Tajvan 1.

LÁTOGASSUNK EL A KISEBB KÍNÁBA, TAJVANRA!

Formóza, a szépséges sziget

Hongkongi átszállással alig 2 órás repülés után megérkeztünk Formóza szigetére - vagy ahogy kínaiul mondják - Tajvanra. Kína dél-keleti pontjától, partjaitól a mindössze 150 km széles Taiwani-szoros választja el.

Bár Tajvan közel van a kínai szárazföldhöz, tájképe mégis eltér attól: a buja erdőkkel fedett belső, magas hegyvidéket keskeny, lapos, parti síkság veszi körül homokos partokkal és erdőkkel. A szigeten észak-déli irányban végighúzódó tajvani-hegység a keleti partról meredeken emelkedik ki; legmagasabb pontja a 3997 méteres Jü-san (Jáde-hegy). A hegység nyugati oldala enyhe lejtéssel ereszkedik a dűnékkel és lagúnákkal szegélyezett parti síkságig. A sziget legészakibb része, a főváros, Tajpej környéke vulkanikus terület. A Jangmingsan Nemzeti Park (Tajpejtől északra) vulkáni hegyeiről, kénes krátereiről, tavairól, folyóiról nevezetes.

Első utunk a Nemzeti Múzeumba vezet, ahol Kína évezredes értékeit őrzik, melyek végigvezetnek Kína 5000 éves kultúrájának történetén. Elámulunk azoktól a csodálatos porcelánoktól, arany- és ezüsttárgyaktól, vértektől és pompás harceszközöktől, melyekben gyönyörködhettünk. Halljuk, hogy a 4800 ládányit kitevő gyűjtemény, amit idemenekítettek, 20 ezer darabból áll. Az évezredes nemzeti kincseket évszázadok során már számtalanszor kellett menekíteni, miközben számos pótolhatatlan darab el is pusztult vagy elveszett.

Ki áll ezen a hatalmas talapzaton? A haza megmentőjének és felvirágoztatójának tartott államférfi Csang Kaj-sek, aki e gyűjteményt megmentette. A kincseket 1931-ben a japánok elől Pekingbe szállították, majd mikor 1936-ban Pekinget is fenyegette a japán, Nankingba került.

Tajpejben vagyunk, tehát a nemzeti Kína fővárosában. És mi alkotja ma e szigetállamot? Formóza szigete és a körülötte levő és a fennhatósága alá tartozó mintegy 70 kisebb sziget. Ezt alapította az idemenekült Csang Kaj-sek és a vele érkező másfél millió híve és katonája.

Mikor jelentek meg a szigeten először a kínaiak? Csaknem 2000 évvel ezelőtt kezdtek beszivárogni a szigetre, majd másfél évezred múltán megjelentek a portugál kereskedők. Ők nevezték el Formózának, ami magyarul széséges szigetet jelent. És végül is mekkora ez a szigetállam? Kisebb is hazánknál meg nagyobb is. Kisebb, mert a területe csak 36 ezer négyzetkilométer, de nagyobb is, mert lakóinak száma több mint 20 millió! Ahol most vagyunk Tajpejben, a mindössze fél budapestnyi területű fővárosban 3 milliónyian laknak.

Hogyan lett e parányi ország ipari nagyhatalom? Sokáig, 1965-ig mezőgazdasági profilú ország volt, de a szorgalmas nép, az olcsó munkaerő, a természeti kincsei (így többek között a kőolaj és a földgáz) és nem utolsósorban a japán és amerikai szupertechnika nagy lendületet adott az ipari fejlődésre.