2012. január 30., hétfő

Málta 3a

MÁLTA A KERESZTES LOVAGOK FELLEGVÁRA
Gozo területe mindössze 14x7 négyzetkilométer




Korai kelés után még hajnalban indult hajónk a kisebb szigetre, Gozóra. A szárazföld mindössze 14x7 négyzetkilométer területű. Ez a hely, ahol Kalüpszó nimfa elbűvölte Odüsszeuszt és 7 évig révületben tartotta. Jegyváltáshoz gyülekezik a magyar csoport (középen a vezető hölgy, aki honfitársunk ugyan, de egy máltai férfival házasodott és itt él). Gozón az emberek halászattal és mezőgazdasági termeléssel foglalkoznak. Innen szállítják Máltára az élelmiszerek és a tej nagy részét.





A kiránduláshoz beszállunk... Kellemes, nyugodt a hajóutunk, csendes a tenger. A parton sorjában állnak az őrtornyok, melyekből veszély esetén egymásnak adják a vészjelzést tűzcsóvával. Rendszeres hajó- és helikopter-járat van a szigetre. Néhány évvel ezelőtt azt tervezték, hogy egy híddal összekötik Gozót Máltával. Japán mérnökök elkészítették a tervet, de túl sokba került volna.





Megpillantjuk a szigetet! Gozónak saját történelme van. A római kortól a lovagok idejéig a szigetnek önrendelkezési joga volt és Máltával egyenlő státusza, de védtelenebb volt, mint "nagyobb testvére", és rengeteg pusztító kalóztámadás érte. A lovagok hatására sok szép templom (szám szerint 29) és kápolna épült, ugyanis a sziget is a nagymester, a Grand Master fennhatósága alá került.





A XVIII. századig Gozó a kalóztámadáson felül az arab és török veszélynek is ki volt téve. Amikor a törökök 1551-ben megtámadták a földjét, majdnem kiirtották az egész népességet. Igazi véres háború volt! Az öregeket legyilkolták, a fiatalokat eladták rabszolgának. Mindent elraboltak, mindent elpusztítottak, az élelmiszer-tartalékot pedig elvitték. De végül a települések újra benépesültek, és újjáalakultak. A XVII. század után már biztonságosabbá vált az élet, mert a lovagok felépítették az erődítményeket. Ez nagyon fontos volt. A sziget fővárosa Victoria, mely Viktória királynőről kapta a nevét. Az előváros fölé tornyosul a dombtetőre épült citadella.





A szieget nevezetessége a Ggantija templomegyüttes, egy megdöbbentően gigantikus épületcsoport a Kr. előtti 4000 és 280 közötti időből. A több tonna súlyú, monumentális sziklák 6 méter magasak. a templomokban a földön jól kivehetők a boráldozati lyukak, egy jóslyuk és a spirál mintával díszített sziklatömbök. A mai napig rejtély azonban, hogy az akkori szerszámokkal hogyan voltak képesek ezeket a kőtömböket megmozgatni.





Az egyik fülkében levő tűzrakó-hely az örök láng tárolója volt. A templom oltárköveiben levő lyukakat az áldozatok bemutatásához használhatták, talán a vér lefolyatására.





Az ember azt hinné, hogy ezek a szigetek kopárak tele erődítményekkel, pedig októberben még zöldellt a növényektől és virágoktól is! A derék pálmák és terebélyes bokrok között (mit tagadjam) jól éreztem magam.





Egy sokéves pompás pálma árnyékában el lehet bújni a 35 °C-os hőségben a tűző nap elől - legalábbis megpróbáltam. De rengeteg a kaktusz is mindenfelé...





Feledhetetlen látványt, így élményt nyújtott a virágokkal, pálmákkal benőtt, a természet által ékesített táj. Sokféle virág nyílik errefelé, főként a levendula, a jácint és a piros kövirózsák pompáznak most.





Olajfákat is termesztenek. Egész olajfa-erdők vannak, melyek az olajszükségletet biztosítják a kis államban.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése