Izland I

IZLAND, A JEGES FÖLD

Rejkjavik, a füstölgő öböl

1997. szeptember 20-án nagy izgalommal indultunk Izlandra londoni átszállással. Abba az országba, mely fent, északon a sarkkör szomszédságában fekszik. Területe mindössze 103 ezer négyzetkilométer, lakóinak száma pedig mindössze 261 ezer fő.

Vonatfülkeszerű, fürdőszobás lakosztályunk ablaka a tengerre nézett, ahonnan jól látszott a hatalmas hőmérő, mely általában +8°C-t mutatott. Kirándulásaink során tapasztaltuk, hogy mennyire változatos az időjárás...

Rejkjavikban, a fővárosban laktunk, és innen csillagtúraszerűen jártuk be az országot. Napjainkban Izland lakosságának nagyobb fele, mintegy 103 ezer ember a fővárosban és annak vonzáskörzetében él.

A város gyökerei 1100 évesek, de csak néhány évtizede indult valódi fejlődésnek. A leendő fővárost maga a tenger választotta ki! Erre emlékeztetnek a város címerében levő hullámok, pillérek. Az ősök ugyanis olyan vidéken vetődtek partra, ahol a föld repedéseiből gőz tört fel, kavargott a pára, s ez olyannak látszott, mintha füstölne a föld. Ezért nevezték el füstölgő öbölnek, vagyis Rejkjaviknak.

Meleg holmik, nagyszerű gyapjú pulóverek készülnek a varrodákban, ahol mi is vásároltunk ilyesmit: elkel itt, a sarkkör közelében.

Már a 18. században a juhok gyapját nemcsak lenyírták, de azóta fel is dolgozzák Rejkjavik számos műhelyében. Mivel egyre több lett az áru, már 1780-ban az itt uralkodó dán hatóság engedélyezte más nemzetek hajóinak kikötését is.

A szigetország 1944-ben nyerte el a teljes függetlenségét, ekkor kiáltották ki az Izlandi Köztársaságot, mely 1949-ben belépett a NATO-ba. És ekkor indult meg a sziget hatalmas fejlődése. 1951-ben védelmi megállapodást írt alá az USÁ-val, ily módon mentesült a haderő-tartás költségeitől. Egy ország, melynek nincs nemzeti hadserege!

A köztársasági elnök palotája azelőtt a dán helytartó székhelye volt. Az előbbi elnök elsőként egy hölgy volt, aki 16 évig nagyszerűen ellátta a feladatát.

Az új házak már földrengés-biztosak, vasbetonból épülnek! Az idős embereknek olyan negyedekben építenek lakásokat, ahol mindenféle szolgáltatás van a háztömbben: orvos, étterem, szupermarket.

A sziget őslakói a vikingek. Maga Hódító Vilmos is viking vezér volt! A vinking birodalom hódításairól, kalandozásairól, rablásairól volt híres. 1260-ig tartott ez a rabló korszak. Ezalatt rengeteg ellopott holmit összehordtak - hasonlóan a mi kalandozó őseinkhez.

A szupermarketben - igaz, hogy a mi pénzünkben számolva igen borsos áron, de - minden kapható volt. Pénzük a korona. (Ottlétünkkor 1 Kr 3 Ft volt)

A Peterson Székesegyház néhány éve készült el. Jellemzik az egyszerű, puritán falak. Az ország lakói jellemzően evangélikusok. Jelenleg három püspök van Izlandon: ez állami szolgálat, az állam fizeti. 70 éves korban kell nyugdíjba menniök.

Megtudtuk, hogy 143 felszentelt pap van az országban és egy egyházi esperesség. Az emberek hívők, de nem nagyon vallásosak. 1550-től az evangélikus az állami vallás.

Igen magas az életszínvonal! Az átlagos kereset 100 ezer korona, egy tanár alapfizetése 77 ezer korona. Egy család átlagos jövedelme pedig 2-3 ezer korona körüli.