A macska toxoplazmózisa, fűevése

A MACSKA TOXOPLAZMÓZISA, FŰEVÉSE

Több Olvasónk is megtisztelt érdeklődő kérdésével telefonomon, melyek közül kettőre – mely problémák több ízben is felvetődtek a gyakorlatomban – a Lapunk hasábjain keresztül is válaszolok úgy gondolva, hogy közérdeklődésre tarthatnak számot.

M. Sándorné Barcsról elmondta: olvasta, hogy a macska veszélyes lehet az állapotos kismamákra. Erre reagálva a férje kedvenc cicáját el akarja altatni. A betegségről szeretne többet tudni, mert bár fél a fertőzéstől, de a cicát is szeretné megtartani.

S. Csilla Hatvanból azt kérdezte, hogy betegséget jelent-e, hogy mindkét kedves cicája reggelente, amikor kiszabadulnak az udvarra, azonnal futnak az udvar füves területére, és a szó szoros értelmében legelni kezdik a füvet. Rövid legelés után azonban öklendeznek és hánynak. Vajon ez rossz szokás vagy valamilyen betegség?

A TOXOPLAZMÓZISRÓL. MIÉRT VESZÉLYES A MACSKA?

A toxoplazmózis világszerte elterjedt parazitás betegség. A bántalom okozója egy aprócska parazita, egy véglény a Toxoplazma gondii, ami már egy évszázaddal ezelőtt ismertté vált, azóta pedig 300-nál több emlős és 60 féle madárfajból is kimutatták.

Nagyon fontos tudni, hogy a toxoplazmákkal, ezekkel az apró véglényekkel fertőzött macska a kórokozó ürítésével veszélyt jelent a kismamákra, de azt is tudni kell, hogy a fertőzés nemcsak a fertőzött macskával való közvetlen kapcsolat, de a macska által ürített kórokozóval fertőzött mosatlan zöldség és gyümölcs vagy a cisztákkal fertőzött kellően nem átsütött vagy megfőzött pl. sertéshús vagy akár a fertőzött kellően nem átsütött vagy megfőzött pl. sertéshús vagy akár a fertőzött kecske esetleg juh forralatlan tejével is bekövetkezhet.

Csak 1937-ben derült ki, hogy az emberre veszélyes. Terjedési módját valamint, hogy a bántalom legfőbb terjesztője a macska, csupán néhány évtizeddel ezelőtt, 1969-1970-ben sikerült tisztázni.

Bebizonyosodott ugyanis, hogy a macska a toxoplazmáknak nemcsak közti-, hanem végleges gazdája is lehet, mivel ivaros szaporodása kizárólag csak a macskában és a macskafélékben lehetséges.

MIÉRT VESZÉLYES A MACSKA?

Ezt könnyen megérthetjük, ha tudjuk, hogy a toxoplazmák életciklusa két részből áll. Az egyik a köztigazdák szervezetében osztódással történő ivartalan szaporodási fázis (szarvasmarha, juh, kecske, sertés stb.), melynek eredményeként a szervezetükben szöveti ciszták alakulnak ki ugyan, de ezek az állatok – szemben a macskákkal – sohasem ürítenek toxoplazma oocisztákat (= petéket), melyekkel a környezetüket fertőzhetnék.

Nem így a macskák, melyeknek a vékonybelében az ivartalan szaporodás ivaros szaporodásban folytatódik, melynek eredményeként oociszták keletkeznek és ürülnek, melyek a környezetbe kerülve a köztigazdák (és így az ember) fertőződését idézik elő.

HOGYAN TÖRTÉNIK A FERTŐZŐDÉS?

A háziállataink vagy a sporulált oociszták felvételével vagy a ciszták elfogyasztásával fertőződnek.

A macska fertőződése már többféleképpen is bekövetkezhet. Nevezetesen más macskák ürülékének elfogyasztása útján, melyek toxoplazma oocisztákat tartalmaznak. Olyan zsákmányállatok (főként egér) vagy húsféleségek elfogyasztása útján, melyek szöveteiben a kórokozók tömegeit tartalmazó szöveti ciszták találhatók vagy éppenséggel a fertőzött állatok elfogyasztása révén.

A macskák által ürített oociszták („peték”) valamennyi köztigazda faj fertőződésének lehetséges (háziállat, ember) fertőzési forrásai. A szerológiai vizsgálatok során 80 százalékot is elérő fertőzöttség arra utal, hogy a macskák többsége életében valamikor ürített oocisztákat.

AZ EMBER FERTŐZŐDÉSE

Az ember vagy a sporulált oociszták felvétele (macskaürülékkel fertőzött mosatlan gyümölcs, zöldség, eper, saláta stb.) vagy a húsállatok ún. köztigazdák szöveteiben levő ciszták elfogyasztása, nem kellően hőkezelt juh- és sertéshús (stb.) útján fertőződik.

Igaz, hogy a klinikai tünetekben megnyilvánuló toxoplazmózisos megbetegedés ritka, de a szerpozitiv egyének száma, akik tehát specifikus ellenanyagokkal rendelkeznek, igen magas. Ez pedig azt jelenti, hogy hazánkban a lakosság több mint fele – akár tünetek nélkül – átesett a toxoplazma fertőzésen.

Ez azzal magyarázható, hogy a toxoplazmózis az ép immunrendszerrel rendelkező egyénekben általában tünetmentesen vagy csak enyhe klinikai tünetek mellett zajlik, tehát sokszor észrevétlenül.

MIKOR VESZÉLYES A FERTŐZÖTTSÉG?

Elsősorban az immunhiányos megfelelő ellenálló képességgel nem rendelkező egyénekben jár a fertőzés súlyos következményekkel, valamint a frissen fertőződött várandós nők magzataiban és újszülötteiben.

A terhesség első harmadában bekövetkező fertőződés esetenként vetélést, a terhesség második és harmadik trimeszterében történő fertőződés pedig néha koraszülést, halvaszületést, különféle magzatkárosodásokat (idegrendszeri elváltozások, szemkárosodás, agykamratágulat, értelmi fogyatékosság stb.) okozhat.

Ép immunrendszerű várandós nők esetében tehát a krónikus fertőzöttség egyben a magzat védelmét is jelenti! Hazánkban a várandós anyák mintegy 40 százaléka Toxoplasma-ellenanyag negatív, így csak ők vannak a fertőzés következményeinek kitéve. Ez vérvizsgálattal tisztázható, hisz több országban, így pl. Franciaországban, Ausztriában stb. kötelező a várandós anyák szűrése.

A VÉDEKEZÉS SZABÁLYAI

¶ A macskával történt foglalkozás után alapos kézmosás szappannal.

· A szobában tartott macskák ürülékét felfogó homokot naponta kell üríteni, a tartóját alaposan kitakarítani, havonta fertőtleníteni.

¸ A macskákat tilos nyers hússal etetni.

¹ Gyümölcsöt, zöldségfélét fogyasztás előtt alaposan megmosni.

º A fogyasztásra kerülő húst, tejet hőkezelni.

Az elmondottak ismeretében – úgy gondolom, hogy – nem a cicát kell elaltatni, hanem a fertőződés lehetőségeit kell elkerülni, vagy amennyiben lehetséges, kizárni. A fertőzés ugyanis nemcsak a macskával történő közvetlen kapcsolat során következhet be.

A MACSKÁK FŰEVÉSE

Előre kell bocsátani, hogy a macskák „fűevése” nem kóros jelenség. A városokban gyakran termesztenek tálcán füvet, búzát a macskának, hogy ily módon elégíthesse ki a rostszükségletét, amire a húsevő állatoknak (így a kutyának, vadállatoknak stb.) is szüksége van.

DE MIÉRT HÁNY A MACSKA?

Ezúttal ez sem kóros jelenség, tehát nem gyomorhurut vagy egyéb emésztőszervi betegség jele, hanem egy természetes fiziológiás folyamat is lehet.

Tudjuk, hogy a cicák naponta több órán át „tisztálkodnak”, nyalogatják a szőrüket, és ennek kapcsán bizony nagy mennyiségben szőr kerülhet a gyomrukba, ami viszont tartós emésztési zavart okozhat.

Nos, például a legeléskor jelentkező hányás során az idegen anyagok kiürülnek a gyomorból, mielőtt nagyobb bajt, egészségkárosodást okoznának.

Végül pedig egyetlen megjegyzés! A húsevő állatok sem nélkülözhetik a szénhidrátokat sem. Bizonyítja ezt a tényt is, hogy a vadonélő rokonok a zsákmány eltüntetését éppen a magas szénhidráttartalmú belsőségek (belek, máj, gyomor) elfogyasztásával kezdik el, nem pedig a prédaállat húsának a szétmarcangolásával.

(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2010. júniusában.)