ELSŐSEGÉLY AZ ÁLLATORVOS ÉRKEZÉSÉIG
TÁMADNAK A SZÚNYOGOK – JÖN A MYXOMATOSIS
HOGYAN LEHET VÉDEKEZNI A BÁNTALOM ELLEN?
A myxomatosis a házi és az üregi nyúl egyik legtöbb gazdasági veszteséget okozó, rettegett vírus okozta betegsége, mely a fejen és a természetes testnyílások környékén nagy vizenyős duzzanatokkal vagy göbök megjelenésével jár. A betegség ez idő szerint gyógyíthatatlan, de a vírus iránt sem a mezei nyúl, sem az ember, sem pedig a hasznos háziállatok nem fogékonyak.
ELTERJEDTSÉGE
A bántalom a Skandináv országok kivételével egész Európában elterjedt. Hazánkat 1959-ben érte el a járvány, mely Európában Franciaországból indult ki egy földbirtokos felelőtlensége folytán.
Az történt ugyanis, hogy 1953-ban Ramboullit vidékén egy földbirtokos a parkjában elszaporodott üregi nyulak kiirtására alkalmazta a fertőző anyagot. A kórokozó vírus azonban nem állt meg a park határán, hanem ebből a fertőző gócból kiindulva nemcsak egész Franciaország üreginyúl-állományára terjesztette ki a betegséget, de 400 kilométeres sebességgel galoppozva szétterjedt az egész kontinensen.
Kártételére jellemző, hogy annak idején a nagy járványok során Belgiumban és Franciaországban az óriási nyúlkiesések következtében a nyersanyaghiány miatt számos feldolgozóüzemet kényszerültek bezárni.
MI OKOZZA?
A betegség kórokozója a leporipox virus genus tagja. A vírus 55°C hőmérsékleten egy perc alatt elpusztul, beszáradt bőrökön azonban hónapokig fertőzőképes maradhat. A házinyúl a vírus iránt nagyon fogékony.
A kórokozónak igen nagy a virulenciája, mert – ha valamely házinyúl-állományban felüti a fejét – védekezés híján valamennyi nyúl megbetegedhet és igen nagy az elhullási arány.
A FERTŐZŐDÉS
A vírust mindenekelőtt a különféle ízeltlábúak, legfőképpen pedig a szúnyogfélék terjesztik, amelyeket a szél nagyobb távolságokra is elsodorhat. A kórokozó vírust a vérszívó külső élősködők, a hártyásszárnyú szúró rovarok, különösképpen pedig a szúnyogok, mint vírushordozók viszik át egyik állatról a másikra.
Ezzel magyarázható az a tapasztalat, hogy a betegség főként a tavak, folyók, tocsogók, nádasok, udvari víztározók, trágyadombok környékén élő nyúlállományokban szedi áldozatait.
Előfordulása szoros kapcsolatot mutat a szúnyograjzás idejével. Mentes állományokba olyan zöld-, illetve száraz szálas takarmányokkal is behurcolható a vírus, amelyek mixomatózisban beteg üregi nyulak lakta területekről származnak.
A BETEGSÉG BEHURCOLÁSA
1. A betegség legfőbb terjesztői a szúnyogok. A beteg állat véréből vagy különösen a bőr alatti duzzanatok szövetnedveiből és sejtjeiből – a szúrás alkalmával felvett vírus – a szúnyog szívókájában és egyéb szájszerveiben több mint egy hónapig is megtartja a fertőzőképességét. A vírushordozó szúnyogok a legváltozatosabb módon eljuthatnak olyan vidékekre is, ahol a betegség soha nem volt honos (szelek szárnyán, zárt járműveken, repülőgépen, vasúti kocsin, autón stb.).
2. Terjesztheti a betegséget a mezőn kaszált és vírussal fertőzött szálastakarmány.
3. Behurcolható a vírus a fertőzött, ragályfogó tárgyakkal, nyúlszállító ketreccel és fertőzött szállítóeszközökkel is.
4. A kórokozó nyúlról nyúlra is átragadhat.
A szúnyog a szúrása közben nemcsak nyálat bocsát a sebbe, hanem ugyanakkor a fertőző anyagot, a kórokozó vírust is közvetíti. A nyúl allergiásan válaszol a szúnyogcsípésre, ami a szúrás helyén duzzanatképződésben nyilvánul meg.
Igaz, hogy az éhes szúnyog nem válogat, de megfigyelték, ha lehetősége van, szívesebben támadja meg a színes nyulat, mint a fehéret. Ugyancsak hazai megfigyelés, hogy a szúnyogok először az alsó rekeszekben levő nyulakat csípik meg, ezért ajánlatos az értékesebb állatokat a felső rekeszekben elhelyezni.
A BETEGSÉG TÜNETEI
A betegség lappangási ideje 7-10 nap. A bántalomnak kétféle megjelenési formája van:
1. Az ödémás kórforma, mely vizenyős-kocsonyás beszűrődések jelentkezésében nyilvánul meg. Ezek a duzzanatok a szúnyogcsípések helyén jelentkeznek, többnyire a szőrrel gyérebben bevont területen.
2. A noduláris forma jól körülírt csomók megjelenésében mutatkozik. Ez a kórforma főként akkor jelentkezik, amikor gyengébb virulenciájú kórokozó támadja meg a szervezetet, vagy ha a nyúl már bizonyos fokú védettséggel rendelkezik.
Az ödémás elváltozások jellegzetes helyei a szemtájék, a szemhéjak, az orr, a végbélnyílás és a nemi szervek környéke.
Az olykor hatalmas kocsonyás duzzanatok lehúzzák a füleket, de nem egy olyan esetet is láttam, amikor az egész fejet duzzanatok burkolták és kialakult az ún. oroszlánfej.
Az elmondott tüneteket gyakran orrhurut, a szem kötőhártya-gyulladása, légzési nehézségek kísérik. Olykor tüdőgyulladás is kialakul. A beteg állatok általában egy-kéthét alatt elhullanak, de előfordulhatnak nagyon gyors elhullással járó esetek, de olyan is, hogy akár több hétig is betegeskedik az állat, majd csont-bőrré lesoványodik és elhullik.
HOGYAN LEHET VÉDEKEZNI A BÁNTALOM ELLEN?
A betegség megelőzésének legfontosabb módja, hogy megakadályozzuk a baj behurcolását és a vérszívó rovarokat, de mindenekelőtt a szúnyogokat távoltartsuk és elpusztítsuk. Megvédhetjük a nyulakat a betegségtől az állomány vakcinás oltásával is.
1. Gondosan kerülni kell a bántalom, a kórokozó vírus behurcolásának a lehetőségét is. Itt nem csak a ragályfogó tárgyakra gondolok, de olyan eset is előfordult, amikor a fertőzött tenyészállattal hurcolták be a betegséget.
2. Az állatokat lehetőleg zárt épületben tartsuk.
3. A nyulak tartási helye körül a nedves, pocsolyás helyeket meg kell szüntetni.
4. Gondolni kell arra, hogy a nedves területről begyűjtött zöldtakarmánnyal a jól zárt helyre is bekerülhet a szúnyog.
5. A szúnyogok kedvelik az állatokkal zsúfolt, nagy ammónia- és páratartalmú levegőjű istállót. A szellőztetés helyes megoldásával elősegíthetjük a szúnyogok távoltartását.
6. Az istállók fali nyílásait gondosan el kell zárni, hogy a szúnyogok ne tudjanak behatolni. Jó szolgálatot tesz a keretre feszített gázolajjal vagy valaminő szúnyogirtó szerrel permetezett szúnyogháló.
7. A kisgazdaságokban oly elterjedt fészer alatti tartás, illetve a védőtető alatt elhelyezett egyedi ketrecekből összerendezett ketrecsorokban való nyúltartás egyáltalán nem biztonságos!
8. Rovarölő vagy riasztó (repellens) szerekkel ugyancsak tudjuk irtani, vagy legalábbis távoltartani a szúnyogokat.
HATÓSÁGI RENDSZABÁLYOK
A beteg állatot nem szabad véres úton leölni, a bőrét kiszárítani, vagy a húsát elfogyasztani. A levágott és lebőrözött nyúl húsát értékesíteni és belsőségeit a szemétdombra szórni szigorúan tilos! A betegség vagy gyanújának észlelésekor, azt jelenteni kell az állatorvosnak.
A betegség megállapítása esetén a beteg állatokat ki kell irtani, a helyi és községi zárlat alá helyezett területen levő összes nyulat pedig vakcinás oltásban kell részesíteni, ami állatorvosi feladat.
A MEGELŐZŐ OLTÁSRÓL
Megfelelő állományvédettség céljából fertőzött vidékeken nyár elején érdemes az összes 3 hónaposnál idősebb nyulat vakcinával beoltatni. Szükség esetén fiatalabb süldő nyulak is olthatók, de ezek védettsége rövidebb ideig tart. Az állatok oltására a Myxovac vakcin alkalmazható.
/A cikk megjelent dr. Radnai István tollából 2005. augusztusában a Kistermelők Lapjában.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése