2011. október 25., kedd

Kambodzsa III/1

MIT LÁTTAM 1999-BEN A SOKAT SZENVEDETT, UGYANAKKOR A VILÁG CSODÁJÁNAK SZÁMÍTÓ KAMBODZSÁBAN?
A világörökség részét képező Angkori templomváros és királyi székhely




Utunkat mitikus, hitvilági és csodálatos művészi készséggel kifaragott szoborcsoport szegélyezi hosszú sorban mindkét oldalon. Az 500 négyzetkilométeren elterülő, eredetileg 36 templomegyüttesből álló, óriási templomváros déli kapujához közeledünk.





Angkor Kambodzsa legnagyobb műemlékcsoportja, a khmer birodalom egykori fővárosa; paloták és templomok rendszere, melyeket csatornák és vízi medencék egészítenek ki. Középpontja Angkor Thom, a Nagy Főváros.






A IX. századtól épült indiai alapformákban, amelyekhez a sajátos khmer vonást a tömör, zsúfolt tagolású tornyok adják.





Domborművek és szobrok sokasága díszíti az épületeket. A falak kaputornyain hatalmas fejek vannak kifaragva.





Ezeket és a főváros közepén épült Bayon templomot már 1200 körül létesítették.





Angkor Thom közvetlen szomszédságában számos közös vízrendszerrel idekapcsolt kisebb épületcsoport is van. A vízellátás forrása! Ma a fürdőző gyerekek paradicsoma.





Nem hagyhattam ki a "közös fényképet" a leghíresebb építménnyel, a XIII. században épült Angkor Vattal, amely buddhista kolostor lett. Impozáns, szemet gyönyörködtető, nagyszerű...





Sokáig bámultuk a falakon a homokkőből faragott domborműveket, melyeken Ramayana és a Mahabharata legendáit jelenítik meg. Csodálatosan érdekes, eredeti művészi kreációk.





A hatalmas kiterjedésű várost idővel elfoglalta a dzsungel. Egy utazó 1901-ben így ír a naplójában: látni a helyet, ahol a paloták álltak, ahol hatalmas királyok lakhattak, akikről ma már édeskeveset tudunk. A magas sziklák, melyeket benőtt az erdő - emberi kéz művei. A fák gyökerei, mint ezernyi polipkar ölelik át, szövik be a nagyszerű épületeket.





És miként kommentálja itteni vezetőnk a látványt? A pusztulás szenvedélye a mai napig is tombol! A halál istenét a brahmanok Sivának ismerik, aki minden élőlénynek megteremtette a maga ellenségét, mintha csak eltervezte volna a pusztítást. Az ember, hogy emléket hagyjon maga után, pazar építményeket emelt, ám az istenség sok más pusztító elem mellett megteremtette a fügefát, amelynek gyökereivel a romok nem vehetik fel a küzdelmet...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése