(KÉTSZER) HÁROM NAP SZINGAPÚRBAN (2)
Oroszlán városának néhány alapadata
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjjxegq3vfZ3r61_rOz_BJtXwykAEAXPB4tuOV0_6Q6Nk1r1ZLkrgy174wb3I7MtrZj3H6CrXKCI2DGShn7okJ1qIexAHF3N1kp2qfewV8KzpYdzMRbqYWSGUCiuzwBv7gS6mQg0pEKI3-L/s320/szingapur005.jpg)
Szingapúrban vagyunk. A világvárost tenger veszi körül. Területe 583 négyzetkilométer, alig nagyobb Budapestnél, lakóinak száma pedig két és fél millió. Nehéz elhinni, hogy 2 évszázaddal ezelőtt itt még csak szegényes kis halászfaluk voltak és mérhetetlenül elhatalmasodott bűnözés, rablás, erőszak, gyilokosságok. Ha valaki egy ilyen bárkát bérelt, nem mindig tudhatta, hogy eléri-e élve az úticélját, mert nem egyszer kirabolták, sőt esetleg meggyilkolták a gyanútlan utast. Ilyen körülmények között vásárolta meg 1819-ben Stammford Raffles államférfi a Dzsohori szultántól a szigetet Anglia számára, az angol parlament heves tiltakozása ellenére. A várost tehát Nagy-Britanniához csatolták, majd csak 1959-ben nyerte el a függetlenségét.
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhJ4V-LK5AacHFn5j_ZvVVtqSeCsfZjiJchbYWFBLRA_gc39PJLNWyt-zYcm85VElEfHO-QJbhxekb83KL29JQ0sHQejJ9doKjFgihHxKToVSRunDg-JlwJ41mDOjDuniqVn-hdqJHg6uyD/s320/szingapur006.jpg)
A városhoz több kisebb sziget is hozzátartozik. Amint elmondták, néhány évszázaddal ezelőtt a környéken ugyancsak fura világ uralkodott, és nemcsak a maláj kalózok, de egyik-másik szigeten a vad barbár őslakók miatt is. Hátborzongató történeteket mesélt a maláj idegenvezető, miközben elmondta, hogy majd a Tigris Balzsam Kertben megláthatunk jeleneteket abból a vad és kegyetlen régi világból... Előfordult annakidején valamelyik szigeten, hogy a féktelen, barbár őslakók felhízlalták a megvásárolt, elrabolt vagy éppenséggel a harcban elfogott, foglyul ejtett embereket, s aztán élve megsütötték őket, és vidám mulatságot csapva jót lakmároztak belőlük.
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjyRXHC_1V3lVOD3cmveNCLVYXZtcKulnj-Prv-NW-u2sFvmZzm1IW2yzUsGCl9XF9ljx92a44F4U1NiMMJnjc-h_Kail8kW_xTM-OBgMxf1zo9TCPK6fWJFNL3Xkkde-aBSUd_PXlMHLoL/s320/szingapur007.jpg)
Szingapúr lakóinak 76 százaléka kínai származású: ma is kínai nyelvű újságot olvas, kínai szokások szerint él, temetkezik. A lakosság többi része maláj, indiai és pakisztáni, de 40 ezer európai is él az országban.
Az első településeket ezeken a partokon még a XII. században Szumátráról idevándorolt malájok alapították. Tőlük ered a Szingapúr elnevezés is, mely jelentése "Oroszlán városa".
A szigeten az angolok hatalmas haditengerészeti bázist építettek ki, mivel itt futnak össze az Európát és Dél-Ázsiát Kelet-Ázsiával összekötő hajózási útvonalak.
A II. világháborúban a Malájföldön végiggaloppozott japánok hátulról a szárazföld felől foglalták el a várost, ahol azt mindössze csak két ágyú védte. A város 1942-ben megadta magát a japánoknak, a britek csak 1945-ben térhettek vissza.
Az első településeket ezeken a partokon még a XII. században Szumátráról idevándorolt malájok alapították. Tőlük ered a Szingapúr elnevezés is, mely jelentése "Oroszlán városa".
A szigeten az angolok hatalmas haditengerészeti bázist építettek ki, mivel itt futnak össze az Európát és Dél-Ázsiát Kelet-Ázsiával összekötő hajózási útvonalak.
A II. világháborúban a Malájföldön végiggaloppozott japánok hátulról a szárazföld felől foglalták el a várost, ahol azt mindössze csak két ágyú védte. A város 1942-ben megadta magát a japánoknak, a britek csak 1945-ben térhettek vissza.
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjLArYg2rBn5NOTdMoP1pfBaC8CB49c9-J3UhpzZGgPjRoXDEjxwQrg4Uw_QZPcZ3x9GDCIfmQDaQiKFAtpPkuc6cxRu2rd70YKLq6raXbBuxikXDhydtvJM8HXUAG2CNmxmhiCiSt1Inp4/s320/szingapur008.jpg)
Szingapúr a környék pénzügyi központja. A pénzügyi szféra és az idegenforgalom jelentős bevételt hoz. A mezőgazdaság és a halászat jelentősége csekély. Az élelmiszerek zömét importálják. A virágzó és gyorsan fejlődő korszerű ipar importált nyersanyagokat dolgoz fel. Fő ágai: a petrolkémiai, a textilipar és a hajóépítés.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése