2011. november 5., szombat

Portugália III/1

BARANGOLÁSOK PORTUGÁLIÁBAN
A következő napot az ország fővárosában, Lisszabonban töltöttük




Első utunk a Szent Jeromos kolostorba vezetett. Ebbe az építészeti remekműbe, mely fehér márványból készült, és Portugália tengerentúli hódításait megörökítő kőfaragásokkal díszített épület. I. Manuel király rendelte el az építését méltó emléket állítva az utókornak Vasco de Gama 1498-as felfedezéséről, az Indiába vezető tengeri útról. Ezt célozza a templomban található nagy felfedező szarkofágja és a déli főkapu Vasco de Gama szobra is. Az 1755-ös földrengés során a kolostor súlyosan megsérült, de szerencsére számos pazar részlete érintetlenül vészelte át a katasztrófát, így a finom mívű, bonyolult faragásokkal díszített kerengő is. A templombelsőben számos király díszes sírját és síremlékét láthattuk, és a csodálatos mívű ablakokban is gyönyörködhettünk.





A Plaza de Comercio Lisszabon legimpozánsabb tere, a főtér, mely az 1755-ös földrengés után épült.





Luxusjáratok várják gazdáikat a Tajo folyó kikötőjében. Az idevezető utat elegáns, klasszikus homlokzatú épületek szegélyezik; többségük ma kormányhivataloknak ad otthont.





Lisszabon látképe a kilátó toronyból! Tündöklően gyönyörű de ugyanakkor szegény is. Világváros és piszkos kikötő. A főváros utcáit járva meg kellett birkóznunk a több dombon és "elszórtan" fekvő városban barangolva a meredek szintbeli különbségekkel, ami bizony nem kis fáradsággal járt. De csak így nyerhettünk legalább néhány benyomást a város életéről. Még a villamos is csupán cammog felfelé a az erősen emelkedő utcákon; sokszor menet közben lépnek fel rájuk az utasok.




Az Alfama negyedben vagyunk, ez az egyetlen középkori városrész, mely túlélte a már sokat emlegetett 1755-ös földrengés pusztítás. Macskaköves sikátorok, aprócska terek és kovácsoltvas erkélyes, fehérre meszelt házak labirintusa emelkedik a Tajo folyó széles torkolatvidékének peremén. Az árus hangosan kínálja a portékáját.





Alfama sajátos vonzerejét a halárusok kora reggeltől hallható kiáltozásai, heves alkudozásai, no meg a szűk utcácskák házai között kifeszített kötélre frissen teregetett száradó ruhák odora adja.





A "lejjebb" fekvő Baixa negyed éles kontrasztot alkot az Alfamával! Vezetőnk elmondja, hogy az 1755-ös földrengést követően az erőskezű miniszter, Pombal márki építette újjá ezt a városrészt. Megállunk egy pillanatra az emléktárgyakat árusító bolt előtt.





Hogyan építette újjá? Úgy, hogy egymásra merőleges utcahálózatot hozott létre, mely során a tereket pompás sugárutak kötik össze. Az utcai árus itt éppen virágot kínál Portugália bő választékából. Már messziről éreztük a sok-sok általunk ismert és ismeretlen, tengernyi színben pompázó növényözön kellemes, bódító, jellegzetes illatát. Másutt sült gesztenyét, sorsjegyet kínálgatnak; a padokon ülő emberek pedig - akár nálunk - többnyire futballról, politikáról vitáznak.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése