A KUTYA, MACSKA HELMINTÓZISAI (férgessége) II. RÉSZ
A Kistermelők Lapja előbbi számában olvashattuk, hogy a kutya és macska bélcsatornájában számos parazita tartózkodik, melyek sokszor semmiféle betegségre utaló tünetet nem okoznak, máskor csak enyhe klinikai tünetekkel járnak, olykor azonban (pl. orsóférgesség) akár a kiskutya elhullását is okozhatják.
Egy azonban biztos, nevezetesen, hogy a parazitás fertőzöttség – bármilyen külső tünetekben is manifesztálódik – súlyos veszélyt jelent az állat környezetésre, állatra, emberre egyaránt, mert a fertőzött állat által ürített sokezer pete nagyfokban szennyezi a környezetet, így más háziállatok vagy éppenséggel az ember súlyos megbetegedését okozhatja. Ezek a helmintózisok többnyire zoonózisok, tehát állatról emberre terjedő betegségek.
Az előbbiekben a kutya és macska fonálférgességeit (orsóférgesség, ostorférgesség, kampósférgesség) ismertettük, ezúttal pedig a kedvenc társállatainkban található különféle galandférgekről, a TAENIA nemzetségbe tartozó „szalagférgekről”, az uborkamag alakú galandférgekről (DIPYLIDIUM CANINUM) és a kutya háromtagú galandférgéről (ECHINOCOCCUS GRANULOSUM) fogunk szót ejteni.
A GALANDFÉRGEKRŐL ÁLTALÁBAN
A galandférgek alakja – különösen, ha sok ízből tevődik össze – szalagszerű. A szalagnak elülső vége rendszerint vékony, hátrafelé viszont fokozatosan szélesedik. A vékony elülső része kezdetén található a többnyire gömbölyded alakú feji rész, a SKOLEX, a galandféregnek az a része, melyből az egész láncolat kinő. A fejen vannak a szívókák és horgok.
A skolexet az ízelt testtel gyakran rövidebb-hosszabb nem ízelt rész, a nyak köti össze. Az ízelt test a fajok szerint változó számú ízből áll. Ezek fokozatosan nagyobbodva és ivarérettségre szert téve négyzet alakúvá válnak. Ezek az ízek csupán petéket tartalmaznak. Az érett ízek a láncolatról leszakadnak és kiürülnek, helyüket pedig a skolexből újra kisarjadzó s fokozatosan a fajra jellemző nagyságúvá növő ízek foglalják el, majd ezek is leszakadnak és újabbak képződnek a helyükbe.
Nagyságuk változatos. Vannak alig néhány milliméteres, 3-4 ízből álló fajok pl. az Echinococcus granulosus, a kutyának a háromtagú galandférge, viszont nem ritkák a több méter hosszúságú, többszáz, esetleg több ezer ízből álló fajok sem, pl. a Taenia solium.
A köztigazdák által, a fertőzésre alkalmas peték felvétele után, azok emésztőcsövében a burkaikból szabaddá váló, úgynevezett onkoszférák behatolnak a nyálkahártya mélyére, majd a véráram vagy a nyirokkeringés útján végleges helyükre kerülnek (máj, tüdő, agy, szív, hashártya stb.), ahol kifejlődnek a fertőző lárvák, a hólyagférgek, melyek a skolexet tartalmazzák.
Az úgynevezett hólyagférgek általában valaminő köztigazdában fejlődnek ki, majd e hólyagokat tartalmazó szervet elfogyasztja a kutya, és annak vékonybelében kifejlődik az ivarérett galandféreg, mely hamarosan megkezdi a peték ürítését.
NÉHÁNY GYAKORIBB TAENIA FAJ ÉS AZOK KÖZTIGAZDÁI
1. A TAENIA HYDATIGENA hólyagférgei a sertés és a juh májában indulnak fejlődésnek, és mintegy két hónap alatt ezeknek az állatfajoknak a hasüregében akár diónyi nagyságú hólyagférgekké fejlődnek.
2. A nyúl hasüregében fejlődik hólyagféreggé, a fél-egy méter hosszúságúra is megnövő fogazott szélű láncolatot képező TAENIA PISIFORMIS lárvaformája.
