Frankfurt 4.

FRANKFURTON ÁT DÉL-AMERIKÁBA

Búcsúznunk kell

Leérünk a Majna folyó partjára. A folyó a város történetében, gazdasági életében jelentőssé válásában igen fontos szerepet játszott. Számunkra is jelentős, hisz a Rajna-Majna-Duna csatorna 13 országon keresztül haladva lehetőséget biztosít, hogy olcsó vízi úttal kösse össze Kelet- és Nyugat-Európát. Egy helyen megállunk. Itt egy kereszt!

- Mit jelent? - kérdezzük.

- Ez a barbár emberi szokásokra emlékeztet, annakidején ugyanis erről a helyről dobták a Majnába azokat, akiket a bíróság fulladás általi halálra ítélt.

Nagy a forgalom az utcában. Az állomás felé haladunk. Odaérve a környéken kábult fiatalok ülnek, hevernek bamba tekintettel. Narkósok. Sajnos sokan vannak, mondja kísérőnk. Nem messze az egyik kis utcából vad zene hangjai szűrődnek ki, itt vannak a meztelen revűk. A belépő 20 márka. A környéken széplányok álldogállnak vagy sétálgatnak fedetlen idomaikat szabadon hagyva. Erotikus megjelenésük csábító, nagyon igyekeznek, 100 márkáért már kedvesek is. Fotózni itt nem ajánlatos...

Az elegáns utcákat járva el sem akarjuk hinni, hogy a régi római települést - mely 873-tól a keleti Frank Birodalom fővárosa volt, majd királyi utóbb pedig császári koronázó város rangját viselte - a II. világháború során ugyancsak porrá bombázták. Mára már újjáépült, virágzó nagyvárossá és a pénzvilág egyik központjává vált újra. Hát ez is a kapitalizmus?

Kedves kísérőnk búcsúzásul meghívott bennünket egy korsó sörre meg egy szendvicsre a Locher sörözőbe. Az emberek sietnek, futnak, kapkodnak, sokan csak állva gyűrik be az ebédet, sürget a munkatempó. Aki itt nem teljesít, gyorsan az utcára kerül, meséli vendéglátónk.

Búcsúzunk. Megköszönjük nagylelkű alkalmi ismerősünk számunkra pótolhatatlan és feledhetetlen szívességét, hogy néhány impressziót szerezhettünk az ismeretlen nagyvárosról. Címeket cserélünk, hogy majd tartjuk a kapcsolatot, de sajnos elveszítettük a felírást, így nem tudtunk még csak egy üdvözlőlapot sem küldeni itthonról. Az utolsó kép után sietünk a hatalmas repülőtérre, ahol már várt az óriásgép, hogy az éjszaka folyamán elrepítsen a távoli Dél-Amerikába, Venezuelába...