Törökország IV/2

CSALÁDI UTAZÁS TÖRÖKORSZÁGBAN

A Kék Mecset maga a könnyedség és az elegancia

A hídtól már nem messze a Dolmabahcse dzsámit látjuk, mely annak idején a szultánok házikápolnájának számított. Olyan, mint egy ékszeres doboz. Amíg sétálunk kicsit a városban, és nézegetjük a jellegzetes török házakat meg az utcai forgalmat, illendő, hogy néhány szót szóljunk a város történetéről. Arról már esett szó, hogy 3000 esztendővel ezelőtt lakott település volt e helyütt, és ez a világ egyetlen városa, mely 2 világrészen: Európában és Ázsiában fekszik.

Isztambul 123 császár tündöklését és bukását élte meg. Uralkodtak itt trákok, görögök, perzsák, makedónok és így tovább. Nagy Konstantin, római császár építtette újjá a várost, és ezért is nevezték Konstantinápolynak. Attila seregei is megjelentek a város falai alatt, de ostromra nem került sor, mert az akkori Bizánc olyan rémületbe esett, hogy szó nélkül kifizette a hunoknak az évi 1050 kg aranyat. A magyarok 3 hullámban is felbukkantak a falak alatt, és Botond az Edirnei-kaput be is verte buzogányával.

1453-ban II. Mehmet török szultán elfoglalta, majd 1920-ig Törökország fővárosa lett. Többször pusztította földrengés. A legszörnyűbb 1034-ben következett, amikor 140 napig egyfolytában rengett a föld. Sokszor tűzvész pusztított, ami azért volt rettentő veszélyes, mert a házak jórészt fából épültek. 476-ban leégett az egyetem is és a 120 ezer kötetes, pótolhatatlan, világhírű könyvtár.

Aki Isztambulban jár, feltétlenül felkeresi az I. Ahmet szultán által építtetett Kék Mecsetet, mely égbetörő minaretjeivel, kupoláival és félkupoláival maga a könnyedség és elegancia. Az építés 7 évig 6 hónapig és 6 napig tartott. A világ egyetlen mecsete, amelynek 6 minaretje van, melyek közül négyen 3-3, kettőn pedig 2-2 erkély helyezkedik el.

A megnyitó szertartás több száz éve, 1617. január 9-én volt, és ettől kezdve a legjelentősebb istentiszteleteket mindig itt tartották.

A legjelentősebb szertartások alkalmával a 6 minaret 16 erkélyéről egyszerre énekelték a müezzinek az imára hívó ezant.

Csodálatosan szép a belső tér tagoltsága, a kapu alatt kitárulkozó óriási haram, melyben egyszerre 35 ezer hívő borulhat le Allah előtt. Kétség sem fér hozzá, ez valóban páratlan látvány. A süppedő ezer meg ezer egyforma mintájú imaszőnyegen arcra borulva imádkozók áhitata tiszteletet parancsol. A 4608 négyzetméternyi területet lezáró kupola 43 méter magasságban kezdődik és átmérője 22 méter. A négy pillér és az épület sarkai között négy kisebb méretű kupola is látható. A fiatal és energikus szultán nemcsak figyelemmel kísérte az építkezés menetét, de maga is részt vett benne. Minden pénteken saját kezűleg dolgozott az építkezésen (és ilyen még nem volt a szultánok történetében), de szokássá vált, hogy a janicsárok, szpáhik és magasabb rangú hivatalnokok is követték uruk példáját, és maguk is részt vállaltak egy-egy napra a munkából. Az építtető Ahmet szultán nem sokáig gyönyörködhetett a remekműben, mert annak elkészülte után hamarosan, alig 27 éves korában meghalt. Az ünnepélyes megnyitáskor a szultán a legszebb ezüst- és kristálylámpákat hozatta át a palotájából. A 260 csodálatosan szép üvegablakon keresztül beszűrődő napfény a szivárvány színeire bomlik odabent, majd visszaverődve a kupola és a négy tartó oszlop azúrkék csempéin megsokszorozza a magasságot és a mélységet - a tökéletességig fokozva a harmóniát. Eredetileg mind a 260 ablak színes üvegberakású volt, egy részüket azonban a több fény érdekében színtelenre cserélték.