MIÉRT KELL FÉREGTELENÍTENI
A KÖLYÖKKUTYÁKAT?
Lépten-nyomon felvetődik a
kérdés az állatorvosi gyakorlatban sokszor olyan formában is,
hogy vajon akkor is kezelni kell-e a kiskutyát, ha azon semmiféle,
a fertőzöttségre utaló tünet nem mutatkozik! Bizony akkor is
ajánlatos kezelni, mert a kismérvű fertőzés esetén valóban nem
mutatkozik klinikai tünetekben a fertőzöttség, de ha tudjuk, hogy
egy-egy féreg akár több tízezer petét is üríthet naponta, akár
néhány giliszta is elegendő ahhoz, hogy a féregpeték tömegével
szennyezze a környezetét és nemcsak a többi állatot, de
mindenekelőtt az embert is. A kutya-macska fertőzöttsége
zoonózis, állatról emberre terjedő bántalom, mely az ember
olykor súlyos megbetegedését idézheti elő.
Az is tudnivaló, hogy a hazai
felmérések szerint a fél évnél fiatalabb kölyökkutyák
fertőzöttsége 35-45 százalék körüli, az egy évnél fiatalabb
macskák orsóférgességét pedig 60-65 százalékosnak találták.
Komoly fertőzés esetén a
kiskutya is megbetegszik súlyos klinikai tünetek között, sőt –
ha nem történik gyógykezelés – el is pusztul.
NÉHÁNY ESET A MINDENNAPOS
PRAXISOMBÓL
1. Három skót juhász fajtájú
néhány hetes értékes kiskutyát hozott egy gazda a rendelőmbe,
és nagyon elkeseredve panaszolta, hogy két társuk már elhullott,
de ezek is hasmenésesek, bágyadtak. Parvo-fertőzésre gondol.
A láztalan állapot, a
vérfogyottságra utaló porcelánfehér kötőhártyák, a lelógó
feszes has, az acetonra emlékeztető szájszag a bélférgesség
gyanúját vetette fel.
Azonnal féreghajtó pasztával,
vitaminokkal kezeltem a kis állatokat, és elmondtam a további
tennivalókat. Már két nap múlva örömmel telefonált a gazdi,
hogy „hihetetlenül nagy mennyiségű” giliszta ürült a
kiskutyákból és jobban vannak.
2. Telefonon hívott fel G.
Mártonné Budapestről: „A kisfiamat fejfájással és hasi
panaszokkal vittük kórházba kivizsgálásra, ahol alapos analízis
kiderítette, hogy a kutyától származó Toxocara nevű bélféreggel
fertőzött. Két kutyánk van, és azt javasolták, hogy azokat
sürgősen féregtelenítsük. Ez meg is történt, és valóban volt
bennük több féreg.
Azóta az egész család úgy
érzi, mintha mindegyikünk fertőzött volna. A kérdésem az volna,
hogy a kutyán miről vehetjük észre, hogy férges, miként kapja
el az ember és milyen tünetekkel jár.”
3. Váripusztáról egy juhásztól
kaptam a levelet: „Tanyasi ember vagyok, és a kutyáim ugyanolyan
fontosak, mint a birkáim, mert ők őrzik a házat meg a legelő
állataimat, pusztítják a sok bosszúságot és kárt okozó
férgeket (egér, patkány). Ők a leghasznosabb, csaknem ingyen
szolgáló segítőim.
Az egyik szuka nemrégiben
megellett. Már alig vártam! Szép, játékos kiskutyák voltak,
okosak, mint az anyjuk. Örültem is nekik, de örömöm hamar
bánattá vált, mert az alig néhány hetes kutyusok napról-napra
mind jobban elbágyadtak, nem szoptak, hasmenésük lett és hánytak.
Az ürülékükben is láttam néhány cérnaszerű fehér gilisztát,
de a hányadékukban egész gomolyagban ürültek. Sajnos mindkét
kiskutya elhullott. Jobban sajnáltam, mintha a bárányok közül
hullott volna el kettő.
Mit tegyek, hogy az újabb
kölykezés eredményes legyen? Több kutyám is van, lehet, hogy
azok is férgesek, csak én nem vettem észre. Ezenkívül legyen
szíves megírni, hogy a férgek veszélyeztetik-e a család vagy a
többi állat egészségét!”
E néhány esetet csak példaként
írtam, de még hosszan folytathatnám a sort...
A KÓROKOZÓ
A kutyában és a macskában
hazánkban mintegy 30 fonálféregfaj fordul elő. Ezek közül a
legszélesebb körben elterjedt, és az emberben is a legsúlyosabb
bántalmat okozhatja a kutya és a macska orsóférge, a Toxocara
canis és a Toxocara mystax.
A Toxocara canis barnás vagy
barnásfehér színű, ceruzabél vastagságú fonálféreg. A hím
akár 10, a nőstény pedig a 18 cm hosszúságot is elérheti. Petéi
csaknem kerekdedek. A parazita főleg a kutyafélék vékonybelében,
nemritkán a gyomrában élősködik. Egy-egy féreg akár több
tízezer petét is üríthet naponta, melyek a bélsárral kerülnek
a külvilágra.
A férgekkel való fertőzöttség
az idősebb állatokban általában nem okoz betegségre utaló
tüneteket, de fertőzési forrásul szolgálhat. A kölyökkutyák
fertőzöttsége azonban sokszor súlyos megbetegedést okoz, olykor
pedig a kölykök elhullásával járhat.
HOGYAN TÖRTÉNIK A
FERTŐZŐDÉS?
A kutyák többféleképpen
fertőződhetnek. Amennyiben a szuka fertőzött, akár már a méhben
is bejuthatnak a magzatba a féreglárvák, és ily módon az
újszülött kiskutya már a férgekkel fertőzötten jöhet a
világra.
A kölyök felveheti a szopás
során az anyja tejével is a férgeket, mert bebizonyosodott, hogy a
fertőzött anya mintegy 20 napig üríti a tejével a féreglárvákat.
Oly módon is fertőződhet a
kutya, ha elfogyasztja a fonálférgekkel fertőződött ún.
paratenikus gazdaállatokat. És melyek lehetnek a kutya
fonálférgeinek a gazdái? Az egér, a patkány, a tengerimalac, a
sertés, a házinyúl, a borjú, a kecskegida, a házityúk, a
pulyka, a galamb, sőt még a földigiliszta, de akár az ember is.
KÓRFEJLŐDÉS
A 4 hónaposnál fiatalabb kutyák
fertőződése esetén a peteburokból a vékonybélben kiszabaduló
lárva vándorlásnak indul, melynek útja a máj, szív, tüdő,
légutak, garat, nyelőcső, majd a gyomor és a vékonybél, ahol
20-25 nap alatt ivarérett féreggé válva üríti a petéket.
Amikor a 4 hónaposnál idősebb
kutya veszi fel a lárvákat, csak kivételes esetben fejlődnek
ivarérett féreggé. A kivételes esetek közé számít a szuka
kölykezése. Egyébként ezek a lárvák nem fejlődnek tovább,
hanem az egyik szervből a másikba vándorolnak. Ha a szuka
vemhessége folyamán a vándorló lárvák a magzatokba jutnak, azok
vékonybelében megtelepedve a kölykezés után tovább fejlődnek.
MIKOR ÉS HÁNYSZOR KELL
KEZELNI A KUTYÁKAT VALAMINŐ FÉREGHAJTÓ SZERREL?
A szukákat a kölykezés előtt,
majd a szoptatás alatt kéthetenként szoktuk kezelni. A kölyköknek
pedig első ízben 2 hetes korban, majd a választás utáni második
hétig ugyancsak kéthetenként ajánlatos féreghajtó szert adni.
Nagyon sokféle féreghajtó szer van forgalomban, melyek állatorvosi
vény nélkül kaphatók, alkalmazásukról a patikus vagy a
mellékelt használati utasítás tájékoztat.
AZ EMBER FERTŐZŐDÉSE
Az emberi fertőzöttség
leggyakoribb forrása a szennyezett föld (játszóterek stb.), a
mosatlan kéz, a szennyezett, nyers zöldségfélék fogyasztása
stb. A nagymérvű emberi fertőzöttségre utal az a hazai felmérés,
mely szerint a teljes lakosság 20 százaléka fertőzött
orsóférgekkel.
Amikor az ember fertőződik,
vagyis lenyeli az embrionálódott Toxocara-petéket, azok a
vékonybélben lárvává fejlődnek, majd áthatolnak a vékonybél
nyálkahártyáján. Ezután betörve a véráramba szétszóródnak
a különböző szervekben, és megjelenik a betegség klinikai képe.
Minél több petét nyelünk le, annál komolyabb szimptómák
jelentkeznek. A klinikai tünetek alapján az emberi toxocarosis 3
formáját különböztetjük meg:
1. Visceralis larva migrans
(különböző szervekre kiterjedő lárvavándorlás). Tünetei
változatosak. Jellemzői a rossz közérzet, láz, hasi fájdalmak,
nyirokcsomó-bántalom, bőrkiütések, máj- és lépmegnagyobbodás.
Gyakoriak a légzőszervi és idegrendszeri zavarok stb.
2. Ocularis larva migrans.
A lárvák a vándorlásuk során eljuthatnak a szembe is. A
látásélesség csökkenése az első jele a parazitózisnak, de
ritkán a látás teljes elvesztése is bekövetkezhet.
3. A rejtett toxocarosist
enyhe szindróma jellemzi: fáradékonyság, fejfájás,
étvágytalanság, hasi fájdalom, köhögés stb. A gyógyítás
orvosi feladat! A következőkben a macska fonálférgességéről és
a galandférgességről írunk.
(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában 2012. januárjában.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése