Tunézia I

TUNÉZIA TURISTAPARADICSOM

 Bevételük 20 %-a a turizmusból származik

 

Ezúttal a Földközi-tengert átrepülve egy nagyon kedves és nemcsak a mai arab világ hangulatát tükröző észak-afrikai országba, Tunéziába hívom meg Olvasóimat egy körutazásra, de egyúttal egy olyan vidékre, ahol sok-sok nagyszerű emlék őrzi a régmúltat, annak történelmét, olykor kegyetlenségét. Ha rápillantunk a térképre, látjuk, hogy az állam területe másfélszer nagyobb mint hazánké, azt pedig tudjuk, hogy lakóinak száma 8 millió.

A naptár 1993. október 2-át mutat. A kora reggeli órákban, amikor a MALÉV-gép elindult a Ferihegyi repülőtéren, bizony hideg metsző szél borzongat bennünket. Szokatlanul hűvös ez az őszi nap, de két és fél órás repülés után megérkezünk a nyárba, a tuniszi reptérre. Amint kiszállunk, megcsap az afrikai forró levegő és a reptér környékén különböző színekben pompázó virágok mézédes, bódító illata.

Már sietnek elénk arab vezetőink és barátságos mosollyal fogadnak bennünket. A leszálló pálya mentén számos ország zászlóját lebegteti a kellemes meleg szellő. Évente 4 millió turista keresi fel az országot a világ minden részéből. Bevételük 20 százaléka a turizmusból származik.

A hajladozó pálmafák mentén már vár ránk az autóbusz, mely bevisz a fővárosba, Tuniszba, mindenekelőtt a szállodánkba. Felszállás után az imént látott arab vezetőnk és a tolmács bemutatkoznak, elmondják a napirendet, majd javasolják, hogy míg buszunk besétakocsikázik a városba, beveztőként tegyünk fel kérdéseket az országról. Érdeklődésünkre megtudjuk, hogy itt is túlnépesedés van, mert évente 200 ezer gyermek születik, a halálozás pedig mintegy 40 ezer. Érthető, ha a születésszabályozás ingyenes. Egyik útitársunk a munkanélküliségről és a fizetésekről érdeklődik, tehát az életszínvonalról. A munkanélküliség 10-14 százalékos - halljuk a választ -, a munkás 250-300, a tanár 400, az ügyvéd, orvos 7-900, a felsőtízezer pedig 12 ezer Dinárt keres havonta. Egy Dinár pedig egy Dollárnak felel meg - tájékoztatnak bennünket részletesen.