BIBLIAI TÁJAKON JORDÁNIÁBAN
Kerak
Valamikor hatalmas erdőségek borították azt a kietlenségében is lenyűgöző látványt nyújtó tájat, ahol most haladunk. Mindössze 30 km-re van ide az a hely, ahol keresztelő János fejét vették. Előttünk a Wadi Mózsi, a Mózes-szurdok. 500 km hosszan, egészen a szaúdi határig húzódik. Van, ahol 22 km széles. És hogy mi az a wadi? Kiszáradt folyómeder, ahol csak ritkán folyik a víz. Ez a leghatalmasabb wadi a Közel-keleten. Erre vonultak annakidején a keresztes hadak is, de később már a tengeren át történtek a szállítások - egyrészt a francia kikötőkben, másrészt Genova és Velence nagy tengeri vállalkozásai bonyolították le a hadak szállítását.
Az 5-6. szintet látogatjuk meg, mert a többi még nincsen feltárva. az erősség bevehetetlennek tűnt, és a muszlimok legnagyobb hadvezére, Szaladin sem volt képes bevenni a várat. Szaladin lovagias ellenfél volt. Szolgáljon ezennel bizonyításul az alábbi történet. Amikor a várat ostromolta, a várba szorult a vár 17 éves ura és annak 11 esztendős menyasszonya, akik éppen akkor tartották a menyegzőjüket, az ostrom kellős közepén.
Az anyós a legvadabb ostrom közepette küldött ki a hadvezérnek a lakomából kóstolót, sokféle ínyencséget. Szaladin köszönettel elfogadta az ajándékokat, és úriember volt, mert beüzent a várba azzal a kérdéssel, hogy melyik toronyban tölti a fiatal pár a nászéjaszakát és a mézesheteket. Ezután parancsot adott katonáinak, hogy ezt a vártornyot ne lőjék. Ne zavarják az ifjú pár mézesheteit! A történet ideje alatt azonban az ostrom nem volt ilyen kedélyes! Élet-halál harcról, kegyetlen öldöklésről volt szó, de Szaladin ezúttal képtelen volt a hatalmas erősséget bevenni.
Másfél hónapos ostrom után vissza kellett vonulnia, mert közben Jeruzsálemből a kereszteseknek erősítés érkezett: a felmentő csapat! A vár a vizet az erőd alatt folyó patakból nyerte, innen hordták fel lajtokkal, de a hatalmas erősségben 50 ciszterna is volt.
Amíg sétálgatunk és körülnézünk a városban, folytassuk a vár történetét! Az utolsó várúr, egy Edmund nevű herceg volt, aki nem éppen fair dolgot követett el, mert miután békét kötött Szaladinnal, e szerződést csúfosan megszegte. Az történt ugyanis, hogy a vállalt békesség ellenére rátört egy 1000 főből álló mohamedán karavánra, de nem volt elég, hogy kirabolta őket, hanem a társaság valamennyi tagját lemészárolta. Ekkor Szaladin bosszút esküdött.
Bosszúját sikerült valóra váltania, mert a Jemu folyó melletti csatában tönkreverte a herceg seregét, őt magát pedig fogságba ejtette. Ekkor maga elé vezettette a gyilkos kényurat. Csupán egyetlen feltételt szabott: igaz, hogy e gyalázatos tettéért halált érdemel, de ha áttér a mohmedán hitre, megkegyelmez neki.
Amikor a herceg nemet mondott, Szaladin előkapta a szablyáját, és egyből lemészároltatta a herceg fejét. Később más vezér folytatta a vár ostromát, de e hatalmas erősséget katonai eszközökkel nem lehetett bevenni! Más modszerhez folyamodott: kiéheztette! 14 hónapos teljes zárlat után a keresztesek feladták a várat.
Mindezek ellenére egy jókora keresztény közösség maradt itt a környéken, sőt a város lakossága is kereszténnyé lett. Megtorlások nem voltak. Ez a keresztény közösség a 19. század második feléig fennmaradt, majd a tiszta mohamedán vidékről a 3000 éves keresztény csoport északabbra vándorolt.
Egy hatalmas keresztény erőd, Kerak várának meglátogatására indulunk. Itt a keresztesek építették fel a maguk erősségét, mely 8 szintes volt, és 5000 főnyi helyőrséget tudott befogadni.
Az 5-6. szintet látogatjuk meg, mert a többi még nincsen feltárva. az erősség bevehetetlennek tűnt, és a muszlimok legnagyobb hadvezére, Szaladin sem volt képes bevenni a várat. Szaladin lovagias ellenfél volt. Szolgáljon ezennel bizonyításul az alábbi történet. Amikor a várat ostromolta, a várba szorult a vár 17 éves ura és annak 11 esztendős menyasszonya, akik éppen akkor tartották a menyegzőjüket, az ostrom kellős közepén.
Az anyós a legvadabb ostrom közepette küldött ki a hadvezérnek a lakomából kóstolót, sokféle ínyencséget. Szaladin köszönettel elfogadta az ajándékokat, és úriember volt, mert beüzent a várba azzal a kérdéssel, hogy melyik toronyban tölti a fiatal pár a nászéjaszakát és a mézesheteket. Ezután parancsot adott katonáinak, hogy ezt a vártornyot ne lőjék. Ne zavarják az ifjú pár mézesheteit! A történet ideje alatt azonban az ostrom nem volt ilyen kedélyes! Élet-halál harcról, kegyetlen öldöklésről volt szó, de Szaladin ezúttal képtelen volt a hatalmas erősséget bevenni.
Másfél hónapos ostrom után vissza kellett vonulnia, mert közben Jeruzsálemből a kereszteseknek erősítés érkezett: a felmentő csapat! A vár a vizet az erőd alatt folyó patakból nyerte, innen hordták fel lajtokkal, de a hatalmas erősségben 50 ciszterna is volt.
Kerak városában vagyunk, mely az 1010 méter magasságban fekvő erődítmény lábánál fekszik. Mintegy 10 ezer lakosa van.Itt látjuk a város központjában a nagy mohamedán hadvezér, Szaladin lovasszobrát.
Amíg sétálgatunk és körülnézünk a városban, folytassuk a vár történetét! Az utolsó várúr, egy Edmund nevű herceg volt, aki nem éppen fair dolgot követett el, mert miután békét kötött Szaladinnal, e szerződést csúfosan megszegte. Az történt ugyanis, hogy a vállalt békesség ellenére rátört egy 1000 főből álló mohamedán karavánra, de nem volt elég, hogy kirabolta őket, hanem a társaság valamennyi tagját lemészárolta. Ekkor Szaladin bosszút esküdött.
Bosszúját sikerült valóra váltania, mert a Jemu folyó melletti csatában tönkreverte a herceg seregét, őt magát pedig fogságba ejtette. Ekkor maga elé vezettette a gyilkos kényurat. Csupán egyetlen feltételt szabott: igaz, hogy e gyalázatos tettéért halált érdemel, de ha áttér a mohmedán hitre, megkegyelmez neki.
Amikor a herceg nemet mondott, Szaladin előkapta a szablyáját, és egyből lemészároltatta a herceg fejét. Később más vezér folytatta a vár ostromát, de e hatalmas erősséget katonai eszközökkel nem lehetett bevenni! Más modszerhez folyamodott: kiéheztette! 14 hónapos teljes zárlat után a keresztesek feladták a várat.
Mindezek ellenére egy jókora keresztény közösség maradt itt a környéken, sőt a város lakossága is kereszténnyé lett. Megtorlások nem voltak. Ez a keresztény közösség a 19. század második feléig fennmaradt, majd a tiszta mohamedán vidékről a 3000 éves keresztény csoport északabbra vándorolt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése