A szíriai aranyhörcsög

A SZÍRIAI ARANYHÖRCSÖG TARTÁSA, TAKARMÁNYOZÁSA, BETEGSÉGEI

T. ISTVÁNNÉ, Füzérkomlós: „Tisztelt Doktor úr! Aranyhörcsöggel kapcsolatban szeretném a segítségét kérni. Sajnos két és fél hónap alatt 3 hörcsögünk pusztult el és nem tudjuk mi okból. Az elsőt terráriumban tartottuk és mivel úgy gondoltuk, hogy nem volt számára elég hely, a másodiknak kétemeletes ketrecet vettünk mókuskerékkel, házikóval felszerelve. Sajnos ez sem bírta sokáig.

Harmadszor is próbát tettünk, ennek még itatót is vettünk, mert arra gondoltunk, hogy még ez hiányzik a ketrecből és talán majd sikerül felnevelni. Óvatosságból ezt az állatot másik ketrecben vettük, nem volt szerencsénk, mert ez is csak egy hétig bírta, majd elhullott.

Ami a tüneteket illeti, az első az elhullása előtt nagyon nyugtalan volt, a második reggel még egészségesnek látszott, de mire délután hazamentünk, már nem élt. Az oldalán feküdt és fel volt fúvódva. A harmadik is rövid idő alatt múlt ki, mert reggel még „tekert” a mókuskeréken, majd hamarosan bement a házikójába, mind jobban elgyengült – mintha nem tudta volna tartani magát – majd elhullott.

Sajnos nem tudjuk elképzelni, hogy miben pusztultak el.

Az almot 3 naponként gondosan kitakarítottuk, az állatokat a szobában, 20°C hőmérsékletű helyiségben, az egyiket az ablakpárkányon tartottuk, kettő esetében pedig a ketrec a szőnyegen volt.

Kaptak PEPE hörcsögeledelt, VITAKRAFT tápot, almát, sárgarépát, vitaminokat.

Kérem a Doktor urat, ha lehetséges, írja meg, hogy mit csinálhattunk rosszul, és mit kell tenni, hogy felnevelhessük a hörcsögöt?…”

Tisztelt Olvasónk! Miután az aranyhörcsög, főként az utóbbi időben mind szélesebb körben válik kedvelt és keresett társállattá, szívesen teszek eleget kérésének, és Lapunk hasábjain is ismertetem a kis állatok megfelelő tartási és takarmányozási igényeit, valamint gyakoribb betegségeit.

Azt azonban, hogy mit tett rosszul, csak alapos helyszíni vizsgálattal, esetleg az elhullott állatok felbontása után lehetne konkretizálni, de úgy gondolom, hogy sokkal célravezetőbb lesz a továbbiakra nézve, ha megismeri, hogy miként kell elhelyezni, tartani és takarmányozni az állatokat ahhoz, hogy sikeresen és egészségesen tudja kedvenc állatait felnevelni és szaporítani.

AZ ARANYHÖRCSÖG (Mesocricetus auratus)

Az aranyhörcsögöt 1898-ban WATERHOUSE angol természetkutató fedezte fel a szíriai Alappo városában, de csak 40 év múltán egy jeruzsálemi professzornak sikerült egy-két méter mély járatrendszerből kiásnia egy idősebb aranyhörcsögöt az utódaival együtt.

Az 1930-ban befogott anya és néhány fiókájától származik az a sokmillió egyed, melyeket ma a világon tartanak és tenyésztenek.

Az aranyhörcsög többféle színben, sima és hosszúszőrű változatban ismert, éjszaka aktív rágcsáló. A hím súlya 130-150g, a nőstény általában nagyobb, 160-180 g súlyú.

Rokonszenves kinézetét puha és selymes szőrének köszönheti, amely felül túlnyomóan aranybarna, gyenge aranysárga fedőszőrszálakkal.

Jellemzőek a kétoldali, viszonylag hatalmas pofazacskók, amelyeket belülről mirigymentes nyálkahártya bélel. Takarmány gyűjtésére, ideiglenes tárolására, valamint a fiókák szállítására használja.

Őrlőfogaik gyökeresek, metszőfogaiknak azonban nincsenek gyökereik, ezek folyamatosan növekednek, ahogyan felületük rágással kopik.

ÉLETMÓDJA

Az aranyhörcsög a szabad természetben földalatti labirintusrendszert épít, amelyben hálókamrák, élelemraktárak, bélsárürítésre szolgáló hely, valamint szellőzőkürtők vannak.

A hörcsög magányos állat, idegenek egy ketrecbe kerülve azonnal egymásnak esnek és a véres harc sokszor az egyik halálával végződik. Csoportos tartása csak akkor oldható meg, ha az állatok még ivarérettségük elérése előtt összeszoknak.

A hörcsögök természetüknél fogva esti-éjszakai életmódot folytató állatok. Rendkívül nagy a mozgásigényük. Ezt bizonyítja, hogy egyetlen éjszaka alatt egy 15-18 cm-es hörcsög több mint 250 m távolságot tesz meg, ami igen nagy teljesítmény.

Az aranyhörcsög számára az optimális hőmérséklet 19-23°C. Alacsony hőmérsékleten az aktivitása lényegesen csökken. Ha 10°C alatti hőmérsékleten tartják, téli álomba merül. Átlagos élettartama 2-3 esztendő.

SZAPORODÁSA

Az aranyhörcsög 5-6 naponként rendszeresen egész éven át ivarzik. Az állat már 30-40 napos korra eléri az ivarérettséget, ez azonban még nem jelent tenyészérettséget is, ugyanis ilyenkor ha vemhesül, gyenge utódok születnek és az anya is lezsarolódik. Két hónapos kora után már tenyészérett és ekkor már be lehet fedeztetni. A nőstény hörcsögök „házsártosak”, általában csak az ivarzáskor tarthatók a hímmel együtt. Az ivarzás jele, hogy a nemi szervek duzzadttá válnak és belőlük nyálkás váladék ürül, az állat hajlandó felvenni a hímet.

A vemhesség 15-18 napig tart. A magzatok rózsaszínűen, vakon és csupaszon jönnek a világra. Testsúlyuk mindössze másfél-két és fél gramm. Az alomszám többnyire 4-8 között változik. Az apró újszülöttek megérkezéséről általában csak a fülünkkel vehetünk tudomást, ugyanis az örökké éhes picinyek rendkívül magas hangon kiáltoznak, ha anyjuk akár csak egy rövid időre is elhagyja a fészkét. A kicsiknek 15-16 napra kinyílik a szemük és kb. 4 hétig szopnak.

Gyakori probléma az anyáknál jelentkező kannibalizmus, amikor saját fiókáikat megeszik. Ez részben a zavaró külső körülmények, részben a takarmányozás hibái, főként a fehérje- és vitaminhiány esetén szokott előfordulni.

Ennek megelőzésére indokolatlanul ne zavarjuk a szoptatós anyát a vemhesség alatt, de főként a fialáskor bőségesen lássuk el fehérjedús táplálékkal (dióbél, keménysajt, húsreszelék, lisztkukac).

A kicsinyek az első héten anyatejen élnek. A tizedik naptól már a szilárd takarmányt is kóstolgatják, négy hetes korukban pedig már gond nélkül elválaszthatók. Az anyaállat néhány nappal a szoptatás befejezése után már ivarzik és eredményesen termékenyíthető, fedeztethető.

ELHELYEZÉS

Az elhelyezésük történhet ketrecben, terráriumban vagy régi akváriumban. A fiatal állatkák 4 hetes korukban vehetők el az anyjuktól, addigra minden fontosat és a további életükhöz szükségeset megtanulnak.

Az ideális alomanyag kezeletlen faforgács vagy fűrészpor. A 3-4 cm vastag alomréteg teljesen megfelelő. A ketrec aljára vagy külön teknőbe ajánlatos kvarchomokot tenni.

A fészek építéséhez papír zsebkendő, könnyű szerkezetű háztartási papírok, fagyapot, széna vagy szalma alkalmazható.

Etetésre és itatásra a legalkalmasabbak a nehéz és szilárdan álló, borulásbiztos edények, amelyeket könnyű tisztítani. A ketrec oldalára erősíthetjük az itatócsövecskés edényeket.

Igen fontosak a mászásra, futásra, játékra alkalmas berendezési tárgyak. Az állatok játékos formában trenírozzák izmaikat, a mozgás serkenti a vérkeringést és élénkíti az anyagcserét. A természetben az élelem és a partner kereséséhez ugyancsak nagy távolságokat kell megtenniük. Fogságban ezek a szerkezetek segítik a kis állatokat.

A huzat, a túlzott meleg, a túl száraz levegő, a nedvesség, nagy hőmérsékletingadozás vagy a hideg gyengítheti, megbetegítheti az állatokat. A túl erős zaj és az állandó erős fény pszichikai károsodáshoz vezethet, aminek következtében a hörcsögök idegesek, kimerültek, harapósak lesznek és a várható élettartamuk rövidülhet.

A különleges veseműködése miatt a hörcsögnek kevés ivóvízre van szüksége. Így külön itató beállítása csak akkor indokolt, ha az állatka nem kap rendszeresen nedvdús takarmányt. Emellett azonban tudni kell, hogy a vemhes, de még inkább a szoptatós anyahörcsögök állandó vízellátást igényelnek! Az itatóedényből az állat akár csöppenként is kiszívhatja a vizet. A víz helyett azonban adhatunk tartós tejet, mellyel egy csapásra kielégíthetjük az állat ilyenkor megnövekedett energia-, fehérje- és vitaminigényét. Naponta fél teáskanál langyos tej már fedezi a folyadékigényüket.

TAKARMÁNYOZÁS

A megfelelő elhelyezés és a kiegyensúlyozott és változatos, sokoldalú takarmányozás a hörcsög egészségének alapvető meghatározója. A hiánybetegségek fellépése vagy az állat gyors öregedése legtöbbször az egyoldalú táplálás következménye. A természetben sem specializálódnak a kisrágcsálók egyetlen fajta élelemre. Gyakorlatilag mindent megesznek, ami növényi táplálékként az útjukba kerül. Mindezen felül azonban az állati fehérjeigényük kielégítésére rovarok, lárvák, pókok, hernyók, giliszták is szerepelnek a szabadon élő hörcsögök étlapján.

Előre kell bocsátani, hogy elegendő, ha naponta csak egyszer etetünk és az élettani aktivitáshoz igazodva estefelé adjuk oda a táplálékot.

Ha magunk állítjuk össze a fejadagot, akkor a szemes termények, zöldtakarmányok és esetenként az állati eredetű fehérjehordozók jöhetnek számításba.

1. A legalkalmasabb szemes termények a zab, a búza, a rozs, de ezekkel kapcsolatban tudni kell, hogy a betakarítás után két hónapig nem szabad adni a kisállatoknak, továbbá a kukorica, mely azonban csak mérsékelt mennyiségben adható, mert különben elhízáshoz vezet, valamint a napraforgómag, mely egyúttal a rostigényt is fedezi.

2. Zöldtakarmányként adható a saláta, a káposzta, a sárgarépa, a fonnyasztott lucerna, a petrezselyem, a karfiol. Ugyancsak adható pitypang, here, százszorszép, lándzsás útifű, medvetalp, spenót, cikória, metélőhagyma, zsálya, répa, zeller, uborka, cékla, paradicsom, hámozott nyers illetve főtt burgonya.

Nem szabad adni a burgonya csíráit, valamint a paradicsom és a sárgarépa zöldjét, mert mérgezőek. Ugyancsak adhatunk különféle gyümölcsöket (pl. alma). Miután fennáll a veszélye annak, hogy a különféle növényeket valaminő növényvédő szerrel kezelték, elengedhetetlen, hogy azokat mossuk meg a felhasználás előtt. Ugyancsak lényeges higiéniai kérdés, hogy a ketrecből a megmaradt és erjedő takarmányrészeket rendszeresen eltávolítsuk.

3. Az állati fehérjeigény kielégítésére legegyszerűbben gyári, száraz kutyatápot, lisztkukacot, tojást, máj- vagy húskaparékot, esetleg apróra vagdalt halhúst adhatunk.

4. Bár az utóbbiak etetésével a hörcsögünk hozzájut a számára nélkülözhetetlen vitaminokhoz (A, D, E, K, B₁, B₂, B₆, biotin), azonban a biztonság kedvéért hetente egyszer adjunk porrá törve egy szem Polyvitaplex drazsét, és egy-két hetente keverjünk a táplálékba egy csipetnyi élesztőt.

5. A „nyalánkságokkal” elsősorban a hörcsög rágásszükségletét kell kielégítenünk. Az állandóan növekvő metszőfogakat kemény tárgy vagy táplálék rágcsálásával kell koptatnia. Erre a célra jól megfelel hetente 30 g dióféleség, hörcsögsütemény.

Az állateledel-boltokban kaphatók keményre sütött rágcsálókoszorúk, melyek szárazsüteményből és magkeverékből állnak, de tökéletesen megfelel a célnak a száraz kenyér is.

GYAKRABBAN ELŐFORDULÓ BETEGSÉGEK

Előre kell bocsátani, hogy a többi rágcsáló állathoz képest a hörcsögöt viszonylag kevés kórokozó veszélyezteti, és a táplálékkal szembeni igénytelensége miatt az ilyen oktani betegségek száma sem jelentős. A továbbiakban nézzük meg, hogy milyen bántalmak fordulnak elő gyakrabban és miként tudjuk azokat – a lehetőség szerint – megelőzni:

1. A BIOTIN (= H-vitamin) –hiány jele az erős szőrhullás, kopaszodás, ekcéma. A hiány megelőzésére vagy megszüntetésére jól bevált a joghurt, mely nagyobb mennyiségű H-vitamint tartalmaz, és egyébként is a hörcsögnek kedvelt csemegéje. Ha az állatok hetente kétszer pár csepp búzacsíraolajat kapnak, nagyon kedvező hatású lesz a szőrzet, mint a bőr számára is.

2. Tudvalévő, hogy a hörcsögnek a többi rágcsáló állathoz képest nagyobb az E-vitamin igénye. Ezért fordulhat elő, hogy a gyári egér- vagy patkánytápon tartott tenyészetekben izomelfajulás lép fel. Ilyenkor csíráztatott gabonamagvakkal vagy szintetikus E-vitamin-készítményekkel kell pótolnunk a hiányt.

3. A szempanaszokat többnyire a huzat vagy a túl szemcsés, poros alom okozza. Idős korban is romlik a látás, sőt akár teljesen el is veszítheti az állat, azonban legtöbbször ez a viselkedést, közérzetet nem befolyásolja.

4. A párban vagy csoportokban tartott állatok gyakran marakodnak, és kisebb-nagyobb sebeket ejtenek egymáson. Amennyiben ezek nem kerülnek időben kezelésre – akár azért is, mert a szőrzet miatt rejtve maradnak – tályogok alakulhatnak ki, melyek az állatok általános állapotára nagyon kedvezőtlenül hatnak és súlyosabb következményekkel is járhatnak.

Fontos tehát, hogy a legkisebb sérüléseket, sebeket is minél előbb gondosan ellássuk. A sebeket alkoholos jódoldattal, Betadinnal beecseteljük, azután pedig szárító hintőporral kezeljük.

5. A hörcsög egyik legsúlyosabb és legtöbbször elhulláshoz vezető betegsége egy baktériumos eredetű, csillapíthatatlan hasmenés, mely során az állatok fartájéka állandóan nedves, csapzott. Ezért is hívják „nedves farok betegségnek”.

Az állat bágyadt, étvágytalan, kondíciója egyszeriben romlik és többnyire néhány nap múlva elpusztul. Ilyen esetben tekintettel a bántalom fertőző jellegére, a fészket és az almot meg kell semmisíteni, az etetőket és az itatókat valaminő fertőtlenítő szerrel (pl. neomagnolos vagy hipós víz stb.) le kell mosni. Ugyanakkor az állományban levő, de még egészségesnek látszó egyedeket ajánlatos preventív kezelésben részesíteni, melyre jól alkalmazható a neomicin-szulfát 40 mg/nap adagolásban.

Emésztőrendszeri problémákat, hasmenést okozhatnak a romlott, hideg takarmány, nedves alom, lehűlés és megfázás is. A hasmenés a nőstényeknél vetélést is okozhat.

6. Főként a huzatos, nedves, ammóniás levegőjű helyiségben előfordulhat a tüdőgyulladás. Tünetei a tüsszögés, nehezített légzés, a borzolt szőr és a feltűnő súlycsökkenés. Ilyen esetekben ajánlják a beteg állatoknak a meleg környezetet, vitaminok applikálását és az antibiotikum-terápiát. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a kezelés legtöbbször eredménytelen. Mindenképpen a bántalom megelőzésére kell tehát törekedni az állatok kifogástalan elhelyezésével és a megfelelő higiéniás körülmények biztosításával.

7. Főként fiatal, 3-6 hónapos hörcsögöknél előfordul olykor egy arenavírus okozta betegség, a lymphocytás choriomeningitis. Az állatok bágyadtak, lázasak, étvágytalanok lesznek, szőrzetük fénytelenné válik, enyhe kötőhártya-gyulladás is kialakulhat. Gyógykezelésül antibiotikum-terápiát javasolnak.

A betegség sokszor látható tünetek nélkül zajlik, a fertőzött állat azonban a vizeletével, ürülékével és orrváladékával üríti a kóranyagot és megfertőzheti az embert is, akinél kialakulhat a limfocitás agy- és agyhártyagyulladás, mely akár halálos is lehet. Az emberen a fertőzés után 5-10 nappal influenzaszerű betegség kezdődik, gyakori borzongással, 38,5-40°C-ig terjedő lázzal. Majd a betegek több mint felében ezen kívül rossz közérzet, fejfájás, étvágytalanság, émelygés, szédülés, ritkábban torokfájás lép fel.

8. A belső élősködők közül a végbélben élő, hengeres testű és a vékonybélben élő lapos, több ízből álló férget kell megemlíteni, melyek nyugtalanítják a hörcsögöt, hasmenést, súlycsökkenést okozhatnak. Kezelésük a takarmányba keverhető tetramizol vagy levamizollal történhet.

9. A külső élősködők közül a bolhákat és rühatkákat kell megemlíteni, melyek a gyógyszertárakban kapható ektoparazita ellenes szerekkel kezelhetők.

(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából 2005. februárjában a Kistermelők Lapjában.)