MÁLTA A KERESZTES LOVAGOK FELLEGVÁRA
Dingli és Mdina
Kisebb alacsony falakkal körülvett szántőföldek jellemzőek a tájra. Fő terményük a zöldség, a gabona és citrusfélék, de megterem a szőlő is, éppen egy gondozott szőlőtábla mellett haladunk el. Büszkén mutatják azokat a keréknyomokat, melyek bronzkori településeket kötnek össze bronzkori kőbányákkal. Felismerésükhöz... fantázia kell!
Dingli apró kis városka, amely Málta legmagasabb pontján épült mintegy 253 méterrel a tenger szintje felett. Fő látványosság a gyönyörű panoráma a dingli szakadéklról, mely szédítő magasságban emelkedik a tenger fölé. Nagyszerű sétautak vonulnak a tetőn. A szakadék szélén áll a Madalena kápolna, mely egy útmenti imádkozó hely. Falán kis tábla jelzi, hogy a bűnözők nem használhatják menedékhelyül úgy, mint a nagyobb máltai templomokat.
A Citadella neve volt a Mdina, ahol az ellenség közeledtével a lakosság oltalmat talált. A középkorban a városi kormány székhelye volt. Keskeny kőhíd ível át a várárok felett, mely a város kapujához vezet, amit oroszlánok őriznek. A város mindig az elit otthona volt. Itt lakott Publius, a város első püspöke, aki Szent Pál hatására tért keresztény hitre, amikor apját a lázból meggyógyította. Még sok régi arisztokrata család él itt ma is.
Közvetlenül a kapu túloldalán található a Vilhena palota, mely francia stílusban épült, és eredetileg a magiszter udvarháza volt.
Ugyancsak egy XVI. századbeli palota a jellemző erkéllyel, felette a ház védőszentje.
Ha van pénzed, egy díszes konflissal is bejárhatod a várost...
A Szent János Katedrális. A XI. századi templomot egy földrengés elpusztította, a mai 1693-ban épült. A sekrestyében egy híres freskó látható, mely Szent Pál hajótörését ábrázolja.
Bementünk egy vendégekkel tömött étterembe, ahol mindenki egy olyan nagy sült halat kapott... a felét sem tudtam megenni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése