A VÁSÁROLT TEHÉN NEM ADJA LE A TEJET. MIT LEHET TENNI? FELEL-E ÉRTE AZ ELADÓ?
A levél egy Olvasónktól Szentesről érkezett: „Vettem egy tehenet a vásáron. Az eladó azt mondta, hogy naponta ad 17-18 liter tejet. Amikor kezdem fejni jól jön a tej, majd néhány liternyi után egyszeriben „visszahúzza”. Pedig érzem, hogy a tőgyben még van tej. Már sok mindent megpróbáltam, de a helyzet nem változik. A tehén eszik, iszik, a tej rendes, ezért nem fordultam állatorvoshoz.
Felkerestem az eladót, hogy vegye vissza a tehenet, de azt állítja, hogy nála rendesen adta a tejet, lehet, hogy én rontottam el. Kérem a tanácsát, hogy mit tehetek, és hogy felel-e ezért az eladó. Köteles-e visszavenni a tehenet?...”
Előrebocsátom, hogy a tej visszatartása mint szavatossági hiba akkor merülhet fel, ha a vásárolt tehéntől a vevőnek sokkal kevesebb tejet sikerül kifejnie, mint amennyiről az eladó tájékoztatást adott. Eltekintve a tej mennyiségét befolyásoló olyan egyéb okoktól, mint pl. az újabb vemhesség, takarmányozás stb. a kevesebb tej termelését előidéző tejvisszatartásról akkor van szó, ha fejés közben a tej leadása – noha a tőgyben még van tej – hirtelen megszűnik. A tej visszatartásának az oka az, hogy a csecsbimbók simaizomzata görcsösen összehúzódik, és a tej nem jut át a bimbócsatornán. A fennmaradó állandósuló tejvisszatartás akkor minősíthető szavatossági hibának, ha az egyébként egészséges tehén kimutatható külső indíték nélkül már az átvétel utáni első fejéstől kezdve folyamatosan és olyan mértékben tartja vissza a tejet, hogy ezáltal a fejés lényegesen elhúzódik vagy tökéletlenné válik. Mindezt természetesen a vevőnek be kell bizonyítania.
MI LEHET A TEJVISSZATARTÁS OKA?
A tejvisszatartás többféle ok következménye lehet.
1. A bántalom létrejöhet a szimpatikus idegrendszer izgalmi állapotának következtében, amikor a tejleadása azért akad el, mert a csecsbimbók simaizomzata rendellenes módon, görcsösen összehúzódik, és megakadályozza, hogy a tej a bimbócsatornán átjusson. Ilyenkor a tőgybimbók megrövidülnek, merevekké, ráncosakká válnak. Tapintáskor pedig csatorna nélküli tömör képleteknek mutatkoznak.
A szimpatikus idegrendszer tónusa megemelkedhet a pszichikai ingerek hatására. A rendellenesség legfőképpen szertelen és gátlásos idegtípusos teheneken jelentkezik.
A rendellenesség kiegyensúlyozott típusú teheneken is felléphet, ha az istállóban lármáznak, kiáltoznak, ha a kutya megugatja vagy megharapja őket, de akár más kedvezőtlen behatásokra is kialakulhat.
2. Nyugtalan, ideges állapot alakulhat ki a fejés által előidézett fájdalom jelentkezése esetén is. Az idegrendszer izgalmát kiváltó okok hatására adrenalin lökődik a véráramba, amely a vázolt erekciós állapot gyors kifejlődésére vezet.
3. A külső okokon kívül belső okok is kiválthatják a tejvisszatartást, így többek között az ivarzás vagy a petefészek-ciszták jelenléte is.
4. Egyes tehenek (családok) veleszületett, örökletes alapon átmenetileg vagy pedig tartósan visszatarthatják a tejüket. A tejpangás következtében könnyen tőgygyulladás is kialakulhat.
A tejvisszatartásakor helyi tünetként észlelhető, hogy a tőgy feszesen telt, és abból kevés tej fejhető ki, valamint jellemzőek a bimbónak az előbb ismertetett elváltozásai.
A tejvisszatartást a tejhiánytól és a tejkiszopástól kell elkülöníteni, amikor viszont a tőgybimbó sohasem merev, hanem petyhüdt, a bőre pedig ráncolt.
ORVOSLÁS
Az istállóban csendet kell tartani. A tehenekkel szelíden kell bánni, és az érzékenyebbeket lehetőleg mindig ugyanaz a személy fejje. A fejéskor be kell tartani az egyes tevékenységek sorrendjét. Jó fogás, ha az állat az abrakot a fejés közben kapja, mert ezzel a fejésről el lehet terelni a figyelmét. A féktelen, szertelen és gátlásos idegtípusú tehenek utódait nem ajánlatos tenyésztésben tartani. A belső okok megszüntetése állatorvosi feladat. A tőgybimbót fájdalmassága esetén valaminő érzéstelenítő kenőccsel tudjuk kezelni. Diagnosztikai célra és a rendellenesség átmeneti megszüntetésére Oxytocin injekciót lehet alkalmazni, mely fokozza a tej „beáramlását”.
MIT KELL TUDNI A SZAVATOSSÁGI FELELŐSSÉGRŐL?
Mikor számottevő a hiba? Akkor, ha az egyébként egészséges tehén kimutatható indíték nélkül az átvételt követő első fejéstől kezdve folyamatosan olyan mértékben tartja vissza a tejet, hogy ezáltal a fejés lényegesen elhúzódik vagy tökéletlenné válik, ugyanis a vevő joggal elvárhatja, hogy a tehenet nyugodt körülmények között szakszerű kezelés és helyes fejés esetén más istállóban és más személy is megfejhessen. Ugyanakkor a vevőnek sokkal kevesebb tejet sikerül kifejnie, mint az várható volna, vagy mint amilyen mennyiségű tej termeléséről az eladó tájékoztatást adott.
MIT KELL BIZONYÍTANI A VEVŐNEK A SZAVATOSSÁGI IGÉNYE ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ
A vevőnek be kell bizonyítani, hogy a tej visszatartása nem „egyéb” okokból adódott – melyről az előbbiek során már szó esett –, és hogy a hibára való hajlam (labilis idegrendszer) már átadáskor is megvolt az állatban, és maga a hiba ennek folytán súlyos formában a vevőnél jelentkezett.
MIRE KELL TEHÁT FIGYELEMMEL LENNI?
1. Többek között meg kell vizsgálni, hogy a tőgyön vagy tőgybimbókon nincsenek-e olyan kóros elváltozások, melyek fájdalmat váltanak ki.
2. Nem szabad elfeledni, hogy fájdalmat válthat ki a szakszerűtlen fejés is.
3. Reflexneurózisos tejvisszatartást okozhat a hideg tőgymosóvíz vagy a durva tőgymasszázs is.
4. A gépi fejés esetén is számos probléma adódhat. Így pl. a hidegen felhelyezett fejőkelyhek, túl nagy vákuum stb.
5. Pszichoneurózisos alapon okozhatnak tejvisszatartást a külső ingerek, mint például a félelem, ijedtség, bántalmazás miatti izgalmi állapot stb, és mindez különösen fokozottan érvényesül a finomabb, labilis, gátlásos idegrendszerű teheneken.
Tudni kell továbbá, hogy a tejvisszatartás igen gyorsan akár egyik fejéstől a másikig is kialakulhat, de ha a tulajdonság csak átmeneti és nem megrögzött, viszonylag rövid idő alatt megszűnik.
MIKOR SZAVATOSSÁGI HIBA?
Amennyiben a vevő részéről a durva bánásmód és a szakszerűtlenségből eredő, és a tejleadást zavaró egyéb körülmények kizárhatók, ugyanakkor a tejvisszatartást kiváltó pszichikai ok megállapítást nyer a szakértő vizsgálata szerint, bizonyára megállapítja a szakértő, hogy a hibára való hajlam (labilis idegrendszer) már az átadáskor megvolt az állatban, és maga a hiba ennek folytán súlyos formában a vevőnél jelentkezett. Ilyen esetben tehát fennáll az eladó szavatossági felelőssége.
Az elmondottak figyelembe vételével a szavatossági hiba megállapítása a szakértő feladata.
(A cikk megjelent 2011. márciusában dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése