HOGYAN SZÜNTETHETŐ MEG A KUTYA ÁLVEMHESSÉGE? ÚJABB GYÓGYSZER
Meglehetősen gyakran keresik fel a gazdik azzal a panasszal az állatorvost, hogy a kutya nem párosodott ugyan, mégis a tüzelést követő néhány hétre teljesen úgy viselkedik, mintha ellésre készülne.
Az állat viselkedése megváltozik, levert, bágyadt, étvágytalanná válik, máskor meg éppenséggel agresszív lesz, az emlők megduzzadnak, fájdalmassá válnak és megindul a tejtermelés.
Olyan eset is előfordul, hogy bekövetkezett ugyan a párosodás, de nem járt eredménnyel. Kiskutya ugyan nincs a várt időre, azonban a szuka az elléshez készülődik és a tejtermelése is megindul. Ez az álvemhesség.
Az állattulajdonos sürgős segítséget és tanácsot kér.
Az álvemhesség (pseudograviditás) mielőbbi megszüntetése nemcsak azért fontos, hogy az állat kellemetlen tünetekkel és fájdalommal járó tüneteit megszüntessük, de azért is, hogy elejét vegyük azoknak a szövődményeknek is, melyek a tejpangással, emlőgyulladással járnak (tályogképződés stb.), de az utóbbi időben kimutatták, hogy a bántalom prediszponálhatja a csak műtéttel gyógyítható, sőt nem egyszer gyógyíthatatlan bántalmat, a daganatképződést.
MI IDÉZI ELŐ A KUTYA ÁLVEMHESSÉGÉT?
Álanyaságról vagy álvemhességről akkor beszélünk, ha a párosodást követően – sőt még e nélkül is – fogamzás nem következik be, de többnyire a vemhesség időtartamának a lejártával a várt szülés idején megjelenik a tejelválasztás. Ez a kutyák esetében különösen gyakori jelenség.
Valójában az álvemhesség hormonális zavar, mások szerint azonban a kutyák nemi ciklusából adódó élettani jelenség.
A legújabb és a legtöbbek által elfogadott elmélet szerint a jelenség hátterében a megnövekedett prolaktin-koncentráció, illetve a prolaktin iránti fokozott érzékenység állhat.
De mi is a prolaktin? A hipofízis (=agyalapi mirigy) elülső lebenyében termelődő hormon, melynek számos hatása ismert.
1. Fontos szerepet játszik a szuka emlőmirigy-állományának kifejlődésében, a tejtermelés megindulásában, és részben a tejtermelés fennmaradásában is. A prolaktin a nem vemhesült, de álvemhesség tüneteit mutató kutyában is hasonló mértékben termelődik.
2. A vemhesség második felében a sárgatest fenntartásával szerepet játszik a vemhesség megőrzésében.
3. Az idegrendszerre gyakorolt hatása révén felelős az anyai magatartás kialakításáért.
4. Gátolja a tüszőérést, és ily módon szabályozza a petefészek ciklikus működését.
MIÉRT TARTJA TÖBB SZAKEMBER IS A KUTYÁK NEMI CIKLUSÁBÓL ADÓDÓ ÉLETTANI JELENSÉGNEK?
Azért, mert a mai kutyák ősei, a farkasok esetében ez a fiziológiás (=élettani) jelenség előnyt jelent a populáció növelésében vagy stabilizálásában oly módon, hogy a nem vemhesült nőstények képesek voltak szoptatni és felnevelni a falkavezér nőstény kicsinyeit vagy az esetleg árván maradt kölyköket is.
A „pótmamák” szervezetében az említett hormon kezd termelődni, mely az anyai ösztönök felerősítése mellett az anyatejképződésre is serkentő hatással bír. A kiválasztott nőstények szervezetében a vemhesség végső szakaszára jellemző változások zajlanak le. Lehetővé válik tehát, hogy a vezér farkasnőstény kölykeit az álvemhes ivartársak szoptassák és felneveljék. Genetikailag meghatározott egyes vérvonalakban, fajtákban az álanyaság kialakulása. Szignifikánsan kimutatták például, hogy a tacskókban kifejezettebben jelentkezik.
MILYEN SZÖVŐDMÉNYEK FORDULHATNAK ELŐ?
1. Mastitis (=tőgygyulladás).
2. Az endometrium (=a méh nyálkahártyája) hiperpláziája (túltengése). A méhnyálkahártya mirigyes tömlős túltengése a kutyák makacs, olykor nehezen gyógyítható betegsége.
3. Egyéb szaporodásbiológiai panaszok.
4. Többen megfigyelték, hogy bizonyos emlődaganatos kutyák kórtörténetében halmozottan fordult elő az álvemhesség.
Elfogadott tény, hogy minden a tejmirigy hipertrófiájával, hiperpláziájával és/vagy gyulladásával járó állapot PREKANCEROGÉN (rákot megelőző) státusznak tekinthető! Erre való tekintettel megindokolt, hogy még a látványos klinikai tünetekkel járó álvemhesség kezelése is minél előbb megtörténjen.
MILYEN TÜNETEKBEN MUTATKOZIK?
A kutya álvemhessége a gyakorlatban nagyon gyakori, jelentkezése mindig a nemi ciklus egy adott időpontjához kötődik. Általában a tüzelés után 6-10 hét múlva következik be.
1 Az emlők kifejlődnek, és fokozatosan megindul a tejtermelés.
2. A has megnövekszik.
3. Gyakori az étvágytalanság.
4. Az állat viselkedése megváltozik. Levertség vagy ellenkezőleg hiperaktivitás mutatkozik, mely olykor agresszivitásba csap át.
5. Fészekrakás, „kölyökpótlók” keresése. Apróbb tárgyakat a fekvőhelyre cipel, vackot készít, fészkel.
6. Az anyai ösztön kialakulására utal, hogy idegen kutyák kölykeit is szoptatja, gondozza.
7. Az elmondott tünetekkel egy időben a megnövekedett tejmirigyekben megkezdődik a tejelválasztás, ami szintén nem közömbös az állatra, mert a tejpangás erős fájdalommal járó heveny emlőgyulladásra, esetleg tályogképződésre, és amint szó esett már róla daganatképződéshez is vezethet.
MI A TEENDŐ?
1. Mindenekelőtt megjegyzem, hogy a bántalommal járó idegingerületi tünetek enyhülését szolgálja a kíméletes bánásmód, a nyugalom biztosítása, beleértve ebbe a becézés és simogatás mellőzését is.
2. Nagyon fontos a folyadékszegény, sőt -mentes diéta.
3. Ugyancsak a tejelést csökkenti az állat rendszeres mozgatása.
4. A tejtermelés akkor lehet makacs és elhúzódó, ha a szuka önmagát szopja és stimulálja. Ennek meggátlására célszerű „gallért” felhelyezni mindaddig, amíg az elapasztás nyilvánvalóvá nem válik.
5. Álvemhes és bőségesen laktáló (tejelő) kutyáknál az izgalmi tünetek csökkentésére nyugtatókat lehet adni az állatorvos rendelése szerint.
6. A fájdalmas, felhevült tejmirigyre hűsítő borogatást kell helyezni (állottvizes, ólomecetes, Burow-oldatos borogatás), de erre jól bevált háziszer, ha egy csésze ecetet egy liter vízzel elkeverünk. A borogatás előtt a tejmirigyek bőrét vazelinnel ajánlatos bevonni.
Az eredményességét fokozza, ha a borogatást körkörös kötéssel tartjuk helyben, mert ekkor a tejmirigyekre és a vérerekre gyakorolt nyomás is kedvezőtlenül befolyásolja a tejképződést.
7. A hüvely ebben az időszakban nyitott, a fertőződés veszélye miatt nem szabad a kutyát fürdetni.
ORVOSLÁS
Újabban forgalomba került az állatorvosi vényre kapható GALASTOP-oldat kifejezett és hosszan tartó prolaktin szekreciót gátló készítmény.
A prolaktin szekreciójának gátlása révén az álvemhesség tüneteinek (beleértve a tejszekréciót és a megváltozott viselkedést is) mérséklődését, az állat állapotának gyors normalizálódását, valamint a tejtermelés gyors megszűnését és az emlőmirigyek méretének csökkenését eredményezi.
Szájon át, az eleségbe keverve kell adni, testtömeg-kilogrammonként naponta 0,1 milliliter (=egy tized milliliter = 3 csepp) gyógyszert 4-6 napig az állat klinikai állapotától függően.
Hányás vagy étvágytalanság esetén a kezelést csak akkor kell megszakítani, ha a hányás súlyos mértékű.
Ugyancsak az álvemhesség megszüntetésére adható a BRK WERFFT CHEMIE tabletta. Adagja: naponta 1 tbl. 5 ttkg-ra számítva, az eledelhez keverve.
(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából 2007. júliusában a Kistermelők Lapja hasábjain.)
