2012. május 20., vasárnap

London 5.

EGY HÉTVÉGE LONDONBAN
(1982. Karácsony előtt)
Érdemes hajókirándulást tenni a Temzén




Az Angol Bank templomra emlékeztető épülete a city szívében van. Nagyszerű palota korinthoszi oszlopokkal, de biztonsági okokból nincsenek ablakai, tetővilágítása van. A pénzügyi negyed hatalmas palotái a Deli Bank és a Shell központ. Valamikor a pénzügyi világ sorsát innen intézték. Viktória királynő idejében itt volt az óriási világbirodalom hatalmi és pénzügyi ütőere, de hát mindez már a múlté, hisz ma már maga az angol font is elég beteg.





A Temze folyón felúsztak a világtengerek legnagyobb hajói is, és ontották messzi földek árukincsét a raktárakba. A parton szaporodtak a dokkok, és London a világkereskedelem egyik központja lett és maradhatott. Innen indultak el a hírhedt angol kalózok és a híres brit felfedezők hajói. Bár London ködös romantikája már a múlté, a levegő tisztaságát szigorú rendelkezések óvják. Ennek ellenére a nagy erőművek környékén néha olyan párás-ködös az ég, mint valami impresszionista festményen. A modern London új, hatalmas épületeit látjuk: bankok, biztosító társaságok, szállodák, paloták sora. A szállók szobái tárgyaló telefonnal felszereltek, perceken belül elérhető minden világrész, és a szobában kagylóhasználat nélkül lehet beszélni.





Érdemes hajókirándulást tenni a Temzén, elsuhanni London régi épületei, szegényes lakótelepei és szaporodó felhőkarcolói mellett. A városból kijutva már az üdén zöldellő bokrokat látjuk. A Tower Bridge környékén vetett horgot Scott kapitány, a híres sarkkutató hajója, mely most múzeumként szolgál. A fekete hajó a Discovery, körülötte több használatban levő iskolahajót is láthatunk.





A Tower híd mellett előtűnik a híresen hírhedt komor vár, a Tower, a királyok pompás lakosztályával és a véres toronnyal, mely oly sok kínról és szenvedésről tudna mesélni. A Temze legérdekesebb hídját, a folyót a Tower falai alatt átívelő, 1886-tól 8 esztendő alatt épült Tower Bridge-et látjuk. A híd masszív gótikus tornyai stílusosan illeszkednek a környezetbe.





Ez a Temze legalacsonyabb hídja. Naponta több, mint 10 ezer jármű halad át rajta. Középső része rendszeresen felemelkedik, mint egy középkori vár felvonóhídja. Az egész művelet mindössze másfél percig tart, a műveletet duda jelzi a járműveknek. Dagály idején így nyitnak utat a tenger felől érkező hajók előtt.





A Megyeháza a város fejének, a Lord Mayornak a székhelye. Még a király is köteles formális engedélyt kérni a Lord Mayortól, ha belép a citiybe, ő pedig annak határán várja.





A Whitehallban vagyunk, a minisztériumok utcájában. Az admiralitás épületét látjuk, mely urai sokáig döntő módon beleszóltak a világpolitikába lévén Anglia tengeri nagyhatalom. A Whitehall téren van a lovastestőrök laktanyája, mely még az 1750-es években épült, és minden nap délelőtt 10 órakor komoly ceremóniával történik az őrségváltás. Ha továbbmegyünk, a Szent Martyn térre érünk, ahol valamikor nagy halaspiac volt - ma kedves és impozáns pihenőhely.





Zöld és csodaszép üde az angol gyep színe, melyből feltűnően sok van a város kőrengetegében. A mai London nagy része helyén valaha királyi vadaskertek húzódtak többszáz négyzetkilométeres területen. A belvárosi szállodasor nem a turisták pénztárcájához méretezett, pedig sok kiránduló megfordul Angliában. 15 esztendővel ezelőtt 236 millió fontot hoztak a külföldi utazók, és 275-öt költöttek az angolok külföldön. Ekkor ők is szabályozták a magánutazásra külföldre vihető összeget. Évente kb. 4 millió turista keresi fel az országot... És milyenek a munkásnegyedek? A szegényebb városrészekben a házak vakolatlan vörös téglából épültek, amit az eső és a szmog együttes erővel patináztak rozsdaszínűre.





De a citiyben még ma is a fekete a divat, és van, aki megengedheti magának, hogy a legdrágább közlekedési eszközön, fiákeren utazzon. Fekete a reggelente hivatalba siető tisztviselők keménykalapja, zakója, nyakkendője és az elmaradhatatlan férfiesernyők, melyek egyszerre töltik be a státusz szimbólum és a praktikus kellék szerepét. Mi is kipróbáltuk az emeletes buszt, mely kevésbé volt praktikusabb és alig olcsóbb a földalattinál. A nejem éppen elfoglalta a helyét. A tilosban parkolást Londonban még szigorúbban veszik, mint nálunk! Sok rendőrnőt láttam, aki szorgalmasan irogatta fel a szabálysértő gépjárművek rendszámait...

2012. május 19., szombat

A Clostridium okozta betegségek III.


CLOSTRIDIUMOK ÁLTAL OKOZOTT BETEGSÉGEK III.
Lapunk utóbbi számaiban olvashattuk, hogy a clostridiumok által okozott betegségek enterotoxaemiák, intoxikációk vagy gázödémák formájában lezajló bántalmak, melyeket a fakultatív pathogén, a talajban és bélsárban egyaránt megtalálható Clostridium-fajok idéznek elő. A betegségek nemcsak hazánkban, de világszerte előfordulnak, és olykor nagyon súlyos veszteségeket okoznak.
A clostridiumok hosszú, vaskos, pálcika alakú, többnyire Gram-pozitív anaerob spóraképző baktériumok, melyek természetes előfordulási helye a talaj, a különféle házi és vadonélő emlős, valamint madárfajok, továbbá az ember bélcsatornája.
Azt is olvashattuk, hogy a baktériumok súlyosan mérgező toxinokat termelnek, és ha bizonyos hajlamosító körülmények között felszaporodnak, nagy gazdasági veszteséggel járó mérgezést okozhatnak. Olykor a toxikózis heveny vagy túlheveny lefolyása miatt a gyógykezelés eredménytelen. Hazai eseteket idézve jó példákat olvashattunk mindezekről többek között a juhok enterotoxaemiája, a bárányvérhas vagy a szopósmalacok fertőző elhalásos bélgyulladása ismertetése során.
A clostridiumok azonban súlyos megbetegedéseket okozhatnak más fajú állatokon (nyulak, baromfi, lovak stb.) sőt esetenként az ételmérgezések során a Clostridium botulinum toxinja az ember olykor nagyon veszélyes megbetegedését is okozhatja.
A továbbiakban ezekről a megbetegedésekről, a fertőzésről, a betegség tüneteiről, a gyógyítás lehetőségeiről és a védekezés módozatáról fogunk szót ejteni.
A HÁZINYÚL HASMENÉSE A LEGGYAKORIBB BÁNTALOM
Házinyúl tenyésztéssel foglalkozó olvasóink nagyon gyakran panaszkodnak, hogy a nyulak olykor csillapíthatatlan hasmenésben betegszenek meg, étvágytalanná válnak, lesoványodnak és elhullanak.
A hasmenéses bántalmak nagyfokú elterjedtségére utal, hogy se szeri se száma azoknak a közleményeknek, vizsgálatoknak és megfigyeléseknek, melyek a házinyúl emésztőszervi betegségeivel foglalkoznak.
Számos kiváltó oka lehet a gyomor-bélnyálkahártya bővérűségének, az emésztőnedv-elválasztási zavarának és a gyomor-bélmozgások rendellenességeinek, melyek következménye a hasmenés.
A hasmenéses bántalmak leggyakoribb oka a coccidiosis, de a kedvezőtlen takarmányozás és tartási valamint higiéniás okok mellett számos egyéb fertőző bántalom is okoz hasmenést, amit különböző kórokozók idéznek elő, pl. colihasmenés, Rodentiózis, Camphylobacteriosis stb., melyek közül ezúttal a clostridiumok által előidézett, súlyos hasmenéssel járó bántalomról, a Tyzzer-féle betegségről fogunk szót ejteni.
A HÁZINYÚL TYZZER-BETEGSÉGE
Igen komoly hasmenéssel és többnyire elhullással járó, baktériumok által okozott betegség, ami fellépése során az egész süldőállományt akár néhány nap alatt „elsöpörheti”. A hevenyen lezajló, súlyos hasmenéssel és csaknem mindig elhullással járó fertőző betegséget első ízben Tyzzer professzor 1917-ben egerekben észlelte az USA-ban, és először ő írta le a bántalmat. Előfordulását azóta már több emlős állatfajban is észlelték, így a háziállatok közül csikóban, macskában, kutyában is. Házinyúlban való jelentkezéséről ALLEN és munkatársai 1965-ben adtak hírt. A betegség hazánkban történő előfordulásáról VETÉSI professzor számolt be 1982-ben.
A KÓROKOZÓ
A nagyon súlyos veszteséget okozó gyilkos kór előidézője a Bacillus piliformis, újabb nevén CLOSTRIDIUM PILIFORME egy 5-10 μm hosszú, pálcika alakú, spórás, körülcsillós baktérium, mely intracellulárisan (= sejten belül) a fertőzött állatok vakbelének a hámsejtjeiben és a májsejtekben szaporodik. A szöveti metszetekben többnyire Gram-negatívan festődik. A Clostridium piliforme törzsek legalább hat, antigénszerkezetileg egymástól különböző csoportba oszthatók.
A FERTŐZŐDÉS
A fertőzés szájon át következik be, majd a felvett kórokozó elsősorban a süldő nyulakban a bélcsatorna nyálkahártyájának hámsejtjeibe hatol, aminek vízszerű vagy véres hasmenés a következménye. Itt elszaporodik, majd a véráramba kerül, és bejut a májba és a szívizomzatba is, ahol gyulladást és a májban elhalásos gócokat idézhet elő.
A kórokozó gyakran ott van az egészséges nyúl béltraktusában anélkül, hogy bárminemű egészségkárosodást okozna. A hajlamosító körülmények érvényesülése során azonban egyszeriben fellobbanhat a bántalom. A betegség megelőzése céljából tehát a legfontosabb teendő a hajlamosító okok megszüntetése annál is inkább, mert a betegség fellépése során csak a kezdeti esetekben várható eredmény a megfelelő gyógyszerek alkalmazása után.
HAJLAMOSÍTÓ TÉNYEZŐK
A betegség kialakulásához hajlamosító okok (segítő és alkalmi kórokok) szükségesek. Ilyenek:
1. Fiatal, 6-10 hetes kor
2. A takarmány 12 százaléknál alacsonyabb rosttartalma
3. Zsúfolt tartás
4. Kedvezőtlen higiéniás körülmények
5. Szállítás
6. Szélsőséges istálló-hőmérséklet
7. Kokcidiózis
8. Környezetváltozás
9. Vakcináció
10. Immunszuppresszív hatások (az immunreakció elnyomása)
11. Kortizonkezelés
TÜNETEK
A beteg állat bágyadt, elesett, étvágytalan, majd bőséges, vízszerű, olykor véres hasmenés mutatkozik. A megtámadott nyúlállomány nagy része megbetegszik, az elhullási arány pedig nagyon magas, akár 90-95 % is lehet.
Nem ritka, hogy a betegség hirtelen elhullással kezdődik. A házinyulak 1-3 napig tartó vízszerű vagy nyálkás-véres hasmenés után rendszerint tömegesen elhullanak.
BONCOLÁSI KÉP
Boncoláskor a vastagbél (elsősorban a vakbél) fala vizenyős, savóshártyája alatt vérzések láthatók, a nyálkahártyáján álhártyás (fibrines) gyulladás, olykor elhalásos gyulladás (dysenteria) jelei ismerhetők fel. A vastagbélen kívül álhártyás gyulladás van néha a csípőbélben is.
A májban mindegyik hullában tűszúrásnyi, gombostűfejnyi, mákszemnyi, szürkésfehér elhalásos vagy gyulladásos gócok találhatók. A szívizomzatban is megfigyelhetők olykor hasonlóak (KÉP).
A friss hulla epéjéből vett anyagból sötét látóteres mikroszkópban élénken mozgó pálcikák alakjában is kimutatható a kórokozó.

 Tyzzer-féle betegség. A májban nagyszámú elhalásos gócok.
ORVOSLÁS – VÉDEKEZÉS
A betegség annak kezdeti szakaszában kúraszerűen alkalmazott oxitetraciklinnel (tetraciklinekkel) gyógyítható. Fontos a kokcidiostaticumok megelőző célú alkalmazása is, és megfelelő (14 százaléknyi) nyersrosttartalmú takarmány vagy gyógytakarmány etetése. A gyógyszerek előírása esetleg más vagy újabban forgalomba kerülő készítmények alkalmazása állatorvosi feladat.
A Tyzzer-betegség kórokozója emberben is megtelepedhet és kóros elváltozást okozhat. Célszerű erre is odafigyelni.
A BAROMFI CLOSTRIDIUMOK OKOZTA BETEGSÉGEI
A baromfiban előforduló clostridiumok okozta betegségek közül a fekélyes és elhalásos bélgyulladásnak, a gangrénás bőrgyulladásnak és a botulizmusnak van jelentősége.
A továbbiakban ezekről a baromfiállományokban olykor igen súlyos veszteséget okozó bántalmakról és megelőzési lehetőségeiről fogunk beszámolni.
A BAROMFI FEKÉLYES BÉLGYULLADÁSA
Számos baromfifaj hevenyen lezajló, súlyos hasmenéssel járó betegsége, amely elsősorban a növendékállományokat veszélyeztet. Főként a nagyobb létszámú csirkeállományokban okoz bajt, de előfordul a fürjekben, fácánokban, foglyokban, gyöngytyúkokban, galambokban, állatkertben tartott számos madárfajban és a vadonélő madarakban is.
A bántalmat először az USA-ban MORSE írta le 1907-ben, majd KAKUK számolt be a hazai előfordulásról 1974-ben. Mivel először fürjekben ismerték fel és valóban ezek a legfogékonyabbak iránta, előbb „fürjbetegségnek” nevezték el.
MI OKOZZA?
Korábban a betegséget a Clostridium perfringens különféle típusaira vezették vissza, de ma már általánosan elfogadott, hogy a bántalmat a CLOSTRIDIUM COLINUM idézi elő. A kórokozó széles körben előfordul, s így hajlamosító tényezők hatására bármely állományban jelentkezhet. Leggyakrabban 4-12 hetes csirke és 3-8 hetes pulykaállományokban jelentkezik, de megfigyelték idősebb jércékben, sőt tojótyúkokban is. Amint arról már szó esett, nagyon fogékonyak iránta a fürjek („fürjbetegség”), amelyekben felnőtt korban is tömeges megbetegedést okozhat.
A kórokozó a bélsárral ürül, és a vele szennyezett takarmány, ivóvíz vagy alom felvétele után az állományon belüli fertőzöttség általánossá válik. Ismét hangsúlyozom, hogy a betegség az ellenálló képességet csökkentő, hajlamosító tényezők hatására jelentkezik.
MELYEK A HAJLAMOSÍTÓ TÉNYEZŐK?
Mivelhogy a hajlamosító tényezőknek nagyon fontos szerepük van a betegség fellobbantásában, ezek elhárítása vagy megelőzése a betegség elleni küzdelemben a legfontosabb feladat. Azért is különösen fontos, mert a gyorsan berobbanó és hirtelen elhullásokat okozó kór (rendkívül gyors lefolyása miatt) a leghatékonyabb gyógyszerek alkalmazása mellett is veszteséggel jár, ha már egyszer felütötte a fejét.
Egyébként a betegség gyógyítására ajánlott szerek eredményességét illetően is nagy az ellentmondás, ami a baktériumtörzsek gyakori rezisztenciájára és arra vezethető vissza, hogy a háttérben levő kokcidiózist nem kezelik.
1.) A hajlamosító tényezők közül mindenekelőtt a kokcidiózist kell megemlíteni. De nemcsak a kokcidiumok bélkárosító hatása játszhat jelentős szerepet a bántalom fellépésében, de hasonlóképpen hajlamosít az ún. csirkeanaemia, sőt egy másik (meglehetősen gyakori) bántalom, a fertőző burzitisz vagy más néven az ún. gumborói betegség is.
2.) Bizonyos emésztési rendellenességek is elősegítik a clostridiumoknak a bélben történő elszaporodását. Ebből következik, hogy a takarmányozási hibák igen fontos szerepet játszanak a bántalom előidézésében.
3.) A takarmány mennyiségének hirtelen megemelése, a takarmányadag átmenet nélküli növelése ugyancsak hajlamosít a betegség fellobbantására.
4.) Számos szerző felhívja a figyelmet, hogy már az enyhe takarmánytoxikózisok szintén megteremthetik a feltételeket a betegség kialakulásához. Itt mindenekelőtt a mikotoxinokat tartalmazó takarmányra kell gondolni. Ezekről előbbi Lapszámainkban részletesen tudósítottunk.
5.) bizony kiválthatja a betegség megjelenését a zsúfolt tartás is. Sosem szabad átlépni a brojlercsirkék hizlalás-technológiájában előírt telepítési sűrűséget.
6.) Az elszennyeződött alom ugyancsak hajlamosít a bántalomra. Ezért jelentkezik a baj gyakrabban a mélyalmos tartásban. Itt jegyzem meg, hogy az alom jó állapotban tartásához megfelelő szellőztetésre van szükség. Fokozott gondot kell fordítani tehát a megfelelő higiéniás körülmények megteremtésére.
7.) Előidézhetik a bántalmat mindazon ártalmak, melyek a béltartalom mozgásának a lelassulásához vezetnek. Ilyenkor elegendő idő áll rendelkezésre, hogy a baktériumok felszaporodjanak a bélcsatornában és elősegítsék a betegségek kialakulását.
8.) Gondolni kell arra is, hogy a kiszóródott táp gyakran megromlik, és a csirkék azt felcsipegetve megbetegednek.
9.) Végül megemlítem, hogy az állatok törődése ugyancsak kiválthatja a bántalmat.
MILYEN TÜNETEK MUTATKOZNAK?
Leggyakrabban a 4-12 hetes csirke- és a 3-8 hetes pulykaállományokban jelentkezik a bántalom, de megfigyelték idősebb jércékben, sőt tojótyúkokban is.
Arról már szó esett, hogy nagyon fogékonyak a fürjek iránta, amelyekben felnőtt korban is tömeges megbetegedést okozhat.
A bántalom étvágytalansággal kezdődik, a beteg állatok gubbasztanak, tollazatuk borzolt, szemhéjuk csukott, környezetük iránt apatikusak. Főleg a járvány elején a betegek gyorsan elpusztulnak, így nincs idő arra, hogy ezeknél a bántalomra jellemző tünetek kialakuljanak.
A betegségre jellemző a híg, vízszerű, később csokoládébarna színű bűzös bélsár. A beteg állatok kondíciója hirtelen leromlik, a taraj elkékül. Tojóállományokban a tojáshozam drasztikusan csökken.
Brojlerekben az elhullási arány általában 1-14 százalékos, tojóállományokban 3-10 százalék, de lehet akár ennél magasabb is. A fiatal fürjállományokban pedig olykor a 100 százalékot is elérheti.
MIT LÁTUNK A BONCOLÁS SORÁN?
A nagyon gyorsan lefolyó, ún. perakut esetekben az izmokban és a savóshártyákban apró vérzéseket látunk, a szívburok ödémás. Az emésztőcsőben változó nagyságú, kölesnyi-borsónyi vérzéses alapú vagy szélű fekélyek keletkeznek, amelyek már a savóshártya felől is megfigyelhetők. Ezek rendszerint elszórva helyeződnek, de esetenként főleg a vakbélben összefolynak. A fekélyek kivételesen a vékonybél teljes hosszában is előfordulnak. Szélükön gyors lefolyású esetekben a nyálkahártya ép, elhúzódóbb esetekben a fekélyek körül az ép nyálkahártya-részek fölé emelkedő elhalásos udvar látható, és a fekélyt álhártya fedi.
A fekélyek perforálódhatnak, s ez a hashártya gyulladását, ennek következményeként pedig a belek összenövését okozhatja.
A bélbeli elváltozásokon kívül esetenként a duzzadt máj burka alatt főleg a széli részeken előbb tűszúrásnyi, majd kölesszemnyi éles vagy szabálytalan alakú sárgásszürke elhalásos gócok találhatók. A lép duzzadt, vérbő s olykor vérzéses.
ORVOSLÁS
A gyógyszerek eredményességét illetően a baktériumtörzsek gyakori rezisztenciája miatt nagy az ellentmondás. Az éppen forgalomban levő gyógyszerekről és alkalmazásukról a kezelő állatorvos utasítását kell követni. Megjegyzem, hogy a betegségből kigyógyult állatok gyakran baktérumgazdákká válva veszélyeztetik a velük érintkező fiatal állatokat.
(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2012. áprilisában.)

2012. május 18., péntek

London 4.

EGY HÉTVÉGE LONDONBAN
(1982. Karácsony előtt)
Uniformisok




És hol lakik a királynő? A Buckingham Palotában! Mellette egy 60 holdas, gyönyörű park festői tóval és milliónyi madárral...






Szerencsénk volt, egy katonai dísszemlét pont kifogtunk, ami nem mindennapi látványosság.





Díszes ruhájában, forgós sisakjával szemrebbenés nélkül tűri a fényképezést a királyi lovastestőr. A közelben vannak a királyi lovasgárda laktanyái is, ahol a lovasgárdistákat sok kíváncsiskodó veszi közre.





Mennyi marcona katona őrzi a királynő nyugalmát! Ezek láttán alig fért a fejünkbe, hogy a közelmúltban egy kíváncsiskodó polgár mégiscsak bejutott őfelsége hálószobájába. A palotát eredeti formájában 1703-ban építtette Buckingham hercege, és 60 esztendő múlva vásárolta meg III. György, bár első királyi lakója csak Viktória királynő volt. A palotának 600 szobája van, folyosóinak hossza két és fél kilométer és csaknem 30 holdas park tartozik hozzá, ami a nagyközönség elől el van zárva.





Ezen a kerítésen mászott át a királynőt este látogató felségsértő, de hogy miként találta meg a 600 szoba közül a hálót, nem tudták megmondani. Azt azonban mindenki megtudhatja, hogy a királynő a palotában tartózkodik-e, mert ezt az árbócon lengő zászló jelzi.





A vörös a hagyományos szín Londonban! Piros a királyi lovasgárda zubbonya, pirosak Piccadilly és a Soho neonfényei és a Towert őrző beefeater egyenruhája. Ugyancsak a jellegzetes londoni emeletes buszok, és úgy a munkáspárti, mint a konzervatív miniszterelnök szívesen visel piros szegfűt a gomblyukában.





A londoni Towernél az őrségváltás, a kulcsátadási parádé éppen olyan ünnepélyesen zajlik ma is, mint akár sok-sok évvel ezelőtt. A színpompás esemény láttán az a sok szörnyűség jut eszembe, amit itt elkövettek az évszázadok során. A véres toronyban gyilkolták meg IV. Edward két apró gyermekét, a Tower kicsiny hercegeit, de itt fojtották borba a király öccsét is, aki felelős volt e két gyilkosságért. Bizonnyal a cellák sok szenvedésről tudnának mesélni. Az első Rochester érseké volt, majd itt raboskodott II. Dávid, skót király, II. János, Franciaország királya, I. Jakab skót király és a későbbi Erzsébet királynő, hogy csak a legnagyobbakat említsem.





Figyelmünk az udvaron folyó ceremóniára terelődik. A Tower belső őrei még ma is az évszázados viseletet hordják. Beefeatereknek nevezik őket, ami marhahúsevőt jelent. Az egykori leírások szerint ugyanis nagyon szerették a marhahúst, amiből hatalmas adagot kaptak. Ma már csak 40 beefeater szolgál a Towerben. A kiszolgált katonák közül válogatják ki őket. Nagyrészt feladatuk is megváltozott (hiszen a Towert a gárdisták őrzik), ők a látogatókat kalauzolják. Középkori ruhájukkal színponpás idegenforgalmi látványosságnak számítanak, és talán már nem is kapnak a nevükhöz mérten nagy darab marhahúst.





Régebben nagyon sok holló volt a Towerben, de zavarták az itt levő csillagvizsgáló működését. Csak a lakosság szeretetének köszönhető, hogy 8 holló mindenkor megmaradhat, melyek viszont jócskán meghíztak. Azt tartják, ha minden holló elhagyja ezt a helyet, annak a falai le fognak omlani. Levágták hát a szárnyukat.


