2012. július 31., kedd

Izland II/3

 IZLAND, A JEGES FÖLD
 A vulkán, a jég és a víz




A vulkanikus tevékenység gingantikus művét jelzik a mohás sziklahegyek, éles hasadékok, a bennük csörgedező, csobogással muzsikáló, kristálytiszta patakok, a sziklába vájt barlangok.





A vulkáni működés még mostanság is folytatódik, de szomorúan emlékezetes dátum az 1783-as esztendő, amikor kitört a Laki nevű hasadékvulkán. Ma is egyre-másra emlegetik.





Ennek során 25 kilométer hosszúságban nyílt meg a földkéreg, s izzó láva öntötte el a vidéket. A tűz poklában 15 ezer ember, a sziget akkori lakosságának közel egyharmada lelte a halálát.





A föld mélye 25 kilométeres hasadék mentén sorakozva 95 kráterből okádta, lövellte a vörösen parázsló-perzselő tüzes lávát...





A katasztrófa egy vasárnap kezdődött! A környék lakói éppen a templomban imádkoztak, a pap Isten hatalmáról prédikált. És pontosan ekkor érte el a hömpölygő tűzfolyam a települést. A pap magasra emelt feszülettel rohant ki a templomból az izzó folyam elé, hogy megállítsa, azonban az sodorta el őt. Ez a mindent elsöprő, felégető és a házakat sorban elnyelő forró lávafolyam nem kímélte sem Isten szolgáját, sem pedig mást: lehelte a bűzös gázokat a gyilkos tűz. Egyik ága egészen 45 kilométer távolságig jutva semmisített meg mindent, ami az útjába akadt. Földünkön ez volt a történelmi idők legnagyobb hasadékvulkán-kitörése.





A láván kívül tömérdek vulkáni por, hamu és salak repült a levegőbe, és messzi vidékeket tett terméketlenné!





Izlandon hosszú ideig elsötétült az ég, megsemmisült a szarvasmarha-állomány fele, a juhok 80 és a lovak 75 százaléka.





Vízben nagyon gazdag az ország. A vízesések a hatalmas jégtömegből táplálkoznak. A víz kitűnő minőségű, tiszta és élettanilag előnyös az ásványianyag-tartalma.





A távolban előtűnnek a havasok! Számos jégmező borítja Izlandot. A legnagyobb a Vatnajökull, ahol 8456 négyzetkilométeres területet összefüggően takar be jég. A jég nem hagyta el a hűvös Izlandot, a jégkorszak maradványai a jégmezők és a gleccserek. A lassan mozgó jégfolyók állandóan koptatják, alakítják a felszínt! A gleccserből eredő folyók görgetik és aprítják a köveket és óriási mennyiségben viszik az óceán felé.





Bár sok-sok patak és folyó szeli át a szigetet, bizony ezeken nincsen, esetleg csak nagyon ritkán akad valaminő fából összetákolt híd. Utazásom során egyetlen hidat láttam mindössze, de az sem a járművek átkelésére szolgált.





Amint látjuk, így közlekedett az autóbuszunk a folyón, melyeknél általában csupán a gázló lehetőségét jelzik.





Az itteni, tanyasi emberek könnyen átjutnak ezeken a kisebb folyókon lovaikon...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése