Jordánia II/5

BIBLIAI TÁJAKON JORDÁNIÁBAN

A múzeumlátogatás után még egy utolsó sétát teszünk Amman belvárosában

Látogassunk el a Nemzeti Múzeumba! Az itt látott tárgyak legrégebbike még a kőkorszakból, Kr. e. 5-4 ezerből a jerikói ásatásokból származnak.

Apolló márványszobrát látjuk, aki az ifjúság, a zene és a művészetek istene volt.

Nem messze a 8. századból származó agyagkoporsók sorakoztak: az emberformájú agyagkoporsóba tették a halottaikat. A fej helyén emberi arcra formálták, majd fogantyúkkal eresztették a földbe.

Egy gyönyörűen megmunkált, szép ezüsttálat látunk emberfej-figurákkal.

A múzeumlátogatás után még egy utolsó sétát teszünk Amman belvárosában. Közlekedési csomópont. Sivatagi utak, karavánutak találkoznak itt a vasútvonallal. Egy vasútvonal köti össze a város déli részével, illetve a szíriai Damaszkusszal és a libanoni Beiruttal.

A város 750 méter tengerszintfeletti magasságban épült. Amman egy hatalmas mészkőplató dombjai, völgyei és időszakos vízfolyásai közé települt. A város központja a Wadi Sir időszakos vízfolyástól nyugatra terül el. Itt van a királyi palota, a kormányépületek és a bankok. Ammant építészetileg széppé teszi, hogy a házak többségét a közelében kitermelt kemény, fehér mészkőből építették. A várostól délkeletre ősidők óta színes márványt bányásznak, melyet a középületek és a gazdagok lakóházai falainak, kapuinak külső díszítésére használnak. A belváros korszerű épületei, széles és forgalmas főútvonalai, a domboldalak teraszaira épített gazdag lakónegyedek és a hagyományos zsúfolt arab negyedek között kirívó az ellentét.

Az ódon Husszein-mecsetnél a tömeg reggeltől esti hullámzik a lármás keleti bazárban. Hogy ne tévedjünk el, mindig e mecsethez vitettük el magunkat taxival, ami rendkívül olcsó, és ide beszéltük meg a találkozást, ha netalán eltévednénk.

Észak felé haladunk, a Zerga-folyó partján, a nagy római romváros, Jeras felé. Az eredeti neve Jabub volt, ugyanis itt volt az a hely, ahol a bibliai történet szerint Jákób tusakodott az angyallal.

A környéken szorgos munka folyik, egy völgyzáró gátat építenek. Az ókorban itt óriási erdőségek voltak, de a rómaiak meg a bizánciak is hatalmas erdőirtást, fakitermelést végeztek. Hogy mihez kellett a töménytelen fa? Az építkezések mellett elsősorban a hajókészítéshez.

És milyen erdők találhatók Jordániában? Az északi tájon a lombos erdők, tölgyesek, fenyvesek borítják a tájat. Az erdők pótlására az utóbbi 20-30 esztendőben kiterjedt erdősítési programot végeznek. Az út mentén lépten-nyomon feltűnik a domboldalakon, de a hegyek oldalában is alacsony kőkerítéssel határolt kisebb-nagyobb földterület. Ezeknek a kőkerítéseknek hármas céljuk van: nevezetesen a birtok határát jelölik, megakadályozzák a talaj leromlását, felfogják a vizet. A főváros vízellátását a város környékén kiépített völgyzáró víztárolóból biztosítják. Sajnos az őszi és téli esőzések során is csak félig telnek meg ezek a tartályok, így bizony az öntözésre már alig jut belőlük.