Amikor támadnak a méhek, darazsak

ELSŐSEGÉLY AZ ÁLLATORVOS ÉRKEZÉSÉIG

AMIKOR TÁMADNAK A MÉHEK, DARAZSAK

Zalából érkezett a kérdés telefonon. Cs. János Olvasónk elmondta, hogy egy nagyon meleg napon, amikor az erdő alatt dolgozott a lovaival, méhraj támadta meg a lovakat, majd amikor megpróbálta a méheket elhessegetni, még vadabbul támadtak. Az ő arcát is több helyen megszúrták. A lovak ajkain és az orrszárnyakon, de az ő arcán is nagyon gyorsan óriási, viszkető, fájdalmas duzzanatok keletkeztek.

Nagyon ijesztő volt, hogy a lovakat kiverte a verejték, nagyon nyugtalankodtak és a légzésük is nehezítetté vált. Szerencsére gyorsan kapott állatorvosi segítséget, de több nap is kellett, amíg a tünetek elmúltak.
Az volt a kérdése, hogy hasonló esetben mi az azonnali teendő, és a szúrások következtében bekövetkezhet-e akár a ló elhullása is.

A mézelő méh vagy a darázs, különösen ha tömegesen támadja meg a háziállatainkat, súlyos toxikózist, sőt elhullást is okozhat. Főként a méhszúrások okozta megbetegedések gyakoriak. Nagyon sokszor előfordul kiskacsákon, de lovon, szamáron és öszvéren sem ritka. Utóbbiak már az első méhszúrások után nagy bőrfelületen erősen izzadni kezdenek, majd az állatok hevesen nyugtalankodnak. Mindez pedig izgatja a méheket és további tömeges méhinvázióra vezet.

KÓROKTAN

A hazánkban tenyésztett krajnai méhek többnyire nyugodtan viselkedő állatkák, de ingerlésre ők is támadnak. Általában a zaklatás (kaptárbontás, szállítás, a kaptár ütögetése stb.), valamint az ember és állat izzadtságának a szaga ingerli a méheket.

Hordástalan időben, valamint rekkenő hőségben támadékonyabbak. A méh által kibocsátott méreg illata társaikat és egyre több méhet is szúrásra ingerel. A megtámadott élőlény menekülése, hadonászása – amint Olvasónk is említette – csak fokozza a méhek támadókedvét.

AMIT A TOXIKÓZISRÓL TUDNI KELL

A méhek potrohán egy méregmiriggyel összekötött fullánk van. Ennek mérge a méhtoxin, mely hatásában nagyon hasonlít a kígyóméreghez. Fokozza a hajszálerek áteresztő-képességét, oldja a vörösvérsejteket, megalvasztja a fibrinogént, gátolja az idegműködést, előidézi a szövetek véres beivódását, valamint görcsöket kiváltó hatásai következtében súlyos toxikózis alakulhat ki. Méhenként általában kb. 0,2 mg toxin juthat a bőrbe.

Miért kell a fullánkot minél előbb eltávolítani? Tudni kell, hogy a fullánk egy bonyolult „gépezet”. Azt a részét, mely a bőrbe nyomul három fűrészes tőr alkotja. Ezek úgy illeszkednek egymás mellé, hogy közöttük a méreg vezetésére csatorna maradjon. A szuronyok felváltva, előre-hátra lökődnek, és úgy húzzák a sebbe a vályút. Eközben a szuronyok minden előrenyomulásakor méreg fecskendeződik a sebbe a három tőr közötti csatornán (ÁBRA).

A munkásméh fullánkja szúráskor legtöbbször kiszakad a testéből, mert a fűrészfogak miatt visszavonni nem tudja azt. A fullánkját vesztett méh pedig elpusztul.

Nem így a darázs, melynek fullánkja ugyancsak fűrészes, mégsem szakad ki, mert olyan erősen kapcsolódik a testéhez, hogy legyőzheti a fűrészfogak ellenállását és kitépheti a sebből.

A fullánkot azért kell minél hamarabb kihúzni a sebből, mert a méh kiszakadt fullánkja tovább működik! Szuronyai egyre beljebb húzzák a bőrbe, és közben mindig mérget is szivattyúznak bele. Tehát minél hamarabb kihúzzák, annál kisebb a káros hatása.

Hogyan kell a fullánkot eltávolítani? Úgy, hogy közben a méreghólyagot ne érje nyomás, mert akkor a tartalmát egyszerre belesajtoljuk a sebbe! Nem felülről kell tehát két ujjal összecsípni, hanem oldalról kipiszkálni (körömmel, zsebkéssel stb.). Ha a fullánk kihúzása után a méhszúrás helyére lyukas kulcsot szorítunk, elérhetjük vele, hogy a méreg egy része kinyomódjon.

Megjegyzem, hogy a méhek méregtermelésére nagy hatással van az évszak és a virágporfogyasztás. A tavaszi nemzedék több mérget termel, és a virágporral bőven táplálkozó méh ugyancsak sok mérget készít a mirigyével, és méreghólyagjában raktározza. A legnagyobb méregfejlesztés idején kb. 3 méhben van összesen egy mg toxin.

HALÁLOS IS LEHET

Úgy tartják, hogy lovak esetében csak 2-300 szúrás okoz életvesztő veszélyt, előfordulhat azonban, hogy már néhány méh szúrása is akár elhulláshoz is vezet. Természetesen ezúttal is szerepet játszhat az egyedi érzékenység mellett, hogy milyen helyen történt a méh vagy darázs szúrása. Amikor a szúrás kritikus helyen történik, főként ahol laza a bőr vagy a nyálkahártya alatti kötőszövet – így többek között az orrnyílások, vagy a toroktájék környékén – a gyorsan kialakuló nagy duzzanatok súlyos légszomjhoz, esetleg gyors elhulláshoz vezethetnek.

Ugyancsak komoly következményekkel járhat, ha a szúrás eret ért, és a méreg egyenesen a vérkeringésbe jut vagy amikor a méh a szájüregbe kerül, és a szúrás a gége-garat nyálkahártyáját éri.

TÜNETEK

A méhszúrások helyén nagyon gyorsan kialakulnak a többnyire hatalmas helyi duzzanatok, de a helyi elváltozásokat sokszor általános tünetek is kísérik. Különösen gyakori az ajkak, orrszárnyak, szemhéjak nagyfokú duzzanata.

Csakhamar mutatkoznak a mérgezés általános tünetei is. Az állat bágyadttá válik, remeg, imbolyog. A nagyfokú izomgyengeség miatt a beteg elfekszik. Nem ritka a görcsök közötti elhullás.

A betegség kezdeti szakaszában a szívműködés felgyorsul, az érverés gyengül, a látható nyálkahártyák elszíneződnek. Amint az Olvasónk is említette, a légzés sokszor nehezítetté válik, lázas hőemelkedés és vérfestékvizelés is jelentkezhet.

A gyorsan kialakuló súlyos fokú toxikózisban a vérkeringés összeomlása, és a légzés csődje már a jellegzetes klinikai tünetek kialakulása előtt elhullást okozhat.

GYÓGYKEZELÉS

1. Az első feladat az életveszélyt jelentő duzzanatok csökkentése. Erre glükokortikoidokat, antihisztamint, Adrenalint stb. lehet adni.

2. Újabb méreganyagok felszívódásának a megakadályozására a fullánkokat el kell távolítani. Erről az előbbiek során már részletesen szó esett.

3. A beteg bőrfelületet híg szalmiákszeszes oldattal lehet lemosni. A hűsítő hidegvizes borogatás ugyancsak enyhülést hoz.

4. A vérkeringés és a légzési zavar megszüntetésére az állatorvos szívre ható gyógyszert, szőlőcukrot ad, az érfalak tömítésére pedig kalciumot és C-vitamint.

5. A gégevizenyő okozta fulladás-veszély esetén légcsőmetszést kell végezni, de ez már az állatorvos feladata.

A TOXIKÓZIS AZ EMBERRE IS VESZÉLYES

Rendszerint már 10 méhszúrás súlyos tüneteket okozhat. Míg felnőttekben több mint 100 méh csípése szükséges a halálos dózisú méreg bejuttatásához, addig túlérzékeny egyénben egyetlen csípés is végzetes anaphylaxiás reakciót eredményezhet. Különösen veszélyesek a fejen és a nyakon a szúrások, valamint ha közvetlenül véredénybe kerül a méreg. A szájba jutott méh szúrása hangrés-ödémát és fulladást okozhat.

A méhszúrás a bőrön heves fájdalmat, duzzadást, viszketést vált ki. A felszívódott méreg hatásai: hidegrázás, kábultság, fejfájás, émelygés, hányás, ájulás, majd görcsök, olykor sokk, tüdő-ödéma, esetleg szív- és légzésbénulás is bekövetkezhet. A halál néhány óra alatt, némelykor azonban csak napok múltán áll be.

MI A TEENDŐ?

Mindenekelőtt a fullánkot kell eltávolítani az előbbiekben már leírt módon, majd ha a méhszúrás nagyon fáj, lyukas kulcsot lehet helyére szorítani a fullánk kihúzása után, mert ily módon a méreg egy része kinyomódik.

Enyhülést okozhat a hűsítés, vizes borogatás. A fájdalom mentolszesz bedörzsöléssel és borogatással enyhíthető. Ajánlják kalcium (injekció, pezsgőtabletta stb.) bevételét. Ugyancsak enyhíti a fájdalmat a csípésre helyezett jégkocka vagy egy antihistamin-analgeticum-corticosteroid összetételű kenőcs is.

Ha szükséges, a további gyógykezelés az orvos feladata.

(A cikk megjelent dr. Radnai István tollából 2006. augusztusában a Kistermelők Lapjában.)