Florida III.

TÍZ NAP FLORIDÁBAN

Jöjjenek el velem egy csodálatos programra a világhírű mocsárvilágba, Evergladesbe!

Florida déli része egyetlen hatalmas nemzeti park, az egymillió holdas Everglades. A szó önmagában mocsaras síkvidéket, süppedős mocsaras tájat jelent, nevezetesen magát a nemzeti parkot, melyhez fogható aligha akad a világon.

Egy speciális járművel indultunk neki a mocsárvilágnak. A terület a XIX. század közepéig teljesen érintetlen volt, akkor is csak bujkáló indiánokat kereső katonák háborgatták a békében élő állatokat. Mi is beszállunk a speciális vízi járműbe, mely bevisz az ősmocsárba, olyanba, mely pedig nem trópusi övezetben fekszik. Jókor jöttünk, mert a téli hónapok a legmegfelelőbbek az Everglades megismeréséhez, hiszen a száraz időszakban a víz visszavonul, ilyenkor azután az állatok összesereglenek a hátramaradt kisebb tavak és tócsák körül. A növényzet szinte áthatolhatatlanul sűrű.

Csodálatos a táj, feledhetetlen az utazás. Hosszú kilométereken át tavirózsákban gyönyörködhetünk a víz felületén, miközben tovasiklik különleges járgányunk, melyről mindenfelé szabad kilátás nyílik. Akár szakíthatnánk is egy-két pompázó virágot, ez azonban igen súlyos büntetést vonna maga után. Semmihez nem szabad hozzányúlni és károsítani a természetet.

Halak, vidrák, hódok, kecsegék, békák és teknősök tanyáznak a tóban. És rengeteg madárfaj fészkel a fákon: táplálkoznak vagy éppenséggel napfürdőznek. A ragadozó madarakat könnyen megfigyelhetjük, amint a nap első sugaraival együtt lebegnek a vízen vagy élesen figyelnek a fák tetején.

Gyakori az amerikai kígyónyakú madár, mely itt fészkel, de vízi életmódja ellenére nincsenek vízpergető tolla, ezért rendszeres időközönként a napon kell megszárítkoznia. Nem nagyon szereti a nézőközönséget. Minket sem. Olyan sziget ez a modern világban, ahol igyekeznek szinte teljes változatlanságban meghagyni az őstermészetet, ahol mindmáig háborítatlanul élnek olyan állatfajok, amelyek a világ más részeiben, sőt magában az Egyesült Államokban is kiveszőben vannak. És hogy még milyen madárfajokat láttunk? Rózsaszínű kanalasgémet, kócsagokat és különböző gólyafajokat is.

A nagy mennyiségű csapadék és a floridai vízrendszereknek az a sajátossága, hogy egy részük déli irányban vezeti le a félsziget belsejében felgyülemlett vízmennyiséget, és ezáltal jöhetett létre hosszú idő alatt a kiterjedt mocsári erdőség, a buja trópusi növényzet: a mocsárciprus, a mangrove, a mocsári virágok és orchideák sokasága.

Nem volna tanácsos "csak úgy" belemenni a vízbe, mert számos aligátor és kígyófaj is tanyázik itt. Óriásteknősök úszkálnak el mellettünk...

Ez a kis bódé az Egyesült Államok legkisebb működő postahivatala! És mindenirányú postai szolgáltatást végez! Azonnal megrohamozták a bélyeggyűjtők és természetesen kértük a lapjaink lebélyegzését is a jellemző pecsételővel. Története a tábláról elolvasható...

Látogatást teszünk egy krokodilfarmon. Szerteszét szinte megkövülten, mozdulatlanul várják áldozatukat a veszélyes állatok. Minden tavon vagy kisebb folyóban is hemzsegtek errefelé az aligátorok. A farmon egy rövid ismertetőt hallottunk, majd egy igen merész produkcióból álló krokodil-show következett.

Az aligátor a krokodilusok rendjébe tartozó állatnem. Feje erősen lapított, nyakpajzsai a hátpajzsoktól elállnak. 4,5-5 méter hosszúságú és 80 foga van. Lábai gyengék, háta szennyes olajzöld, a hasa világossárga. A szárazon esetlenül mozog, futni nem tud, s legfeljebb farkának hatalmas csapásaival védekezik. A vízben már sokkal élénkebb. A párzás idején izgatott, sőt veszedelmes. Tápláléka főleg halakból áll, de megtámadja az úszó juhokat, kutyákat, szarvasokat sőt a lovakat is. Télen az iszapba ássa magát. A 100-200 darab tojását a vizek közelében a lehullott levelek alá rakja, amelyeknek korhadása folytán keletkezett meleg kelti ki. Tojásait és fiait védelmezi. Bőrét feldolgozzák, de a húsa ehetetlen.