2012. május 17., csütörtök

London 3.

EGY HÉTVÉGE LONDONBAN
(1982. Karácsony előtt)
Shoppingolunk




Ki ne hallott volna már London legelőkelőbb és legdrágább áruházáról, a Harrodsról! Nem mellesleg gyönyörű is. Tollhegytől az elefántig minden megkapható itt - megfelelő áron. Károly herceg neje minden héten csillagászati számlát hagyott itt. Megjegyzem, hogy a város egy másik híres áruháza a skót üzlet, ahol a skót dudás az ajtóban fogja a hívogató táblát. Az árak ellenben odabent nem skót szellemben születtek...





Karácsony előtt az áruházi hangulat igazodik az ünnephez, a kínálat rendkívül gazdag, de a legtöbb pultnál unatkozni látszik az eladó, a vásárlók csak lézengenek. Pedig a termékek reklámozására az égvilágon mindent felhasználnak! Egy cowboy-kalapos férfi rettentő szóáradata szinte kibeszéli a pénzt az emberek tárcájából.





Az utcákon is megjelentek a karácsonyfák, pedig még csak november eleje van. Fenyősorokkal kötik össze egymással az utcákat, a kirakatok kivilágítása pedig egyáltalán nem vall energiatakarékosságra. Nem csodálom, hogy az angoloknak roppant fontos az időjárás, amin errefelé valóban nem lehet eligazodni. Délben még ragyogóan sütött a nap, és most (1 órával később) már olyan sötét van, hogy lámpával közlekednek a járművek.





A legnagyobb zsúfoltság a játéküzletben volt, ahol Temze-hídtól rakétáig és Rubik-kockáig mindent lehetett kapni. És hogy mibe került egy Rubik-kocka? 6 fontba, ami akkori átszámítással 400 forint volt. Olyan városnegyedben sétálunk, ahol az olajsejkek jó befektetésül rengeteg házat, szinte egész utcákat megvásároltak! (Máris suttogják, hogy a Városi Tanács majd erősen megadóztatja őket...)





A londoni élelmiszer-üzletekben sohasem lehet megállapítani, hogy milyen évszakban járunk, mindig mindenféle gyümölcs és zöldség kapható. Rendületlenül hozzák a hajók és a repülőgépek a volt gyarmatbirodalomnak az anyaországgal máig is fontközösségben élő országaiból a szállítmányokat.





De ha megkóstolod ezeket a gyümölcsöket, a legtöbből hiányzik a napsugár, a napfény íze. Bár külsőre talán mutatósabb, nem lehet a magyar almához vagy paradicsomhoz hasonlítani...


2012. május 16., szerda

London 2.


EGY HÉTVÉGE LONDONBAN
(1982. Karácsony előtt)
Érintőlegesen mindenhol a háború...





És máris az Oxford Street hatalmas forgatagában vagyunk. Hívogatnak a presszók, de ha megiszol egy csésze teát, melyhez kapsz egy kekszet és egy aprócska szendvicset, annak busásan megkérik az árát! Ottlétünkkor ez 5 fontot tett ki, magyarán több mint 300 forintot kellett fizetni érte.





London a parkok városa is. Legismertebb a Hyde Park Serpentine nevű tavacskájával, ahol csónakázhatsz, fürödhetsz, sőt horgászhatsz is. A parknak lovaglóútjai is vannak, és egy magán-lovasiskola is működik, mely ugyancsak mindig forgalmas. Vasárnaponként sámlira vagy székre állva bárki tartahat előadást, beszédet egyetlen kikötéssel: kizárólag a királynőt nem szabad szidnia. A királyi Albert Hall előtt óriási tömeg vár! Nagy ünnepség lesz holnap a háborúban elesett hősök emlékére. De ahol a tömeg, ott megjelennek a tüntetők is. A háború ellen tüntetnek. "A háború meg fog szűnni, amikor mi megtagadjuk, hogy harcoljunk!" - olvassuk a feliratokat.





Megkezdődött az ünnepség a háborús hősök megemlékezésére. Erre a díszes süvegű, királyi lovastestőrség is kivonult, de részt vesz a királynő és Thatcher miniszterelnök-asszony is.

 



A hivatalokból sietősen kiáramló embertömeg között kényelmesen és mosolygósan lépked a rend csinos őrnője. Igen sok a néger és a félvér Londonban, különösen a munkásnegyedekben és az áruházak kiszolgálói között találkozunk sok afroamerikaival. Itt most is divat a miniszoknya, sok fiú pedig kopaszra nyírt fején csak egy hosszú tincset hagyott, mint régen a törökök. (Reméltem, hogy ez a buta hóbort nem terjed át hozzánk is.)





Gyönyörű és jellegzetes kép tárul a szemünk elé. A Temze partján a csipkézett, tornyos parlament, az óratorony, a híres Big Ben, a háttérben pedig a Westminster Katedrális. A Parlament teret London szívének tartanak. Valamikor a parlament helyén állt a Westminsteri királyi palota. Az új parlament 1840-ben épült, kissé országházunkra hasonlító, díszes temzeparti objektum. A stílus gazdagsága és ünnepélyessége jellemző az ipari forradalom találmányai és az 5 világrészre kiterjedő hódítások nyomán gazdagodó és terjeszkedő Britannia pompakedvelésére.





Ez a pazar épület pedig esti fényben a Westminster apátság, a királyok koronázó helye és a nagyurak temploma. Ugyanakkor valóságos panteon. Nemcsak a királyok sírjait találjuk itt, de sok-sok híres emberét is. A mai templomot a XIII. században III. Edward kezdte építeni, majd 400 év múlva 2 tornyot húztak fel hozzá. 400 szobor és dombormű és 3000 sír és szarkofág van a templomban. A Bath lovagrend termében csak azok kaptak helyet, akik nagyon jelentős tettet vittek végbe az ország érdekében, és ezt a nagyon magas kitüntetést megkapták. Zászlóik az üléseik felett függenek.





A két hatalmas torony a Temzén túlról is jól látszik! A nagyobbik a világ legmagasabb (103 méter) négyszögletes tornya, és ezen keresztül lehet bejutni a Lordok Házába. És itt, a templom mögött előtűnő sárga torony a Big Ben, a 6 méterrel alacsonyabb óratorony, melynek híres harangja dallamosan üti el az órákat.





A Temze folyónak köszönheti London a születését. Caesar katonái itt találtak Krisztus előtt 45-ben átkelőhelyet a folyamon, majd itt alapítottak Londonium néven római várost.





Az elegáns szín a nagyvárosban a fehér. A legelőkelőbb városnegyedekben, ahol a magánpaloták és előkelő bérházak vagy a diplomáciai épületek sorakoznak, a házakat tetőtől talpig fehér olajfestékkel mázolják be. Fehérgallérosoknak nevezik az íróasztalnál dolgozókat is megkülönböztetésül a kékgalléros kétkezi munkásoktól.





Az üdvhadsereg tagjai mindig gyűjtenek valamire. Ezúttal a háború áldozatainak, a hadirokkantaknak és hadiözvegyeknek.

2012. május 15., kedd

London 1.

EGY HÉTVÉGE LONDONBAN
(1982. Karácsony előtt)
A legrégibb, a legszebb, a legmagasabb, a legforgalmasabb és a leghatalmasabb...
 



Közel 2 órás égi utazás után landolt a gépünk a londoni repülőtéren. Szállodánk, az Edvardian Hotel egyszerű, olcsó kis hely, és ami a fő, hogy közel van a városközponthoz, a cityhez.





Persze azért annyira nincs közel, hogy gyalogszerrel besétáljunk, de arra való a földkerekség legrégibb és talán legjobb metrója, ahol igaz, hogy egy vonaljegy 30-40 forintba került (amiért szíttuk is a fogunkat), de az automata a jegy mellett a többletpénzt is visszaadta.





London jellegzetessége a piros színű, emeletes busz, melyek megállóiban az utasok derűsen és nyugodtan, angol hidegvérrel állnak sorba, itt sem tagadják meg vilghírű udvariasságukat.





Ismerkedésünket a várossal a Trafalgár térrel kezdtük. Középen a Nelson oszlop, háttérben a fővárost átszelő Temze folyó, és egy kis ízelítő London régi, patinás épületeiből és a modern felhőkarcolóiból. Fejünk felett és a lábunk alatt galambok, háttérben a Nemzeti Galéria kupolás épülete és a bájos szent Martin in the Fields templom kedves épülete.





Az 50 méter magas oszlop tetején áll Nelson admirális. Ő volt az, aki 1805-ben Trafalgárnál szétverte Napóleon flottáját. Az emlékmű talapzatán francia ágyúkból öntött bronzreliefek a Napóleon elleni hadjárat eseményeit ábrázolják. Ez a tér a tüntetések színhelye, a felvonulások végcélja, de a gyerekek játszótere is! Sokszínű, sokarcú közterület. Sir Robert Peel miniszterelnök (aki becenevéről nevezik bobbynak a rendőröket, mivelhogy a múlt század elején ő hozta létre a rendőrséget) a teret Európa legszebb helyének nevezte. A szökőkút mögötti részén látható a hiteles angol hosszmérték a fal tövében különleges fémből öntve, de e szökőkútban szoktak megmerülni Szilveszter éjszakáján a vállalkozó kedvű fiatalok is.





Íme Nagy Britannia legmagasabb épülete, a 177 méter magas, világítótoronyra emlékeztető TV-rádió adótorony, mely legfelső emeletén nemcsak megvacsorázni lehet, de elénk tárul a város és környékének csodálatos panorámája is.





A híres Piccadilly, a város egyik legforgalmasabb negyede. Itt található a híres Soho, egy darabka Londonba szakadt Párizs mulatókkal, presszókkal és sztriptízbárokkal. A Piccadilly Circus a West End legmozgalmasabb része szép házakkal, drága éttermekkel, jó üzletekkel és előkelő klubokkal. Esténként fényreklámok villognak - akárcsak egy szeletke New York-i Broadway.





Az elviselhetetlenül zsúfolt tér közepén lebeg 80 esztendeje Erosz isten aluminium-szobrocskája. S bár a teret a városatyák át akarják építeni, a szobor megmarad emlékeztetőnek.





A Szent Pál Katedrális Európa egyik leghatalmasabb temploma. Londont a nagy tűzvész után újjáépítő Sir Christopher Wren alkotása. Már 77 éves aggastyán volt, amikor kosáron felvitette magát a kupolába, hogy személyesen ellenőrizze az utolsó kő elhelyezését. Hogy mikor építették? Ezen a dombon már a római korban is állt templom, de a Szent Pálról elnevezett székesegyház építési éve 1675. Három ízben pusztította el tűzvész! A mai templom 35 év alatt készült el, csak 1710-ben fejezték be teljesen.





A templom előtt Anna királynő kedves fehér szobra álldogál. A rosszmájú londoniak szerint nem véletlenül fordít hátat a templomnak, és néz egy már rég lebontott komcsma felé. A főhajó monumentalitása lenyűgöző. A hajó 55 méter hosszú és 38 méter széles az oldalhajókat is beleértve. A II. világháború után sok amerikai katona is volt Angliában, akik közül 28 ezer nem tért vissza. Egy kápolna az ő emléküket szolgálja, ahol minden elesett neve szerepel.





A székesegyház kupolája a római Szent Péter bazilika után a második legnagyobb a világon! Átmérője 34 méter. A suttogó erkély akusztikája csodálatos, ahonnan a suttogást még a túlsó falnál is kitűnően lehet hallani. A templomban számos értékes festményt láthatunk. Az egyik legszebb kép A világ fényessége című.





A Szent Pál Székesegyház az átlagember temploma, a Westmindster a királyi családé és az előkelőségeké. Talán bizonyos népszerűsítési okból tartotta Károly herceg ebben a templomban az esküvőjét.





Több síremléknek is helyet ad. Mindenekelőtt itt nyugszik Nelson admirális és Wellington is. Nelson a tengeren, csata közben a hajón halt meg. A testét alkoholba, szeszbe tették, hogy konzerválódjon addig, amíg hazaszállítják. Nemzeti temetkezőhely ez is ugyanúgy, mint a Westminster katedrális, így belülről a nagy tudósok és hadvezérek síremlékei megbontották az épület méltóságos egyensúlyát.

2012. május 14., hétfő

Kapott leveleket

Dr. E. Salajka
VYZKUMNY USTAV VETERINARNIHO LEKARSTVI
621 32 BRNO 21 - CESKOSLOVENSKO
VETERINARY RESEARCH INSTITUTE
621 32 BRNO 21 - CZECHOSLOVAKIA
FORSCHUNGSANSTALT FÜR VETERINARMEDIZIN
621 32 BRNO 21 - TSCHECHOSLOWAKEI
-----------------------------------------------------------------------------


Brno 14.5.75.

Dear Sir,
Sehr geehrter Herr,

I would greatly appreciate receiving a reprint of your paper entitled.
Für die Übersendung eines Sonderdruckes Ihrer Arbeit
Über die Behandlung der Dysenterie...
TIERARZTL UMSCH, 30 (4), 1975, 186

which is of great interest to me. Sincerely yours
ware ich Ihnen sehr dankbar. Mit kollegialen Grüssen

E. Salajka






2012. május 13., vasárnap

Kenya tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék a "KENYÁBAN A HALAK FEJET HŰTŐ KALAP" című bejegyzésekhez


I. HOTEL  
1. Igényes szállodánk kellemes környezete
http://drradnaiistvan.blogspot.com/2012_04_01_archive.html  
2. Alant a langy homok, felül elül a napkorong
http://drradnaiistvan.blogspot.com/2012/05/kenya-i2.html  

II. MOMBASA
1. Mombasa a kenyai turizmus központja
http://drradnaiistvan.blogspot.com/2012/05/kenya-ii1.html 
2. A Jézus erődben teszünk látogatást 
http://drradnaiistvan.blogspot.com/2012/05/kenya-ii2.html 
3. Kenya kereskedelmi központja a mombasai kikötő
http://drradnaiistvan.blogspot.com/2012/05/kenya-ii3.html 
4. A Mombulu műhely
http://drradnaiistvan.blogspot.com/2012/05/kenya-ii4.html 
5. A modern városrész
http://drradnaiistvan.blogspot.com/2012/05/halak-fejet-huto-kalap-modern-varosresz.html 

III. A tengerpart utcája 
http://drradnaiistvan.blogspot.com/2012/05/kenya-iii.html

IV. Arcok és kókuszok
http://drradnaiistvan.blogspot.com/2012/05/kenya-emberek-falu.html

V. Pazar koszt 
http://drradnaiistvan.blogspot.com/2012/05/kenya-v.html 

VI. Hazamegyünk
http://drradnaiistvan.blogspot.com/2012/05/kenyabol-haza.html