NSZK 1

A NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁGBAN 1986-BAN

Walhalia és Régensburg

Tegyünk egy rövid látogatást az NSZK-ba, mely a tőkés világ harmadik, a föld negyedik gazdasági nagyhatalma. Ez idő szerint két német állam létezik, nevezetesen: az NDK (a kommunista Német Demokratikus Köztársaság) és az NSZK (a nyugatos Német Szövetségi Köztársaság). Autóbuszunk elérte a német határt, ahol csak percekig tartott a formaságok elintézése, és máris jó utat kívánt a német határ- és vámőr, nemigen érdekelték a csomagjaink, kizárólag az útlevelünk.  Olyan országban vagyunk, mely 40 esztendővel ezelőtt, a bukott háború után romokban hevert, és néhány évtized alatt a világ egyik vezető gazdasági nagyhatalmává vált.

A Duna mentén haladunk. A láthatáron apró, rendezett falvak, középkori várak, várkastélyok szépséges látványa fogad, mígnem egyszeriben azt hittük, hogy a szemünk káprázik! A távolban a láthatáron egy fehér, görög templom tűnt elő. Az erdők zöld sűrűjéből büszkén és elegánsan emelkedik ki a Walhalia világító, hófehér fáklyaként. A dicsőség templomát I. Lajos bajor király utasítására építették. A görög Akropolisz Pantheonjának a mása 1830-tól 13 éven át épült, és bizony a völgyből 358 lépcsőfokot kellett felmásznunk, míg a szent helyhez értünk. Odabenn a germán szellemiség nagyjait ábrázoló, élethű szobrokban gyönyörködhettünk.

Mit takar e név, hogy Walhalia? A szó óskandináv eredetű, Odinnak, a germán mitológiai főistennek a palotája, ahol a harcban elesett hősök szellemei lakoznak. A templom a híres költőknek, íróknak, tudósoknak és hadvezéreknek állít emléket e csodás épületben.

Magamat is megörökíttettem ebben a tetszetős germán Pantheonban. A márványtábla sorait olvasva jutott eszembe, hogy e nagyszerű emberek emlékének lakóhelyéül miért kellett éppen a messzi Athén büszke fellegvárát lekopírozni... Nincs idő töprengeni, utazunk tovább...

És máris Régensburgban vagyunk, ebben a 134 ezer lakosú, magával ragadó városban. A várat is a várossal egyetemben a Régen folyóról nevezték el.

Itt egyesül a Régen a Dunával. A dunai kikötő nagy forgalmat bonyolít le, az óránként induló kirándulóhajók gyorsan megtelnek a vidám utasokkal. És mi, jámbor magyar turisták most arra gondolunk, hogy őseink, a kalandozók sok gondot okoztak a régensburgiaknak, mígnem Lech mezején gyászos vereség érte őket, és a levert csapatok bátor vezéreit, Lél és Bulcsú kapitányokat a városban szégyenszemre felakasztották.

A középkori technika csodája a 16 lyukú kőhíd a Dunán. Az akkori eljárással már 1135-ben képesek voltak 11 év alatt ilyen nagyszerű, időtálló építményt létrehozni. Sajnos a műemlék-csoda most gátolja a modern hajók közlekedését a nagy folyón.

A középkor másik építészeti remeke a Katedrális. 1279-ben kezdték el a gótikus dóm építését és 25 esztendőn át épült. Azonban még akkor sem került pénz a toronycsúcsok felhelyezésére, így azok csak fél évszázad múltán, 1869-ben helyeztettek fel. A nyugati főbejárat apostolalakokkal ékes kapuival a gótikus építészet legjelentősebb és legremekebb emléke.

Sehol máshol nem láthatók már németalföldön a patrícius családok toronyházai, melyek akkortájt védelmi célokat szolgáltak. E városban még 20 ilyen ház van. Hasonló célokat szolgált a képen látható bástyatorony is, mely a hercegi kincstárat őrizte.