Jordánia IV/2

BIBLIAI TÁJAKON JORDÁNIÁBAN

Petra különös, évszázadokig titkolt története

De kik voltak azok a nabateusok, a sziklaváros urai? A Kr. előtti első évezredben, 3000 évvel ezelőtt rettegtek tőlük a kereskedők, a gáza-damaszkuszi és egyiptom-babilóni karavánutakon. Hamarosan rájöttek, hogy más módon is biztosíthatják megélhetésüket. A gyilkosok és útonálló zsiványok karavánkísérőkké váltak: díjat szedtek a védelemért, amelyet a karavánok a rablókkal szemben nyújtottak.

Petra anyagi erejét, a gazdasági fejlődés nyugodt folyamatát az törte meg, hogy a kereskedők lassan elhagyták a régi karavánutakat. Kiszámították, hogy a Vörös-tenger víziút sokkal kényelmesebb és biztonságosabb. Végül nem volt kitől beszedni az "illetéket", és Petra mesés gazdagságának forrásai elapadtak.

Jött Róma, mely kiterjesztette uralmát az egész Közel-Keletre, a nabateusok országát is római provinciává nyilvánította, de beérte annyival, hogy hadiutat vont Petra köré, és az út mentén kisebb erődöket helyezett el. Hatásuk elsősorban a színház, a fórum, az oszlopsorok stb. létesítése során érvényesült.

Amikor az edomi sziklahasadékokba benyomultak a muzulmán csapatok, nem volt mit ostromolni. Az egykori templomokba, színházakba, kriptákba, palotákba nomád pásztorok költöztek a barmaikkal.

Legutoljára a keresztes hadjáratok krónikájában történik említés az aranyvárosról, majd ezután Petra a feledés homályába merült. Európai ember - ha netán mégis behatolt a sziklavárosba - élve többé nem jött ki onnan.

A kiéhezett törzsek nemcsak az idegen betolakodókat ölték meg, de egymással is vég nélküli harcokat vívtak a legelőkért, a búza- és árpaföldekért, elrabolták egymás birkáit, tevéit, megbosszulták a halottaikat.
A 8. században már csak kevesen hitték el, hogy létezett valóban itt valaha egy aranyváros. Petra az arab mesék világába költözött.

A 19. század elején a kalandvágyó svájci Burckhardt a próféta hitére tért, felöltötte a burnuszt, és nekivágott a Közel-Kelet pusztáinak. 3 esztendei kutatás után még 30 esztendős sem volt, amikor világgá röpítette a hírt, hogy felfedezte Petrát, és megfejtette rejtélyét. 5 esztendővel később betegségektől és szenvedéstől elcsigázva Kairóban érte a halál.

És vajon hogyan sikerült a város természet-álcázta bejáratának titkát felfedeznie? Azt, amit csak a helybeli parasztok ismertek? Bizony 3 nehéz esztendőt kellett eltöltenie a parasztok között, mint igazhitű muzulmánnak, mire bizalmukba fogadták, és feltárták előtte a szűk hegyszoros titkait. Nagyon szerencsések vagyunk, hogy mindez így történt, és most már mi is részesei lehettünk a csodálatos élménynek, és bebarangolhattuk a nabateusok kincses aranyvárosát.

Elköszönünk helyi arab idegenvezetőnktől, aki nemcsak megmutatta a csodálatos várost, de részletesen el is mondta annak különös, évszázadokig titkolt történetét. Egy közeli arab településen lakik, mielőtt hazalovagol, búcsút int nekünk a sziklapárkányról. Mi is ellovagolunk a szűk sziklaszorosok között, majd autóbuszra ülünk, és visszamegyünk Ammanba, a fővárosba, hogy sok-sok élménnyel gazdagodva mi is búcsút vegyünk Jordániától, ettől a csodálatosan szép, kis országtól...