A kutya parvovírusa

A KUTYA PARVOVÍRUS OKOZTA BÉLGYULLADÁSA

Cs. György, Kaposvár: „Tisztelt Doktor úr! Vettünk a vásáron egy 8 hetes rottweiler fajtájú kiskutyát. Eredetileg egy tenyésztőt akartunk felkeresni, de a vásáron bóklászva annyira megtetszett a gyerekeknek, hogy nem lehetett ott hagyni, megvásároltuk. Azt tudomásul vettük, hogy tenyésztési lapja nincsen, mert nem törzskönyveztették, de oltási igazolást sem kaptunk.

Azt mondta az eladó, hogy az első oltást meg a féregtelenítőt megkapta, de az oltási könyv otthon maradt. Elkérte a címemet és mondta, hogy az oltási igazolást majd elküldi.

Amikor hazavittük, a kiskutya nagyon vidám volt és még másnap is játszott a gyerekekkel. Nagyon jó étvágya volt. Harmadik nap reggel azonban észrevettük, hogy valami nincsen rendben. A kis állat bágyadt lett, többször hányt és öklendezett.

Arra gondoltuk, hogy talán az otthoni házikoszt ártott meg neki, amit ugyancsak jó étvággyal és bőségesen fogyasztott. Főztünk kamillateát, amit megízesítettünk. Ebből gyakran és sokat fogyasztott.

A következő nap azonban ahelyett, hogy javult volna, rosszabbodott az állapota. Csak bágyadtan elfeküdt és folyadékot sem ivott. Vizet sem. Hasmenési is lett. Ekkor elvittük az Állatkórházba.

Itt azt mondta a doktor úr, hogy ez parvovírus okozta bélgyulladás. Kérte az oltási könyvét, de sajnos ilyennel nem rendelkeztünk. Mondta az orvos, hogy ez oltatlan kutyánál nagyon veszélyes betegség. Kapott infúziót, meg egyéb gyógyszereket, de sajnos a doktor úrnak igaza lett, mert a kiskutya másnapra elhullott.

Nagyon bántott bennünket a dolog és elmentünk az eladóhoz, akinek a nevét szerencsére még a vásáron felírtam és elmondtam neki az esetet. Ajánlottam neki, hogy legalább osszuk meg a kárt, azonban hallani sem akart róla. Azzal érvelt, hogy nála az állat – de amikor megvettük, láthattuk a vásáron, hogy ő is, meg az alomtársai is – makkegészségesek voltak. Ebben igaza volt.

A gyerekek azóta sem hagynak békén, hogy vegyünk egy másik kiskutyát. Okulva azonban az elmondott esetből, nagyon szeretnék tudni erről a betegségről és a kiskutyák koronavírus okozta bélgyulladásáról és a szopornyicáról. Erre szeretném megkérni a Doktor urat. Azt is szeretném megkérdezni, hogy milyen igazolást kell kérni a kutya vásárlásakor, és hogy a parvovírusos bélgyulladás esetén miként érvényesülnek a szavatossági szabályok, tehát az eladó felelőssége…”

Úgy gondolom, hogy az Olvasónk által leírt parvovírus okozta bélgyulladás és az ellene való védekezés ismertetése valóban közérdeklődésre tarthat számot, ugyanis a bántalom nemcsak az egyik leggyakoribb, de még manapság is legelterjedtebb és a kutyák legtöbb veszteségét előidéző vírusos bántalma is. A kutyák két másik, ugyancsak sok veszteséget okozó vírusos bántalmáról, a koronavírus okozta bélgyulladásról és a szopornyicáról Lapunk következő számában adunk tájékoztatást.

A KUTYA PARVOVÍRUS OKOZTA BÉLGYULLADÁSA

A kölyökkutyák enterális (=bélre vonatkozó, béllel kapcsolatos) megbetegedését számos kórokozó is előidézheti, nevezetesen különféle paraziták (fonálférgek, kokcidiumok stb.), baktériumok (szalmonellák, klosztridiumok stb.) valamint vírusok.

A bántalom még néhány évtizeddel ezelőtt még ismeretlen volt. Az első megbetegedéseket csak a 70-es évek végén észlelték az Észak-Amerikai Egyesült Államokban, rövidesen azonban az egész világon elterjedt. Hazánkban 1980. tavaszán került először megállapításra, majd egyszeriben nálunk is tömeges formában ütötte fel e fejét és azóta is sok gondot okoz a gazdiknak és az állatorvosoknak egyaránt.

A parvovírusnak (CPV) 1978/79-ben csupán 6 hónapra volt szüksége ahhoz, hogy elterjedjen az egész földön. Bizonyára felvetődik a kérdés, hogy vajon miért tudott ilyen félelmetes gyorsasággal „átkelni” az Oceánon és elterjedni a világon? Egyrészt azért, mert a vírus rendkívül ellenálló és a környezetben sokáig fertőzőképes marad, másrészt, mert a bélsarukkal igen nagy mennyiségben ürítik a beteg állatok a kórokozókat, melynek ugyancsak nagyfokú a ragályozó-képessége.

MI OKOZZA?

A betegséget a kutyában a Parvovírusok CPV-2-es típusa okozza. A parvovírusok a legkisebb és legegyszerűbb vírusok közé tartoznak. Szélsőséges környezeti viszonyok között is képesek fennmaradni és fertőtlenítőszerekkel szemben is nagyon ellenállóak.

A vírus iránt a kutya és a kutyafélék fogékonyak, de észlelték a fertőzöttséget a farkasok között is.

Az eredeti CPV-2 nem betegítette meg a macskát, az újabb változatok azonban megtelepedhetnek a macskákban és meg is betegíthetik azokat.

Medveczky professzor megjegyzi, hogy az újabb és virulensebb szubtípusok megjelenésével magyarázható, hogy olykor a vakcinázott kutyák is megbetegedtek parvovírus okozta bélgyulladásban. Ilyenkor a vakcinát vagy az oltóanyag alkalmazási módját szokták a gazdák hibáztatni, pedig nem a vakcina minősége volt kifogásolható vagy éppenséggel az oltást végző állatorvos hibázott, hanem az újabb és virulensebb szubtípusok megjelenése volt az oka az immunitás esetleges elmaradásának.

Mindazonáltal az eredeti CPV-2-est tartalmazó vakcinák megfelelő védettséget adnak az újabb vírusváltozatokkal szemben is (LARSON és SCHULTZ). Sokszor felvetődik a kérdés, hogy a vírus veszélyezteti-e az ember  vagy más állatfajok egészségét? A vírus az emberre és a fentebb jelzett állatfajokon kívül másokra nem veszélyes.

HOGYAN TÖRTÉNIK A FERTŐZŐDÉS?

A beteg kutyák bélsarukkal nagy mennyiségben ürítik a vírust, mely nagyfokú ragályozó- és ellenálló-képessége miatt, valamint a kutyák szabad mozgása következtében gyors terjedésre hajlamos járványokat okoz.

A betegség járványtanában a kutyáról kutyára való vírusátvitelnek van a legnagyobb jelentősége, de a fertőzés terjesztésében szerepet játszhatnak a különféle ragályfogó tárgyak (ketrecek, szállító eszközök, szerszámok), sőt, a megfigyelések szerint, akár a patkányok is.

Különösen nagy lehetőség nyílik a betegség terjedésére a kisállat-kórházakban, rendelőkben, kutyakiállításokon, versenyeken, kutyapanziókban, mindazon helyeken, ahol sok állat megfordul.

A vírus a fertőződést követő 3-4 nap múlva kezd a bélsárral ürülni, a maximumát pedig a klinikai tünetek tetőfokán, a fertőzést követő 6-8 napon éri el. A vírusürítés többnyire 2-3 hét múlva szűnik meg.

A VÍRUS ÚTJA

A kutya szájon át veszi fel a vírust, a fertőzés bemeneti kapuja garat és annak nyirokszervei. Ezután a vírus betör a véráramba és kialakul a virémia. Megjelenik a kórokozó a mandulákban, a torok körüli és bélfodri nyirokcsomókban, valamint a magzatmirigyben. Alig telik el a fertőzés után 2-3 nap és a bél nyirokszöveteiben már ugyancsak kimutatható a kórokozó. Amint a gazdiktól hallom, sokan úgy gondolják, hogy a szájon át felvett vírus közvetlenül a bélcsatornába jutva okozza a bélfertőzést, a bélgyulladást és a súlyos hasmenést. Pedig nem így van! Mert a bélhám kriptasejtjei a virémiás fázist követően fertőződnek, nem pedig közvetlenül a bélcsatornába került, lenyelt vírustól!

Kölyökkutyákban a vírus a szívizomsejtekben is szaporodik, ezzel magyarázható olykor a kiskutyák hirtelen szívhalála. A virémia 1-7 napig tart.

A bélben a vírus a hámsejtek elfajulását, majd leválását okozza. A bélbolyhok tönkremennek a propria gyulladásos beszűrődése mellett. A vérerek áteresztő-képessége fokozódik és a véralvadás is zavart szenved. Mindez pedig súlyos hasmenéshez vezet. Ugyanakkor a vírusnak a nyirokszövetekben való elszaporodása leucocytopeniához (a fehérvérsejtek számának megfogyatkozása a keringő vérben) vezet.

A 3-7- hetes kölyökkutyákban a vírus a még osztódó szívizomsejtekben is elszaporodik, aminek myocarditis (=szívizomgyulladás) lehet a következménye.

TÜNETEK

A CPV (=parvovírus) fertőzöttség klinikai tünetei jellegzetesek. Többnyire 2-4 napos lappangási idő után hirtelen jelentkező öklendezés, hányás és nagyfokú elesettség, majd egy-két napon belül profuz (=bőséges, mértéktelen) hasmenés lép fel. A híg bélsár bűzös, eleinte sárgás, majd a bélhám fokozott destruálása (=tönkretétele) miatt vörhenye-véressé válhat.

A betegek többnyire hőemelkedés mellett bágyadtak, étvágytalanok. A súlyos hasmenés folytán olykor bélelőesés is jelentkezhet.

A kutyák elesettek, nehezen késztethetők mozgásra. A hasfal áttapintásakor a belek fájdalmasak. A súlyos hasmenés következtében exsiccosis (=kiszáradás, a szervezet só- és vízveszteség következtében kialakult kóros állapot) alakul ki. Ezt jelzik a beesett szemek és a bőr rugalmasságának a csökkenése. Ilyenkor, ha az állat bőrét ráncba emeljük, a bőr csak lassan simul el. (KÉP)

Előfordulnak túlheveny esetek, amikor az állatok a tünetek megjelenését követően 2-3 nap múlva elhullanak. Máskor akár 8-12 napig is elhúzódik a bántalom.

Fogékony kutyákban 50-90%-os morbiditás (=megbetegedési arány) mellett főként fiatal állatokban az elhullás beavatkozás hiányában meghaladhatja az 50%-ot is. A szövődményként jelentkező tüdőgyulladás a hányadék aspirációjának (=légutakba jutás) a következménye.

Az előbbiek során olvashattuk, hogy a fiatal, néhány hetes kiskutyák esetében szívizomgyulladás is előfordulhat. E kórkép jelentkezése során – sokszor különösebb előzmény nélkül – hirtelen elpusztulhatnak a kiskutyák. Elhúzódó esetekben légzési nehézségek és szívelégtelenség is felléphet.

A BETEGSÉG LEFOLYÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK

A kórlefolyás függ a felvett vírus mennyiségétől és az immunállapottól. Az idősebb, jól tartott kutyákban és kis dózissal fertőzött kölykökben akár tünetmentes is maradhat. Tudni kell azonban, hogy az átvészelt kutyák még 2-3 hétig üríthetik a bélsarukkal a vírust és ily módon alomtársaikra és más egyedekre is komoly veszélyt jelentenek.

Ugyancsak súlyosbíthatják a betegség lefolyását a különféle megterhelések. Így például a szállítás, táplálékváltozás, versenyek, vemhesség és nagyon gyakran a parazitás bántalmak, így például kiskutyák esetében oly nagyon elterjedt orsóférges fertőzöttség.

A BONCOLÁSI KÉP

A boncolás során feltűnő a súlyos fokú folyadékvesztés és a vékonybelek heveny gyulladása. A bél lumene (=ürege) többnyire üres vagy benne kevés vízszerű tartalom van. A bélfodri nyirokcsomók duzzadtak, rajtuk és a bél nyálkahártyáján pontszerű vérzések láthatók.

A szívizom-gyulladásos kórképben elhullott állatok felbontásakor szabad szemmel is láthatók a szürkés, elhalt területek.

GYÓGYKEZELÉS

A betegség gyógykezelése mindössze a tünetek enyhítésére szorítkozik. A legfontosabb feladat, hogy a folyadékpótlásról valamint a hányás és hasmenés gyógyszeres csillapításáról gondoskodjunk.

A baktériumos szövődmények megelőzésére széles hatósugarú antibiotikumokat kéne adni. Kedvező hatás várható a görcsoldók, a vitaminok (főleg az E-vitamin), a vérzéscsillapítók (konakion) és májkivonat adagolása után. Szükség lehet a szívműködés és a vérkeringés gyógyszeres serkentésére, ami ugyancsak állatorvosi feladat.

A betegség hányással, hasmenéssel járó szakaszában nem kaphat enni a kutya, különben csak rosszabbodna az állapota. Az emésztőszervi tünetek átvészelését követően a károsodott bélszakaszok kímélése érdekében szigorú diétára kell fogni a beteg állatot.

Kezdetben burgonyapürét, szétfőtt rizst, később főtt csirkehúst is kaphat a beteg kutya naponta többször, kis mennyiségben. A biztonság érdekében még a gyógyulást követő héten is folytatni kell a diétát.

Tekintettel arra, hogy a hasmenéses bélsárral a kutya környezete is a kórokozó óriási tömegével szennyeződik, szigorú higiéniás intézkedésekkel nagy gondot kell fordítani arra, hogy a beteg állat környezetében levő kutyák fertőződését elkerüljük.

VÉDEKEZÉS

A betegség megelőzése vakcinázással történik. Az oltási programot az állatorvosra kell bízni, aki minden esetben oltási igazolást, könyvecskét ad.

A betegségen átesett illetve vakcinázott szukák kölykei a kolosztrummal jelentős mennyiségű ellenanyaghoz jutnak, amelyek általában 6-8 hetes korig, esetenként azonban jóval hosszabb ideig kellő védettséget biztosítanak a kölyköknek. Általában az ellenanyagok eltűnése a vérből 12 hét körül történik.

Ezen idő alatt a kiskutyák nem betegszenek meg, de nem is vakcinázhatók. Az oltott anyától származó kölyköket először 8-9 hetes korban ajánlatos vakcinázni, majd az oltást a 12. és 16. héten megismételni.

Azokban az esetekben, amikor a kölyökkutyákat 6-8 hetes korban eladják vagy elajándékozzák, célszerű az első oltást 6 hetes korban elvégeztetni, majd 8-12 és 16 hetes korban a vakcinázást megismételni.

Az ilyen fiatal korban eladott kutyák új tulajdonosát azonban meg kell győzni arról, hogy a kutyát legalább a második parvovírus elleni oltásig, tehát 12 hetes korig tartsa izoláltan úgy, hogy a kiskutya lehetőleg ne találkozzék felnőtt kutyákkal!

A legtöbb oltóanyag kombinált vakcina, tehát más betegségek megelőzésére is alkalmas, erről az állatorvos megfelelő tájékoztatást nyújt.

MIKOR SZAVATOSSÁGI HIBA?

Az állatszavatossági szabályok a kutyák parvovírus okozta hasmenése során is érvényesíthetők, amikor az eladó hibásan teljesít.

DE MIKOR BESZÉLHETÜNK HIBÁS TELJESÍTÉSRŐL?

1. Csak akkor érvényesíthető az eladó felelőssége hibás teljesítés címén, ha a vásárolt kutya parvovírusos bélgyulladásban elhullott. Tehát csak az elhullás a jogalap.

2. A vevő a rendes gazda gondosságával járt el, amint észrevette, hogy az állat beteg, azt haladék nélkül orvosi ellátásban részesítette.

3. A hibás teljesítés feltétele, hogy a betegség keletkezése visszavezethető legyen az átadás előtti időpontra. És legtöbbször ez képezi a vita tárgyát.

A kérdés tisztázása során abból kell kiindulni, hogy a betegség lappangási ideje 2-4 nap. Erre figyelemmel a kutya fertőződésének idejét akkor lehet az átadás előtti időre visszavezetni, ha a kutya az átadástól számított 3 napon belül klinikailag nemcsak beteg lett, hanem el is hullott.

Az átadást követő 5 napon belül az elhullás eredete csak akkor vezethető vissza az átadás idejére, ha a betegség tünetei az átvétel után, a legrövidebb lappangási időn (2 nap) belül kezdődtek és ettől kezdve a szakszerű kezelés ellenére, súlyosbodtak.

Minden olyan esetben azonban, amikor a betegség kezdetének az időpontja nem állapítható meg, a fertőződés lehetséges időpontjára a betegség lefolyása alapján már csak bizonytalan alapokon lehet következtetni. Ilyenkor az állatorvos szakvéleményére kell támaszkodni.

Ebek vásárlása esetén mindig el kell kérni az oltási könyvet és ellenőrizni, hogy mikor, milyen betegség ellen volt oltva a kutya. OLTÁSI BIZONYÍTVÁNY NÉLKÜL SOHASE VÁSÁROLJUNK ÁLLATOT!

(Az írás megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapja hasábjain 2004. augusztusában.)