"KENYÁBAN A HALAK FEJET HŰTŐ KALAP"
A Mombulu műhely
Látogatást tettünk a kézműves szövetkezetben, a Mombulu műhelyben, ahol csodálatosan szép fafaragványok készülnek - a világpiacra is! A szövetkezet 1969-ben alakult azzal a céllal, hogy megélhetést biztosítson a fizikailag megváltozott kézművesek számára is.
Magunkat is beleértve szinte nincsen olyan Kelet-Afrikából hazaérkező turista, akinek csomagjából ne kandikálna ki egy-egy faragott zsiráf vagy maszáj harcos figura.
A fafaragások legtipikusabb példái ezek a jellegzetesen karcsú, magas ébenfából készült szobrok. A makonde stílusú figurák készítői a kamba törzs tagjai.
A jó minőségű faragványok alapanyaga ében- vagy tikfa.
Egy másik fontos hozzávaló a szappankő. A nehéz kövekből már használati
tárgyak is készülnek. Sajnos ezek igen érzékenyek. Mi egy sakk-készletet
és egy szobrot vásároltunk, nem a szövetkezetben, ahol készülnek az
áruk, hanem egy városi, reprezentatív üzletben, ahol forgalmazták, de a
szobor a feladott csomagban nagy bánatunkra eltörött.
Elég szegényesek a műhelypavilonok, a higiénia errefelé ismeretlen, de a rend sem volt erősségük.
Itt bőrholmikat készítettek. Táskát, állatfigurákat - csodálatos
rutinnal és ügyességgel. Szebbnél szebb termékek kerülnek ki a kezükből.
Pedig én el sem tudom képzelni, ilyen rendetlenségben hogyan lehet
dolgozni, mi több alkotni!
És a higiénia? Fedetlenül folyik a műhelyek között a szennyvíz, mely bűzös, mocskos, gusztustalan baktérium-tenyészet.
De az elhanyagolt higiénia az egész országra jellemző! Rekkenő a hőség, de nem ihatunk a csobogó, friss vízből. Még a szállodában is csak palackos vizet vagy teát fogyaszthatunk. Pedig nagy ballonokban itt is árusították az ivóvizet - csak a nyálunk csorgott érte.
A csoport egyébként 150 főt foglalkoztat és 20 országba szállít a termelvényeiből dísztárgyakat - mondja vezetőnk. Ez fontos valutaforrás nekik. A hatalmas rumliban gyönyörű remekművek készülnek.
Az áru az iparművészeti boltba kerül, ahol szebbnél szebb holmikból vásárolhattunk. Itt már nyoma sem volt a káosznak, ízléses kirakatban álltak a műremekek. Sokáig alkudoztam a két sakk-készletre, egyik fából, másik kőből készült, egy oroszlánra fából és egy kőszoborra. Egy nagyobb csomagolásban fillérekért vettünk 20 fából faragott állatfigurát a gyerekeknek, a rendezett tulajdonviszonyok miatt persze mindegyiknek külön-külön pakkot.
Meglepődve állunk egy hatalmas fatörzs előtt. Ez ugyan micsoda? Vezetőnk azt mondta, hogy ez egy ezeréves fa! Azért nem esett a faszobrászok áldozatául, mert mementóként szigorúan megőrizték-megőrzik, "pedig mennyi figura készülhetne belőle!" - sóhajtott a műhely vezetője.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése