Málta 1a

MÁLTA A KERESZTES LOVAGOK FELLEGVÁRA

A mosztai katedrális

2004. október 21-én egy ködös, csepergős csütörtök délelőttön utaztunk fel a Ferihegyi Reptérre, hogy a Földközi-tengeren levő és Afrika partjaitól mindössze 90 kilométerre fekvő Málta szigetére eljussunk. Kicsit várakozni kellett, hamarabb értünk fel. Ilyenkor is kihasználjuk az alkalmat, nejem elmélyed a legfrissebb napi hírek olvasásába.

Beállt a Máltai Légitársaság gépe, melyen egyetlen üres ülőhely sem maradt! Telve volt a gép magyar turistákkal meg néhány diákkal. Nagyon csendes volt, alig fodrozódott a Földközi tenger. Csodás látványt nyújtott a lenyugvó napi visszaverődő, elhaló fénye a végeláthatatlan vizen. A Máltai Köztársaság valójában 3 nagyobb szigetből áll. A legnagyobb Málta, a kisebbik pedig Gozo. A harmadik sziget, Comino csaknem lakatlan. Területük 320 négyzetkilométer, lakosságuk 350 ezer fő. Európa legsűrűbben lakott országa.

Megérkezésünket követő napon kirándulunk Mosztába, mely a sziget közepén helyeződik. Központi helyzete folytán védve volt a kalóztámadásoktól. Fő látványossága a monumentális templom, a dóm, mely a negyedik legnagyobb Európában. Építését a római Pantheon ihlette. A templom alapjait 1833-ban rakták le, majd 1871-ben szentelték fel. Lassan készült, mert önkéntesek építették az eredetileg ott állt kisebb épület köré neoklasszikus stílusban. A katedrális arról nevezetes, hogy óriási alátámasztatlan, 37 méter átmérőjű kupolája az egyik legnagyobb a világon, s mi több állványzat nélkül húzták fel.

Arról is nevezetes, hogy 1942-ben mise közben egy olasz bomba átlyukasztotta a kupolát, és a templom padlóján ért földet anélkül, hogy felrobbant volna. Az esetet természetesen csodának tartották. Íme a bomba.

Lépjünk be a hatalmas belső térbe, ahol megcsodálhatjuk a díszes oltárt. Szinte kibírhatatlan a hőség! Mindenütt ventillátorok biztosítják levegő elviselhetőségét.

Málta lakóiról megtudtuk, hogy nyelvük az arab és olasz keveréke. Miért olasz? Kr. e. 4000 körül kőkori olasz, szicíliai gazdálkodó családok egy csoportja elhagyva a szigetet ideköltözött. Magukkal hozták háziállataikat, edényeiket, a vetőmagvaikat és tűzgyújtó szerszámaikat is. Ők lettek Málta első lakói! Gyarapodtak, gazdagodtak és szabad idejükben templomokat építettek. Később a szigetet elfoglalták a főníciai, a karthagói, a római, majd az arab csapatok. A szép erkélyek az ő ízlésüket dicséri és reprezentálja. De jöttek a Szent János-rendi keresztes lovagok, majd napóleon francia seregei, végül pedig az angolok. A több évszázados hódítás és keveredés nyomai tükröződnek Málta építészetében, nyelvében és szokásaiban.