Hogyan előzzük meg a teknősök legveszélyesebb betegségeit?

ELSŐSEGÉLY AZ ÁLLATORVOS ÉRKEZÉSÉIG

HOGYAN ELŐZZÜK MEG A TEKNŐSÖK LEGVESZÉLYESEBB BETEGSÉGEIT

Hazánkban a teknős a gyakori hobbiállatok közé tartozik. Igaz, hogy legegyszerűbben teknősöket lehet tartani, mert elhelyezésükhöz nem szükségesek különleges berendezések, biztonsági előírások, mégis gyakran szorulnak a gazdák állatorvosi segítségre. Hogy miért? Mert sokan megvásárolják az első olyan teknőst, ami megnyerte a tetszésüket anélkül, hogy megismernék az állat legalapvetőbb tartási és takarmányozási igényeit. Pedig ez sokszor az egyébként nem túl igényes állat súlyos megbetegedéséhez és nem egyszer az elhullásához vezet. Példának okáért a gyakori panasz, hogy „bedagadt a teknős szeme”, pedig már mindenféle szemcseppekkel és szemkenőcsökkel próbálták gyógyítani, de ennek ellenére az állat állapota rosszabbodott.

Ugyancsak gyakori panasz, hogy a teknős páncélja ellágyult, az állat nem eszik, alig mozog. Sokszor a beteg már késve kerül az állatorvoshoz és a kedvenc állaton nem lehet segíteni.

Nem egyszer azzal hozták a teknőst a rendelőbe, hogy megsérült a páncélja a kutya vagy macska harapása során, vagy éppenséggel leesett valahonnan és sérülést szenvedett. Ilyenkor mi a teendő?

Ha ismernénk a teknős szükséglet szerinti táplálását, az „anyagforgalmi igényeit” az állat egészségét és a gazda örömére a megfelelő fejlődését biztosíthatnánk, de megelőzhetnénk azokat a bajokat is, melyek utóbb csak gondos állatorvosi beavatkozással, olykor többszöri kezeléssel gyógyíthatók.

Gyakori eset, hogy a kezeléssel elkéstünk, ami a kedvenc állat halálát okozhatja.

Nos, mindezek megelőzéséhez szeretnénk néhány tanácsot adni, mielőtt szükség volna az állatorvosi beavatkozásra.

Tudni kell, hogy életmód szerint a teknősök két csoportba oszthatók:
1. A vízi teknősök (ide tartoznak a nagyon kedvelt ékszerteknősök is) általában ragadozó életmódot folytatnak, takarmányuk általában zsákmányállatokból áll, amelyet teljes egészében elfogyasztanak. Hetente egyszer-kétszer azonban növényi eredetű táplálékra (békalencse, saláta) is szükségük van.

Miből áll a táplálékuk? Főleg halakból, halszeletekből, gilisztából, ebihalakból, csigákból, esetleg szopóskorú kisrágcsálókból. Felnőtt egyedeik az egeret is széttépik és elfogyasztják.

Zsákmányállatok hiányában csonttartalmú hús-zúzalékot, pl. darált vagy zúzott csirkenyakat, zsigereket és vitamin kiegészítést kell adni nekik.

Az elhelyezésük akváriumban történik, melyben vízinövények, sziklák, kövek és homok is van. Igaz, hogy idejük legnagyobb részét vízben töltik, szükséges számukra száraz terület is, ahol sütkérezhetnek.

2. A szárazföldi teknősök főbb tápláléka növényi eredetű. Vadonélő növények, fű, saláta, zöldségek, paradicsom. A takarmányt természetesen ki kell egészíteni mésztartalmú szerekkel (valaminő kalcium-tartalmú takarmány-kiegészítő) és vitaminokkal (Jolovit oldat, Polyvitamin készítmények stb).

Igaz, hogy a szárazföldi teknősök eredetileg növényevők, fogságban azonban szívesen fogyasztanak olyan takarmányokat is, amelyekhez a vadonban egyáltalán nem juthatnak hozzá. Ilyenek például többek között a túró, húsdarabkák, befőtt, főtt rizs vagy akár a készen kapható kutya- vagy macskatápok.

A mediterrán országokban élő szárazföldi teknősök természetes élőhelyükön ősszel téli álomba merülnek, mely több hónapig tart és szaporodásukhoz, megújulásukhoz szükséges. A téli periódus alatt életfolyamataik lelassulnak és tartalékaikból élnek. Akkor javasoljuk a teleltetést, ha szaporítani akarjuk őket, vagy ha már úgyis mutatják a jeleit annak, hogy erre készülnek (mozgásuk lelassul, takarmányukat nem fogyasztják el stb.).

LEGGYAKORIBB BETEGSÉGEIK

Mindennapos állatorvosi gyakorlatom során sokszor keresnek meg panasszal a tulajdonosok, hogy a teknősnek „be van dagadva a szeme”, étvágytalan, a takarmányt sem fogyasztja el. Valaminő baktériumos szembetegségre gondolva antibiotikumos cseppekkel, kenőcsökkel legtöbbször már kezelik az állatot, mielőtt az állatorvos segítségét kérik.

Pedig többnyire szó sincs valaminő fertőző eredetű szemgyulladásról, a bajt egyszerűen az A-vitaminhiány okozza és az esetek, ha időben kerülnek kezelésre, megfelelő A-vitamin adagolás után nagyon jó eredménnyel gyógyíthatók.

Az A-vitaminhiány elsősorban a vízi teknősökön alakul ki. És mi ennek a magyarázata? A zsírban oldódó A-vitamin természetes forrása a zsákmányállatok zsigeri szervei, elsősorban a máj. a zsírt a teknősök nem tudják megemészteni, a zsíros pontyszelet étrendi rendellenességet, visszaöklendezést, hasmenést okoz. Zsíros takarmányt, mint a zsírban oldódó vitaminok forrását a vízi teknősök nem vagy vonakodva fogadják el, így eleve ki vannak téve a vitaminhiány kialakulásának.

Ilyenkor a szemhéjban levő mirigyek hámsejtjei elfajulnak, a mirigyek acinusaiban (váladéktermelő része) sajtos, kenőcsös anyag halmozódik fel és ez okozza a szemhéj duzzanatát. A szemrés szűk és a tágítása fájdalmas. Utóbb a szemrésben is megjelenik ez a kenőcsös, sajtos massza. Később a szemhéji kötőhártya hozzátapad a szaruhártyához és a szemrés mechanikailag is nehezen tárható fel. A zárt szemrésű állat nem tud tájékozódni, így a takarmányát sem fogyasztja el.

Gyógykezelésül valaminő A-vitamint tartalmazó szemkenőcsöt alkalmazhatunk, ugyanakkor a takarmányt is ki kell egészíteni A-vitaminnal.

PÁNCÉLLÁGYULÁS

Nagyon gyakori betegség és a teknősök leggyakoribb haláloka. A vízi teknősökön fordul elő, elsősorban az ásványi anyagokban hiányos takarmány etetése során, de rendszerint A-vitaminhiánnyal együtt lép fel. A páncéllágyulás fokozatosan fejlődik ki, néha pár hónap, máskor 1-2 év folyamán alakul ki. Nagy jelentősége van az egyedi hajlamosságnak.

TÜNETEK

Legjellemzőbb tünete a páncél szilárdságának a csökkenése, akár szivacsos puhaságúvá válása. Nemcsak a páncél, hanem a végtagok vázának a szilárdsága is csökken. A helyváltoztatás fájdalmas és korlátozott. Jellemző a gerinc eltorzulása. A hosszantartó kalcium és foszfor hiánya maradandó deformitásokhoz vezet a páncélon. Legjellemzőbb a nyeregszerűen eltorzult hátpáncél.

Jól szembetűnő a bőr alatti ödéma jelentkezése is. Izzadmány léphet ki a tüdőben is, mely rózsaszínű, habos savószivárgás formájában az orrnyílásokból is ürülhet. Az állat teljesen leromlik, megáll a fejlődésben és elpusztul.

MEGELŐZÉS – ORVOSLÁS

A kívánatos Ca:P arány kialakításának a legegyszerűbb módja a természetes eredetű takarmányozás: halszeletek, mészhéjú csigák, kisemlősök, zúzott csirkenyak etetése.

Ne feledjük, hogy a betegség kialakulásában szerepet játszik a D-vitamin hiánya, a napfénytől elzárt tartás is!

Gyógykezelésül, ha az állat eszik, a takarmányát ki kell egészíteni ásványi sókkal és vitaminokkal, ha azonban étvágytalan, a Calcimusc injekciót és a vitaminokat naponta egy alkalommal injekció formájában kell beadni az állatnak. Calcimusc injekcióból 2 ml/ttkg, A-vitaminból 500-1500 E/ttkg, D-vitaminból pedig ennek felét adhatjuk. Jó hatású az E- és B₁₂-vitamin adagolása is. Az injekció beadásának a helye a hátulsó láb combizomzata.

HA MEGSÉRÜLT AZ ÁLLAT

A teknősök kültakaróján gyakran fordulnak elő felületes és mélyre terjedő sérülések. Okozói kutyák, macskák, nagyobb társaik, az aquarium érdes berendezési tárgyai stb. A felületes sérüléseket Betadine-os ecseteléssel, sebhintőporokkal (Aureomycin 2%-os) kezeljük, a mélyre terjedő sérülések állatorvosi ellátásra szorulnak.

Nagyon fontos, hogy teknős vásárlásakor győződjünk meg arról, hogy

1. eszik az állat

2. a szemhéja nem duzzadt, a szemét ki tudja nyitni

3. egészen fiatal állatoknál a páncél nem teljesen szilárd, rugalmas

(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2004. augusztusában.)