3. Hasonló hosszúságú a TAENIA MULTICEPS, mely a juh és szarvasmarha agyában fejlődik hólyagféreggé, és az állatok jól ismert kergeségét okozza.
4. A TAENIA SERIALIS, mely ugyancsak megbetegítheti az embert is, hossza 20-70 cm. Köztigazdái a nyúlfélék és egyéb rágcsálók, de olykor más emlősállatok is.
Ezúttal a hólyagférgek az izom közötti és a bőr alatti kötőszövetben alakulnak ki.
5. A macska leggyakoribb galandférge a 15-16 cm hosszúságúra megnövő TAENIA TAENIAEFORMIS, melynek hólyagférge az egér, patkány és mókus májában fejlődik ki.
TÜNETEK – ORVOSLÁS
A galandférgességnek általában nincsenek klinikai tünetei. Súlyosabb esetekben a kutya általános állapota romlik, kedvetlen, szőrzete fénytelenné válik. Olykor hasmenés, időnként nyugtalanság észlelhető.
Gyakran a bélsárral kiürülő féregízek hívják fel a figyelmet az állat fertőzöttségére. A friss galandféregízek opálos fehér vagy rózsaszínűek, laposak, négyszögletesek. Horgukkal megkapaszkodva, esetleg araszolva mozognak. Száraz állapotban az ízek áttetsző sárgás vagy piszkosfehérek, rizsszem formájúak.
Gyakori jelenség a kutya ún. szánkázása. A mozgó ízek a végbél körül ugyanis visszamaradhatnak, és irritálhatják az állatot, mely csúszkálással igyekszik tőlük és az általuk okozott viszketéstől megszabadulni.
A galandférgek elhajtására számos készítmény kapható (Aniprantel, Drontal, Pratel tbl. stb.), melyeket a mellékelt utasítás szerint kell alkalmazni.
AZ UBORKAMAG ALAKÚ GALANDFÉREG (DIPYLIDIUM CANINUM)
A 30-50 cm hosszú, 80-100 ízből álló parazita a kutyában leggyakrabban előforduló galandféreg. Az utolsó ízek vöröses színűek, hasonlítanak az uborkamagra, innen kapták a nevüket.
Az ízek a végbélből kivándorolva egy ideig a talajon is vándorolnak. Köztigazdájuk a bolha. Ugyancsak a zoonózisok közé tartozik, mert a lárvák az emberben is galandféreggé fejlődhetnek.
FEJLŐDÉSMENET
Az ízek előbb-utóbb leszakadnak a láncolatról, a külvilágra kerülnek, ott szétesnek, majd a kiszabadult galandféregpeték a bolhalárvákba kerülnek. A levált ízeket vagy a petecsomókat a kutya vackában levő bolhalárvák elfogyasztják. Egy bolhában akár 20-25 cisztiserkoid is lehet (lárvaforma).
A kutya bolházkodás közben a bolhát szétrágja és lenyeli, benne kifejlődik a galandféreg, amelyből kb. három hét múlva már ürülnek is az érett ízek.
Az ember is megfertőződhet oly módon, hogy a kutya simogatása közben, annak szőrzetén levő, szétrágott, fertőzött bolhák maradványai az ember kezére (kézmosás elmulasztása), és onnan a szájba kerülhetnek! Elsősorban a gyerekek veszélyeztetettek.
TÜNETEK – VÉDEKEZÉS
Igaz, hogy a féreg skolexe a bélbolyhok alapjáig lehatol, és így mechanikailag károsítja azokat, még a súlyosabb mérvű invázió is tünetmentes marad. Az érett ízek kivándorlása a végbélnyíláson keresztül viszkető érzést vált ki, ezért ilyenkor a kutyák az ülepükön „szánkáznak”. Gyakran ez hívja fel a kutya fertőzöttségére a figyelmet.
Amint az előbbiekben olvashattuk, ezek a férgek az emberben is kifejlődhetnek és gyomor- illetve bélpanaszokat, valamint a mérgező anyagcseretermékek felszívódása következtében általában enyhébb idegrendszeri tüneteket okozhatnak.
A dipylidiózis megszüntetésére többek között az előbbiekben már ismertetett gyógyszerek eredményesen alkalmazhatók. A fertőzöttség felszámolásának fontos előfeltétele, hogy a bolhásságot is megszüntessük.
A macska fertőzöttségét a DIPYLIDIUM OERLEYI féreg okozza, mely 15-20 cm hosszú láncolatot képez. A galandférgek elhajtására többek között alkalmazható a CESTAL CAT tabletta a mellékelt utasítás szerint. Fontos, hogy az állatokat a tabletta beadása után 24 óráig zárt helyen tartsuk, és az ürített bélsarat, férgeket, féregízeket elégessük.
A HÁROMTAGÚ GALANDFÉREG (Echinococcus granulosus)
A legnagyobb gazdasági veszteséget, valamint az ember egészségét leggyakrabban és legsúlyosabban veszélyeztető galandféreg az Echinococcus granulosus. A kutyában élősködő apró féreg mindössze 3-6 mm hosszúságú és 3 ízből áll.
A súlyos veszteséget a féreg által termelt és a kutya bélsarával a külvilágra kiürülő sokezer petéből a különféle háziállatokban és az emberben kifejlődő diónyi-ökölnyi fertőzőképes hólyagok okozzák.
A kutya fertőződése a fertőzőképes hólyagok elfogyasztása útján történik, melyekből a kutyában hét hét alatt fejlődik ki az érett, további peteürítésre alkalmas galandféreg, az E. granulosus.
A HÓLYAGFÉRGESSÉG KIALAKULÁSA
A kutya vékonybelében élősködő kicsiny galandférgek még akkor sem okoznak klinikai tüneteket a kutyában, ha tömegesen vannak jelen. Tehát még a súlyosan fertőzött kutya is egészségesnek látszik.
A komoly veszélyt, egészségkárosodást a galandférgek petéiből kifejlődő hólyagok okozzák. Azokban az állatokban, melyek a petéket valaminő módon felveszik, így a sertésben, juhban, szarvasmarhában, nyúlban stb., sőt akár magában az emberben is.
A galandférgek sokezer petét termelnek, melyek a kutya bélsarával a külvilágra kerülnek. A féregről időnként az utolsó íz leválik és – petékkel telve – a bélsárral kiürül.
A külvilágra került peték a legelő füvével, a szénával, az ivóvízzel, a takarmánnyal vagy egyéb módon bekerülnek a fogékony állat, vagyis a köztigazda emésztőcsövébe. Itt az emésztőnedvek hatására kiszabaduló ébrények, az ún. onkoszférák a vérárammal vándorlásnak indulnak. Többségük elakad a májban, mások eljutnak a tüdőbe vagy akár más szervekbe, és itt máris megkezdődik a hólyagképződés.
A hólyagférgek a koruktól függően lehetnek borsó, mogyoró, hathónapos koruk után már kisdió nagyságúak, de akár lúdtojásnyi nagyságúra is növekedhetnek.
A hólyagok vagy a szervek felületén, vagy mélyen, azok állományában helyezkednek el, lehetnek egyedülállók, de ha több van belőlük, akár dudorosan össze is nőhetnek.
A hólyagokban folyadék van és azokban több, általában 20-30 szürkésfehér szemcsét láthatunk, amely nem más, mint egy-egy galandféreg feji része, vagyis skolexe. Ha a kutya a hólyagférget elfogyasztja, a hólyagban levő féregfejek (skolexek) szabaddá válnak, és mindegyikből egy-egy galandféreg fejlődik ki. Miután pedig egy-egy hólyagban több skolex is van, egyetlen hólyag elfogyasztása is elegendő ahhoz, hogy akár 20-30 galandféreg is kifejlődhessen a kutyában.
HOGYAN FERTŐZŐDHET MEG AZ EMBER?
Az ember minden esetben a kutyától, helyesebben a kutyából kiürülő petékkel fertőződhet. Ne feledjük, hogy a kutya sok helyen bejáratos a szobába, konyhába, nem egyszer a gyerekek kedvenc játszótársa.
A féreg petékkel telt, alig 2 mm hosszúságú érett íze az ürülékkel távozik az állatból. Sokszor azonban ez nem esik le a földre, hanem odatapad a kutya végbelének a tájékára, és ott viszkető érzést kelt.
Az állat dörzsöli, nyalogatja, harapdálja e testrészét, miközben peték tapadhatnak többek között a kutya orrára is. Nem egyszer a kutya megnyalja a gyereket, és egyidejűleg a petéket is átragasztja a játszótársára.
A kutya ürülékével fertőződhetnek a salátafélék, zöldségfélék, a földközelben termő gyümölcsök stb. Nemcsak a kézmosás nagyon fontos, de ezeknek a termékeknek az alapos megmosása is felhasználás előtt.
Az ember emésztőcsövében is az emésztőnedvek segítségével szabadulnak ki a petékből az onkoszférák, és a vérárammal a legkülönfélébb szervekbe kerülhetnek (májba, tüdőbe, vesébe, hasnyálmirigybe, agyvelőbe, csontokba stb.), majd e szervek súlyos betegségét idézik elő, mely akár halálos kimenetelű is lehet.
A HÓLYAGFÉRGES FERTŐZÉS KÖRFORGÁSA
A betegség kialakulásához mindenképpen egy körforgásra van szükség.
1. A kutyából kiürülő petéket fel kell venni a köztigazdának (sertés, juh, szarvasmarha, sertés stb.), hogy abban kifejlődhessenek a galandférgeket (skolex) tartalmazó hólyagok.
2. Ezeket a hólyagokat kell elfogyasztani a kutyának, hogy a bélcsatornájában a hólyagokból szabaddá váló skolexekből kinőhessenek a galandférgek, melyek azután ivarérettekké válva a peték tömkelegét juttathassák a külvilágba.
3. Ezek a peték alkalmas gazdába jutva ismét hólyaggá fejlődnek. Amennyiben ezt a fertőzési láncot megszakítjuk, elejét vehetjük a galandférges fertőzésnek.
VÉDEKEZÉS – ORVOSLÁS
1. A kutya fertőződésének megakadályozása oly módon, hogy pl. a sertésvágások során azokat a szerveket (máj, tüdő stb.), amelyekben hólyagot találunk, semmiképpen se dobjuk oda a kutyának, hanem gondosan semmisítsük meg.
2. A kutya fertőzöttségének a megszüntetésével is megszakítható a fertőzési ciklus oly módon, hogy hatékony féreghajtóval kezeljük a kutyát, majd az ürülékét gondosan megsemmisítjük. Erre hatékonyan alkalmazhatjuk többek között az előbbiek során már ajánlott féreghajtó szereket.
3. Olyan módon is meggátolhatjuk a hólyagférgesség fellépését, ha megakadályozzuk a fogékony állatok vagy más szóval a köztigazdák fertőződését.
A fertőzés lehetősége ugyanis a minimumra csökken, ha ezek az állatok nem jutnak hozzá a kutya által ürített galandféreg petékhez, mert pl. a kutyát kötve tartják, és a tartási helyüket rendszeresen tisztogatják, és az ürüléket megsemmisítik.
Vannak olyan országok, ahol nagyon szigorúan veszik a kutyák ürülékének eltávolítását a közterületeken, játszótereken stb., ami bizony a gazdi feladata. Elhanyagolása esetén nagyon súlyos büntetést szabnak ki!
Ne feledjük, hogy a sertések közé bejáró, vagy azok takarmányából is fogyasztó kutya fertőzheti a sertések környezetét, az etető- és itatóedényeket is. Bizony ilyen körülmények között a galandférgekkel fertőzött kutya súlyos veszélyt jelent a háziállatainkra, és mindenekelőtt a fertőzés közvetítésében legfontosabb szerepet játszó sertésre.
Amint láthattuk a kutya galandférgessége nemcsak a háziállataink, de az ember egészségét is súlyosan veszélyeztetheti, fokozott gondot kell fordítani a helmintózis megelőzésére és leküzdésére.
(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők lapjában 2009. márciusában.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése