Spanyolország V/3

SPANYOLORSZÁG EURÓPA ÉKSZERDOBOZA

Granada, az elhagyott város

A Generaliftet, a szultánok nyári palotáját 1319-ben könnyű kövekből, vízsugárból, virágokból és napsugárból kezdték építeni. A mór kertépítő művészet remeke mutatkozik meg, a kommentár csak rontaná a csodás látványt. A napfényben sziporkázó, egymásba olvadó gótikus szökőkútívek színjátéka, a kutak mögött pedig a szimmetrikusan elhelyezett virágzó bokrok sorfala gyönyörködteti a szemet. Színes cserjék illata, a fény tükrözése, a csergő vizek ringató monotóniája valóságos földi paradicsom légkörét teremti. Ezt kellett hát elhagyni Boabdilnak és a mór nagyuraknak, majd visszatérni Afrikába, a nagy bizonytalanságba. Mint tudjuk, Boabdil ott egy csatában lelte halálát. Talán mindezt érezte, amikor kibuggyant szeméből a könnycsepp Izabellával szemben a lován...

A szultánok, nagyvezérek, kapitányok és főeunuchok idehúzódtak a nyári hőségben. Ide, a mesterségesen dúsított árnyékok és a csend szelíd, időtlen világába. Akármerre nézünk is, a táj, a kert és az épületek nagyszerű harmóniájával találkozunk.

Történelmi képeinket ott hagytuk abba, hogy a katolikus királyok bevonultak Granadába, és megszűnt a mórok uralma. De mi is történt ezután? Az elkövetkezendők bizony nem mindig váltak a spanyol uralkodók nagyobb dicsőségére. Cisneros kardinális, főinkvizítor irányításával ugyanis minden eszközzel biztosítani kívánták a győzelmet, és mindent megtettek, hogy az arabok soha többé ne térhessenek vissza abba az országba, amit több mint 700 évig tartottak megszállva. A cél érthető, de az eszköz minősíthetetlen! Szorgalmasan járták a várost a poroszlók, hogy felkutassák mindazon könyveket és pergamenteket, tehát azon szellemi termékeket, melyek - mint fogalmazták - veszélyt rejtenek. És a kincset érő, zsákmányolt írásokat mázsaszám vetik máglyára és semmisítik meg a városszerte lobogó tüzeken. Az értelem gyilkosai az arab tudósok sok ezer munkájából, a zsidó gondolkodók kincset érő filozófiai értekezéseiből és a régi görögök írásainak pótolhatatlan másolataiból egyetlen sort sem hagytak az utókorra!

Órákig képes volnék bámulni a bájos szökőkutak, vízesések, örökké csorgó, lomhán felszökkenő vízsugár-sorok, ciprusallék nagyszerű látványát! Keserű visszaemlékezéseink közben a püspöki palotához érünk, mely a XVII. században épült.

Álljunk meg egy percre a Szent János templom barokk főkapuja előtt, mely nagyszerű szépsége gyönyörködtet.

Tisztelettel hajtunk fejet az 1769-ben létesített Egyetem udvarán az intézmény első rektorának szobra előtt. Bemegyünk és körülnézünk a híres épületben.

Nagyon elhanyagoltnak találtuk a Szent János Kórházat, mely előbb kolostor volt. szomorúan láttuk, hogy miként mennek tönkre azok a régi, szép és érdekes festmények, melyek a kerengő falát már évszázadok óta díszítették.