A ló "vérlobbanása"

SZAVATOSSÁGI HIBA-E A LÓ „VÉRLOBBANÁSA”, ÉS HOGYAN LEHET MEGELŐZNI?

Egy lovasgazda írja Debrecenből: „Tisztelt Állatorvos Úr! Fuvarosember vagyok, a lovaim tartják el a családot. Nagy veszteség ért, mert a háromnapos ünnep után az egyik lovam, egy fiatal 6 éves kanca, amit nemrégiben vásároltam, elhullott.

Az állatorvos szerint az okozta a bajt, hogy az ünnepek alatt ugyanúgy abrakoltam, mint amikor dolgoztak, de főleg az, hogy amikor észrevettem a bajt, éppen ellenkezően cselekedtem, mint ahogy kellett volna. Sajnos hirtelenében nem tudtam, hogy mi volna a helyes teendő.

Leírom az esetet. Az ünnepnapok után, gondolva, hogy a lovak úgyis kipihenték magukat, meg több rendelésem is összejött, kicsit erősebb munkatempót diktáltam a lovaknak is. Sajnos ez nem sokáig tartott, mert alig fél óráig hajtottam, amikor észrevettem, hogy az egyik ló nehezebben húz, ami eddig nem fordult elő vele és nagyon megizzadt.

Gondoltam, hogy kólika kezdődik rajta, és még valamivel jobban meghajtottam őket, ahogy ezt a kólikánál máskor is szoktam. Hamarosan azonban meg kellett állnom, mert láttam, hogy az állat meg-megrogyott. Amikor pedig megálltunk, a ló állás közben is toporgott, és kis idő után sötétszínűt vizelt.

Látva, hogy nagyobb a baj, nagy nehezen megfordultam, mivel még nem messze voltam a lakásomtól, gondoltam visszamegyek az istállóba. Lassan hazahajtom és hívok hozzá állatorvost.

Sajnos azonban amint megfordultam, a ló összeesett és többé már nem is sikerült lábraállítani. Itt kezelte meg az állatorvos, aki vért vett tőle, injekciókat is adott, meg dörzsöltette a ló farizmait.

Eközben a ló mindig fel akart állni, erőlködött, de mindannyiszor visszaesett, vergődött, majd hamarosan elhullott.

Az volna a kérdésem, hogy miként lehet megelőzni a betegséget, mit kell tenni hirtelenében, ha észrevesszük a gyanús tüneteket, a másik kérdésem pedig az, hogy van-e az eladónak szavatossági felelőssége, mert nemrégiben vásároltam a lovat.”

A LÓ BÉNULÁSOS IZOMFESTÉKIZELÉSE („Vérlobbanása”)

A bántalom során fellépő izomelfajulás oka egyrészt anyagforgalmi, másrészt vérkeringési zavar, mely akkor keletkezik, ha néhány napos pihenés során a lovakat egyformán abrakoljuk, majd egyszeriben erősebb munkára fogjuk.

Az esetek egy része nyomtalanul gyógyul – ha idejében megtesszük a szükséges tennivalókat –, de meglehetősen sok az elhullás és a kényszervágás, mert ha a bántalom idültté válik, az izmok sorvadása miatt a lovat selejtezni kell.

Levélírónk kérdésére elmondom, hogy a „vérlobbanás” esetében az eladónak nincsen szavatossági felelőssége, ugyanis a bántalom kiváltódásáért a ló hajtója a felelős, ha nem a gondos gazda gondosságával járt el az első jelek észlelésekor, de a betegség lehető megelőzése során sem.

A BETEGSÉG TÜNETEI

Először csak azt lehet észrevenni, hogy az állat nem húz a szokásos módon, majd botladozik, és egyre bizonytalanabbul mozog. Kötötten jár, nehezen hajtható. A nógatás ellenére is meg-megáll, majd a testén körülírt területeken, különösen pedig a has oldalán megizzad.

A mozgászavarok mindinkább súlyosbodnak, a ló mind nehezebben lép, ismételten botlik, meg-megrogyik, végül pedig elesik. Nagyon fontos, hogy ezt az állapotot már nem szabad megvárni, hanem a leírt tünetek kezdetén a legelső és legfontosabb teendő, hogy azonnal megálljunk.

A ló eleinte többször is kísérletet tesz arra, hogy felálljon, majd ha ez nem sikerül, oldalfekvésben nyújtott lábakkal olykor nyugodtan fekszik, máskor azonban a lábaival továbbra is kapálódzik, mivel szeretne felállni, de ezzel csak tovább fokozza a bajt.

Nagyon fontos tünet, hogy gyakran még a súlyos mozgási zavarok kifejlődése előtt feltűnő a megbetegedett izmok megduzzadása, mely különösen a farizmokban feltűnő. Ilyenkor az egyébként rendes faralakulású ló is barázdált farúvá válik, és az izmok tapintata megkeményedik. A duzzadt izmok tömörek, kemény autógumi tapintatúak, sőt nem egyszer deszkakeménységűek.

Ugyancsak nagyon fontos betegségre utaló tünet, hogy az izomduzzanattal egyidőben vagy hamarosan azt követően megjelenik az izomfestékvizelés. Ilyenkor a vizelet sötétbarna, híg feketekávéra emlékeztető.

Az izzadás folyton beálló vízveszteség következtében, különösen, ha a beteget időben és nem eleget itatják, a vér besűrűsödik, ami ugyancsak kedvezőtlen az állat gyógyulására.

A GAZDA TEENDŐI

A gyógykezelés eredményessége attól függ, hogy sikerül-e minél gyorsabban megszüntetni az előidéző okokat, és meggátolni a kóros folyamatot.

1. A legfontosabb teendő, hogy a bántalom első tüneteinek az észlelésekor a lóval azonnal meg kell állni, és ha szükséges 2-3 órát is pihentetni kell miközben a vérkeringés javítására főként a farizmokat csutakoljuk.

2. Ha nem súlyosbodott a helyzet, tehát a rogyadozás, izzadás stb. megszűnt, megkíséreljük a lovat szép lassú léptekkel, gyakori pihenőket tartva hazavezetni az istállóba.

3. Az állatot többször meg kell itatni, és az izmait többször is dörzsölni, csutakolni.

4. Amennyiben a ló elfekszik és nem is tud lábraállni, ilyen esetben lehetőleg lapos kocsin haza kell szállítani.

5. Az istállóban meg kell kísérelni az állat lábraállítását heveder segítségével. Ha a ló rövidebb ideig – például negyed óráig – sem bírja a testsúlyát, tartsunk egy napi rövid pihenőt, majd kíséreljük meg újra lábraállítani. Ha még ezután is eredménytelen, nem érdemes tovább kísérletezni, és indokolttá válik az állat kényszervágása. Természetesen mindebben az állatorvos útmutatása szerint kell eljárni. A függőágy megoldására mellékeljük az ábrát.

AZONNAL ÁLLATORVOST KELL HÍVNI!

Az állatorvos mindenekelőtt vért bocsát (akár 5-8 liter mennyiségben is) nyugtató injekciót ad, Depersolont, B₁-és E-vitaminkészítményeket, ha szükségét látja vizelethajtót, inzulint, glükokordtikoidokat stb. applikál a lónak, majd utasítást ad a további tennivalókat illetően.

A GAZDA FELADATA A BAJ MEGELŐZÉSE

1. Pihenőnapokon legalább egy rövid időre ajánlatos járatni vagy befogni a lovakat, és a szénhidrátdús abrakadagot a felére csökkenteni.

2. Befogás után a ló megterhelését csak fokozatosan növeljük.

3. Erősebb munka előtt vagy meg kell kicsit járatni a lovat, vagy pedig a hajtás megkezdése után fél óra múlva ajánlatos megállni, a lábait lecsutakolni, és a munkát csak egy rövid pihenő után folytatni. Ilymódon a vérkeringés időben helyreáll az izomzatban és megelőzhető a baj.

4. Ha a bántalom kezdődő tüneteit az előbbiekben leírtak szerint észrevesszük, azonnal meg kell állni, és az elmondottak szerint eljárni. Ha szükségét látjuk, ne késlekedjünk az állatorvos igénybevételével.

A bántalom gyorsan keletkezik és még gyorsabban súlyosbodhat, ajánlatos tehát, hogy gondosan figyeljünk az elmondottakra, hisz a ló nagy érték.

(A cikk megjelent 2009. decemberében dr. Radnai István tollából a Kistermelők Lapjában.)