudományú professzor urakat. Vajon mi célt szolgált mindez? Valójában így védték meg a komoly tanár urakat a diákcsínyektől és az elbuktatott diákok nem egyszer véres bosszújától.
A doktorálók termébe nem tudtunk bemenni, mert éppen avatás folyt. Állítólag ma is ékes latin nyelven kell megvédeniük a doktoranduszoknak a téziseiket. Mielőtt továbbhaladtunk, a magyar csoport az újabb élmények felé vivő kocsink várása közben élénk "purparlét" folytatott az ősi egyetemen látottakról-hallottakról. Kellemes hangulatú élményt adott Európa egyik legrégebbi és leghíresebb egyeteme.
Csodálatosan szép a botanikus kert. Amíg sétálunk a tündérkertben, vezetőnk elmond egyet s mást az egyetemi város lakóiról, akik valójában megpezsdítik a kisváros életét... Nyáron, a turistaforgalom idején kihaltnak tűnik a település, és csak szeptemberben elevenedik meg újra, amikor a szünidő végeztével a mintegy 7500 itt tanuló diák visszatér az ősi falak közé.
Az egyetemisták jellegzetes öltözékükkel - melyről már szót ejtettünk - járják esténként az utcákat, némelyek kezében gitár. Fölöttébb régi, rendkívül szép és kedvelt szokás él errefelé. A zeneszó és a népszerű dalok, a diákok esti városjárása szigorúan hozzátartozik a város életéhez. Mondhatnám a szerenád a mai coimbrai létezésnek is szerves tartozéka, mint évszázadokkal ezelőtt is.
Érdekes a diákok életmódja is. 12-14 diák magánházakat bérel ki, és ún. republikákat alkotva közösen vezet egy konyhát, fizet egy szakácsnőt, és egy-egy diák kezeli a kis közösség költségvetését. Lehet, hogy nálunk is beválna a módszer?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése