VENEZUELA EGY CSODÁLATOS ORSZÁG
Az őserdőben
Moszkítók miriádjai a pikniken
Moszkítók miriádjai a pikniken
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhTQufEiaTzIxdcURqE0JGnaMIxox-yjHGKT8hn73S3OpxLSkYl6g1rSOalkoopzfghbEWwwUDY7n3Ee6bQmVqkdyMltZBd6ItwspuDwCtDFvY3FFmIPemRxSfYYBxGMAAd_akEB6AsChUB/s320/venezuela025.jpg)
Banán errefelé is van, mindenütt és minden mennyiségben. Sajnos nem jutottunk odáig, de a közelben van egy barlang, ahol sokezernyi zsírmadár él, mondja bennszülött vezetőnk. Ez földünk egyedüli éjszakai magevő szárnyasa. A sólyomhoz hasonló, barna színű madár óriási rikoltozások közepette, éjszakai holdfényben hagyja el a barlangját, hogy táplálék után nézzen. Az indiánok hosszú póznákkal verik agyon az állatokat, hogy avasodásra nem hajlamos zsírjukat kiolvasszák.
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjG-M8b99xSGaugDCG5W53xEDBHjUpNg3gzkhKN0CtLFt2mq3dmSgNR9bxpTXPVNK_C2VVbtHbBgmYQqDgwH5Zq31-FYvFLclCSVLBFTHByEeRYLLVvC8Bzor8q3RlobhVevccvXa-iOp9A/s320/venezuela026.jpg)
Az őserdő gazdag madárvilágából nagyobb számban csak a hollónagyságú, hatalmas, oldalt lapított csőrű, színpompás tollazatú ararapapagájjal találkoztunk. Ők az őserdő díszei, de a szállodánk előcsarnokában is ott kiáltoztak. Ordítozásaikkal rettentő nagy lármát tudnak csapni. A másik igen gyakori madár az apró, mindössze néhány centi hosszúságú kolibri, mely röptében szívja ki a nektárt a virágok kelyhéből.
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhItSJlFxNkQD-ty1UpZP9pJNheEyNVQoS6XV6Z8Q3NP331Evx3AAeSkuYy-U9rcGTQ2UT7kpQEW-_0PnyKRlVc8na13KyNtiKfPPSEck3f_Gt2zlcx9qHHCOFU_qIB1efmPYOEPrCcRsEV/s320/venezuela027.jpg)
Óriási tisztásra bukkanunk. Elhagyott cukorgyár rozsdásodó gépeire. Bizony itt annak idején kiirtották az erdőt, és cukornád-ültetvényt létesítettek. Ma már ugyancsak "relikvia" a cukorszirup derítésére szolgált kezdetleges kádsorozat. Manapság szigorú törvény védi az őserdő érintetlenségét.
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhO1S-k9NsjFO2_sRHYebufAVxIk2grKKjkMQJ0eHCaP9F0Y1oNAx8P4YKpsUoXVzQdWX9TV0Mv3Zp4p_O2GEM2AO_v5hWCFInS7Y4QqcGLZ1kEzr_ARjmHuii2Kfo8r543P4EoFFfmQMOu/s320/venezuela028.jpg)
A dzsungel szélén, abból kijutva, az erdei restaurantban fogyasztjuk el a saját gyártású nyársonsültet. Ahogy vezetőnk mondja: piknikezünk...
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiZxi45XoycDtue3j9AqZJEZbaEyS5nHY1_hFmpw8mo4BppC3Y_AQcf3mHuzr7Bc_Kuv5K_c5HOcr7Sb6IQ7KJ0zob5zlhIXc4CJw_aPyLWeeE36Hf4WveFnRuDsc2KQFtveQrC908L0tOC/s320/venezuela029.jpg)
...és sietve fogyasztjuk el az ételt, mert a moszkitók miriádjai állandóan támadnak bennünket. A tisztáson a napsütésben fürge gyíkok szaladgálnak, ahol pedig sok a gyík, könnyen talál élelmet a kígyó is. A mérgeskígyók azonban általában éjszaka indulnak zsákmány után. Bár a moszkitócsapat csípéseitől szenvedve, de hihetetlen sok élménnyel gazdagodva utazunk vissza a 160 km-re levő Caracasba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése